Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Lakatfogók újszerű szolgáltatásai

Lakatfogók újszerű szolgáltatásai


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Lakatfogók újszerű szolgáltatásai

Árammérés valamilyen adott átmérőjű, illetve keresztmetszetű vezetőn .Egy vezetékszálon folyó egyen- vagy váltóáram mérése ma már igen egyszerű feladat. Lakatfogó multiméterrel vagy egy lakatfogó adapter és egy normál multiméter összekapcsolásával könnyen megoldható. Kezdjük a két legelső választási szemponttal: mekkora áramokat kell mérnünk, és milyen maximális átmérőjű vezető fordulhat elő mérési feladataink során? Lakatfogó vagy lakatfogó(s) multiméter kiválasztásakor - egymással is összefüggésben - figyelembe kell venni a mérendő áramtartományt és a mérési gyakorlatunkban előforduló áramvezetők (kábelek, sínek) jellemző méreteit. A piacon lévő választék alapján áramnagyságra az alsó határérték néhányszor 10 ?A, a felső pedig 2 kA, illetve 10 kA, attól függően, hogy lakatfogó multiméterről vagy adapterről van szó. Az átkarolható vezető átmérője (illetve a sín nagyobbik mérete) multiméter esetén max. 60-70 mm. Lakatfogó adapternél szabadabb a tervezők keze: például az egyik gyártó sorozatánál 150x64 mm a maximális átfogható méret, illetve egy különleges modell 112 mm- es körátmérőt tesz lehetővé, méghozzá a nagyobb berendezések szivárgó áramának mérésére is alkalmas 0,5 mA (!) - 400 A tartományban. Ennél is nagyobb átmérőkre (és áramokra, 10 kA-ig) már csak a - kellemesen hajlékony - Rogowski-tekercses áramváltók alkalmasak, többségük átkapcsolható méréstartománnyal. Az átmérő itt már 20 cm körül is lehet. Kisebb igényekre kiemelhető például az a lakatfogós multiméter sorozat, amely 26 mm-es átmérővel és 400 A-es méréshatárral rendelkezik, s persze "zsebbarátabb" árakkal, méretekkel is bír. A lakatfogók specifikációjának olvasásakor az árammérés alsó határának értékelésére külön felhívjuk a figyelmet. Hiszen a mágnesanyagok fizikai tulajdonságai miatt itt minimális mérhető áramnak is szerepelnie kell! Soha ne felejtsük, hogy a megadott áramérték alatt már csak indikálásról beszélhetünk! Várható feladataink ismeretében törekedjünk kompromisszumra, illetve minél szélesebb tartományban specifikált műszerre. Törődjünk bele abba, hogy ha igazán kicsiny (mA-es) nagyságrendben is akarunk lakatfogósan mérni, akkor arra külön eszközt kell vásárolni: például bizonyos típusú adaptereket, amelyek 0,1 mA-től 300 mA rms-ig mérnek kicsi (3,9 mm) átmérőn (viszont egyenáramot is!), vagy valamilyen szivárgó áram mérésére kifejlesztett lakatfogós multimétert, melynek mérőképessége mikroamper nagyságrendtől indul. Tegyünk itt említést egy gyakori mérési nehézséget leküzdő speciális eszközfajtáról is: egyes lakatfogókkal csatlakozó, illetve kábelbontás nélkül is mérhetünk néhányszor tíz ampert egyfázisú két- vagy háromeres kábelen! Felbecsülhetetlen segítség ez például egy háztartási készülék (fűtőtest, mosógép, villanybojler) teljesítményfelvételének gyors detektálására - mindenféle időrabló előkészítő munka nélkül! Folytassuk a következő fontos szemponttal, amely kapcsolatban van egy napjainkban igen gyakori alkalmazástechnikai problémával, a felharmonikusokkal terhelt, azaz nem szinuszos áramok mérésével. Tudni kell - ez a fentebb említett hatalmas lakatfogó-választéknak máris csak egy kisebb részét minősíti "általánosan" használhatónak -, hogy manapság a villamos hálózaton rengeteg nemlineáris terhelés van. Ilyen például a kapcsolóüzemű tápegységek többsége (tehát az összes számítógép és más igen elterjedt informatikai eszköz), valamint a fázishasításos elven működő teljesítmény-szabályozók, az egyenirányítók, a frekvenciaváltós vezérlések stb. A nem-linearitásból következően ezek szinuszos feszültség hatására nem szinuszos áramfelvételt produkálnak, azaz felharmonikus áramok forrásai. A gond az, hogy a régebbi, szokásos konstrukciójú vagy újabb, de régebbi technikát használó, s így persze olcsóbb lakatfogók átlagértéket mérnek, s azt egy 1,1-es konstanssal szorozzák, mert a szinuszos jelalak rms- és átlagértéke között ez a viszony. (Lásd a mellékelt táblázatot!) Láthatjuk tehát, hogy a számítás viszont csak szinuszgörbére igaz! Még más szabályos görbére (tehát például a szemre igen hasonló háromszög-jelre) sem! Ráadásul a jelalak szinusztól való eltérésének (torzulásának) függvényében a fenti 10%-os mértéknél a hiba jóval nagyobb is lehet, akár 30-40% körüli! (A nullavezetőn pedig sokszor jelentős nagyságú, 150 Hz jellemző frekvenciájú, szintén torzult jelalakos áram folyik, amit szintén érdemes minél pontosabban mérni, hiszen melegedést, akár nullavezető-égést is okozhat!) A modern lakatfogók ezért valós négyzetes középértéket mérő, az angol elnevezés rövidítése alapján elnevezett, "TRMS" mérőművel rendelkeznek. Ez egy bonyolultabb áramkör, mely - bizonyos mértékig - lépést tud tartani a jelalak torzulásával. Így sokkal nagyobb eséllyel mutatja meg nekünk azt a valós, nagyobb áramértéket, amely - mondjuk például - a védelem működésbe lépését okozza, miközben a régebbi, "bejáratott", s egyébként hibátlanul működő lakatfogónk nem mutat túláramot. Mai átlagkörnyezetben dolgozó szakember figyelmébe tehát mindenképp TRMS lakatfogó multiméter beszerzését kell ajánlanunk. Eléggé szorosan idetartozik még egy szempont, amit érvényesíteni lehet: az előbbiekben próbáltam érzékeltetni, hogy bár mindenképpen jobb, használhatóbb értékeket mérünk általa, de a TRMS módszernek is vannak korlátai. Lehet-e ezt valamennyire számszerűsíteni? Lehet! Induljunk ki a mérendő jelalakból, melyre definiálták az ún. "csúcstényező"-t, angolul Crest Factort, jelölése: CF. Ez - szemléletesen szólva - a jelben előforduló csúcsérték és a csúcsértékek között mérhető értékek (matematikus megközelítéssel: a jel rms-értékének) aránya, azaz valamennyire kifejezi a jel torzulásának mértékét (szinuszjelre - az előbbiek értelmében - értéke 1,41). Nos, a TRMS lakatfogókra meg szokták adni, hogy mekkora CF-értékig mérnek helyesen. Általánosan a 2,5.3,5 érték terjedt el, de például egyes modellek 10-es értékig is specifikálva vannak. A Crest Factor ismerete feltétlenül szükséges a kisfrekvenciás jelek mérése területén. Vegyünk például egy multimétert, melynek AC-pontossága (ezt mindig szinuszjelre specifikálják) 0,03%, valamint 1,41 és 5 közötti Crest Factor-értékekre 0,2% hozzáadódó hiba van megadva. Így háromszögjelre a mérési bizonytalanságunk 0,03% + 0,2% = 0,23%-ra módosul (azaz majdnem egy nagyságrendet romlik!). Lényeges még, hogy a lakatfogó adapterek és a lakatfogó multiméterek kisfeszültségű eszközök, tehát csakis a normál 400 V-os hálózati feszültségen lévő vezetők esetén alkalmazzuk őket árammérésre! Feszültség mérése A feszültségmérés olyannyira alapmérés, hogy csak rendkívül röviden térünk ki rá. Természetesen műszerünk beszerzésekor a maximálisan vele mérhető feszültség nagyságát is figyelemmel kell kísérni. Ugyanakkor itt is meg kell említeni, hogy a jelalak torzulásával kapcsolatos fentebb olvasható meggondolások a feszültségmérésre is vonatkoznak. Hiszen a felharmonikus áramok a hálózat impedanciáin, a vezetők és a kötések ellenállásán feszültségesést okoznak, így a feszültség is torzul, persze jóval kisebb mértékben. A TRMS jelzésű lakatfogók tehát a torzult jelalakkal rendelkező feszültséget is pontosabban fogják mérni. Fázisfeszültség jelenlétének kimutatása (feszültségkémlelő-funkció) Az árammérés előtt szükség lehet a kábelerek, vezetékek bizonyos rendezésére, hogy lakatfogóval hozzájuk férjünk. Egyes lakatfogó multiméterekkel érzékelhetjük 45 V-nál nagyobb feszültség közelségét! Így egy ellenőrzés után biztonságosabban dolgozhatunk, s nem kell másik eszközt sem elővennünk. Jelalak-vizsgálat Ha valamilyen elektromos vagy elektronikus készülék, illetve berendezés időnként hibás működést mutat, de belső hibáját nem sikerül kimutatni, akkor érdemes hálózati tápellátását is megvizsgálni. Hiszen a kisfeszültségű hálózaton is lehetnek olyan zavarok, "tüskék" (azaz rövid idejű, de kV-os tartományba eső amplitúdóval rendelkező, s így nagy energiájú impulzusok), melyek a szűrőkön átjutva működési problémákat okozhatnak. Például nagyobb teljesítmények, illetve induktív jellegű terhelések ki- és bekapcsolása, vagy például a villamos elosztóhálózat üzemszerű működésével járó kapcsolási jelenségek is okozhatnak zavart, s villámveszélyes helyeken a gyakori légköri kisülések hatásával is számolni kell. A hálózati feszültség vagy az áram jelalakja fontos lehet például teljesítményelektronikai áramkörök vizsgálatánál is. Jelalakokat az elektrotechnikában általában oszcilloszkóppal szokás mérni. Az erősáramú méréseknél azonban az életvédelmi és egyéb speciális szempontokat is figyelembe kell venni. Így a közvetlenül a hálózatra történő csatlakozás (például áram vizsgálata esetén sönttel) általában nem lehetséges vagy veszélyes, illetve költséges adaptert kíván. Más esetben olyan oszcilloszkópok kellenek hozzá, amelyek Cat III/600 V-ig egymástól is leválasztott 2 vagy 4 db bemenettel rendelkeznek. Áramjel-alak figyelésénél megoldás lehet, ha olyan lakatfogó multiméter- típust keresünk (nem sok ilyen van!), mely analóg kimenettel is rendelkezik, azaz az áramváltó bemeneten mért jelet feszültségjelalak formájában rendelkezésre bocsátja egy csatlakozón. Vagy használhatjuk például a sokféle bontható áramváltó közül a gyárilag BNC-csatlakozóval ellátottakat. Ezeknek a sávszélessége általában nagyobb, azaz céljainknak jobban meg is felelnek. Egyébként az előbb említett oszcilloszkóp opciói között szerepel egy viszonylag kisebb áramú és 100 kHz-es sávszélességű lakatfogó mérőadapter is, tehát ma már a konstruktőrök is számolnak ezekkel a mérési igényekkel. A lakatfogó adapterekkel kapcsolatban egyébként fontos a fentiekhez hozzátenni, hogy amennyiben adott nagyságú áramra adott sávszélesség-igényünk van, akkor az alapadatok szerint szóba jöhető lakatfogó típusok részletes műszaki adatait is tekintsük át, mert - a vasanyagok fizikai tulajdonságaiból következően - a sávszélesség erősen függ az áramnagyságtól! Az erősáramú jelalakok vizsgálatára még két különleges eszközt tudunk ajánlani. Ezek a lakatfogók ugyanis mátrixkijelzővel rendelkeznek, és van egy egyszerű, de jól használható oszcilloszkóp üzemmódjuk, amellyel pillanatok alatt lehet áram- és feszültség-jelalakok ellenőrzését elvégezni (sőt a jelalakot tárolni is lehet). S ha már szó esik e típusokról, akkor megemlítem, hogy a mátrixkijelző azt is lehetővé teszi, hogy a kijelzőn egyszerre négy mennyiség mérésének eredménye is látható legyen, ami esetenként jelentősen gyorsítja a diagnosztikai munkát. Indulóáram-mérés Van egy speciális - elsősorban (de nem csak) motorok indításakor előforduló -, rövid lefolyású jelenség, egy áramcsúcs, amelyet gyakran kell mérnünk. Amplitúdója ugyanis jóval nagyobb lehet, mint a normál üzemi állapothoz tartozó áram. Így, bár egy rövidebb időre, de igénybe veszi a hálózat elemeit a nagy áram, másrészt pedig beindíthatja a védelmeket, ami gyakorlatilag üzemzavarként jelentkezik. Egyes lakatfogó multiméterek rendkívül kifinomult technikával 15-70 Hz tartományban mérik a - legtöbbször nagyobb méretű motorok indulásánál tapasztalható - jelentős áramcsúcsot. A mérés a periódusidő 1-, 1-, 2,5-, 5- és 10-szeresére vonatkozóan történik, azaz a műszer az első (és gyakran legnagyobb amplitúdóval bíró) félperiódus rms-értékét (!) is meghatározza. Jól észrevehető tehát az esetleges rövid idejű túláram-felvétel is. Impulzus jellegű csúcsértékek keresése Rövid, de legalább 500 mikroszekundumos impulzusok, avagy "tüskék" időnként tapasztalhatók a hálózati jelen. Egyik-másik korszerű lakatfogós multiméter ezeket is meg tudja nekünk "fogni", s az amplitúdót (a méréshatár függvényében) ki tudja jelezni. Ez is fontos hibakeresési, esetleg hálózatminőség-ellenőrzési teszt lehet a gyakorlat során. Ennek a mérésnek a továbbfejlesztett és tárolási lehetőséggel is bővített megoldásai a kifejezetten a feszültségimpulzusokra "vadászó" adatgyűjtők, amelyek az észlelt tüskék amplitúdóját 2600 V-ig mérik, s az észlelési idővel együtt memóriájukban tartják. A memória kiolvasása után pedig jól látszik, hogy a mért hálózat mennyire terhelt impulzusjellegű hálózati zavarokkal, s hogy az impulzusok előfordulása összefüggésben lehet-e valamely időközben történt meghibásodással. Minimum- és maximumérték-tárolás Készülékek és berendezések működésében nem csak a rövid idejű, hanem a hosszabb (néhány periódusidőnyitől több másodpercig vagy tovább tartó) feszültség-, ill. áramváltozások is gondot okozhatnak. Némelyik lakatfogó képes arra, hogy ha 500 ms-nál hosszabban eltér a mért érték a korábbi maximumtól vagy minimumtól, akkor a minimum-, illetve maximumérték tárolóba kerül, és onnan a mérés végén kiolvasható. Nagyon praktikus funkció, ha viszonylag rövid, de egyes készülékek működésében problémákat okozó (vagy épp belső hibát jelző) szintváltozásokat keresünk. Adatgyűjtés Viszonylag sokszor fordul elő időszakos hiba a gyakorlatban. Ez nagyon meg tudja keseríteni a javítással kísérletező szakember életét, mert amikor éppen a helyszínen tartózkodik és méréseket végez, akkor általában - "Murphy szerint" - minden rendben van. Ilyenkor jól jöhet az egyes lakatfogó multiméter-típusokba épített 2000, 5000, illetve 8000 cellás memória, ahova meghatározott időközökben, automatikusan lehet az értékeket beíratni. Vagyis a készüléket a mérési helyen hagyhatjuk, s bizonyos idő múlva visszatérve a mátrixkijelző vagy számítógép segítségével visszanézhető, hogy mikor, pontosan mi is történt. Felharmonikusok és torzításmérés Néhány lakatfogó még bizonyos hálózati analizátor-funkciókat is be tud tölteni. Egyes modellek - tárolt jelalakból az opcionális szoftverrel, illetve a kijelzőn oszlopdiagram formájában - közvetlenül meg tudják jeleníteni a felharmonikusokat, s kiszámolják a THD%-ot (azaz a teljes harmonikus torzítás értékét). Mint már említettük, a felharmonikusok napjainkban sok problémát okoznak, ezért nagyon értékesek e funkciók. Teljesítmény mérése A hálózat, illetve az adott fogyasztó működésének megítéléséhez hozzátartozhat még a teljesítmény mérése, beleértve a látszólagos, hasznos és meddő teljesítmény értékeit. A szóba jöhető modellek például 1-fázisú teljesítményt s teljesítménytényezőt is mérnek, illetve számolnak. Más típus pedig ezt még megfejeli 3-fázisú teljesítményméréssel (természetesen csak szimmetrikus terhelésű háromfázisú hálózaton). Ez utóbbi mérésnél helyettesítő kapcsolást kell alkalmazni: a lakatfogó feszültségbemenete valamelyik két fázis közé kerül, míg az árammérést a harmadik fázison végezzük. Fázissorrend-ellenőrzés Egyes lakatfogó multiméterekbe beépítik ezt a gyakran szükséges funkciót, mely általában a feszültségkémlelők műszerkategóriájában, vagy külön erre a célra szolgáló kis teszterben található meg. A különleges megoldásnak köszönhetően az ellenőrzés a gyakorlatban kétvezetékesen végezhető el. Szokásos multiméter funkciók Ezekre (ohmmérés, félvezetőmérés, frekvencia mérése, hőmérsékletmérés) itt nem térünk ki, mert a lakatfogó multiméterek nem hoznak semmilyen különlegességet ezekben a funkciókban. Kényelmi szolgáltatások A korszerű műszerek szükségesnek tekinthető jó tulajdonsága az automatikus kikapcsolás és (tekintettel az üzemcsarnokok, kapcsolószekrények gyér világítására, no meg az óhatatlanul előforduló esti/éjszakai munkákra, hibaelhárításokra) a kijelző háttérvilágítása. Nagyon praktikus, ha a kijelző nem csak egysoros, mert akkor egyetlen pillantással több paraméter értéke felől is tájékozódhatunk. E tekintetben azok a készülékek viszik el a pálmát, amelyek 4 db érték egyidejű megjelenítésével tűnnek ki. A fenti ismertetőből jól látható, hogy a korszerű lakatfogó adapter- és lakatfogó multiméter típusok hihetetlenül sokféle módon tudják munkánkat segíteni. Egyik-másik még az egyre inkább előtérbe kerülő hálózatminőség-ellenőrzés területén is tud bizonyos segítséget adni. De cikkünk végén azért meg kell annyit jegyezni, hogy aki a hálózatminőséggel komolyabban kíván foglalkozni, az mindenképpen célműszert, azaz hálózati analizátort próbáljon beszerezni, mert pontosabb, teljeskörű háromfázisú méréseket, adatgyűjtéseket csak azokkal lehet végezni.

Németh Gábor

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!