Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Villamos elosztószekrények tűzvédelme

Villamos elosztószekrények tűzvédelme


Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Villamos elosztószekrények tűzvédelme

A rövidzárlati lökőáram A kapcsolóberendezéseknek (pl. túláram-védő-készülékek) rövidzárlat esetén nemcsak a kezdeti rövidzárlati váltakozó áramot kell elviselniük, hanem az első pillanatban az ún. rövidzárlati lökőáramot (IS) is, ami a rövidzárlati áram maximális értéke, és lényegesen nagyobb, mint a kezdeti rövidzárlati áram. Ez a nagy rövidzárlati lökőáram a hálózaton zajló kiegyenlítődési folyamatban keletkezik, mindenekelőtt az abban levő látszólagos ellenállásoktól függően. Ennek során az első pillanatban létrejön egy egyenáramú összetevő a pozitív és negatív félhullámok eltérő nagysága miatt, amely a váltakozó rövidzárlati áramra szuperponálódik az 1. ábra szerint. Amikor azt mondjuk, hogy egyenáramú összetevő, amelynek nagysága függ az érintett impedanciáktól és a rövidzárlat létrejöttének pillanatától, itt arra gondolunk, hogy a szinuszos üzemi áram nulla átmeneténél vagy maximális értékénél keletkezik a zárlat, illetve valahol közöttük. A továbbiakban feltételezzük, hogy "generátor- távoli rövidzárlatról" van szó. A "generátor- közeli rövidzárlatoknak" még van néhány különlegessége, de ezekre itt nem térünk ki. Ezeknek a maximális értékeknek vannak kitéve az itt levő üzemi eszközök. Mindenesetre ez a nagy lökő rövidzárlati áram csak különleges, egyedi esetekben lép fel. Az 1. táblázat megadja különböző transzformátorok esetén a várható rövidzárlati lökőáramok értékét. A rövidzárlati áramnak ezeket a csúcsértékeit kedvezőtlen esetben az összes üzemi eszköznek (úgymint kábel, áramsín, kapcsolóberendezés) - melyek a transzformátor után következnek - el kell viselnie. A rövidzárlati lökőáram számítása elsősorban az üzemi eszközök mechanikai rögzítése szempontjából fontos, és nem annyira tűzvédelmi kérdés. Mindenesetre a rövidzárlati lökőáram hatása hozzájárulhat olyan sérüléshez, ami ívhúzásokért vagy tűzveszélyes szigetelési hibákért felelős. A rövidzárlati lökőárammal szembeni szilárdság viszont tűzvédelmi kérdés is! A rövidzárlatot korlátozó berendezések befolyása A rövidzárlatot korlátozó berendezések mindenekelőtt azok az olvadóbiztosítók, vezetékvédő kapcsolók (LS-kapcsolók), és teljesítménykapcsolók, melyeket a gyártó mint ilyet jellemez. A rövidzárlati áram elviselhető értékre korlátozásában segítenek. Mindenesetre ez a korlátozó hatás csak a rövidzárlati áram meghatározott nagyságánál lép működésbe. Természetesen adódik a kérdés: mekkora rövidzárlati áramértéktől korlátozza a túláramvédő berendezés a rövidzárlati lökőáramot? Az olvadóbiztosítók leoldási jelleggörbéjét vizsgálva feltűnik, hogy nincsenek túlterhelési és rövidzárási tartományokra felosztva, mint az LS-kapcsolók. Az LS-kapcsoló felső túlterhelési tartományát egy bimetall kapcsoló valósítja meg, amely annál gyorsabban kapcsol, minél nagyobb a túlterhelési áram. Gyors rövidzárlati áramok esetében ez a leoldás túl lassú. Itt egy mágneses gyorskioldó lép működésbe, ami a túláram meghatározott értékénél a másodperc törtrésze alatt (rendszerint nem több mint 6-8 ms) leválasztja a hibás áramkört a hálózatról. A "kioldási áram" alatt minden túláramot átenged a gyorskioldó. A két kioldó rendszerrel az LS-kapcsoló olyan kapcsolókészülék, mely a szerelési gyakorlatban nélkülözhetetlen. Az olvadóbiztosítóknál csak túláram van, amelynél meghatározott idő alatt - ez a túláramtól függ - leold. Ha a rövidzárlati áram olyan kicsi - most mindegy, hogy miért -, hogy a biztosító pl. 400 ms alatt old le, ez alatt a rövidzárlati lökőáram már régen átmegy a kezdeti rövidzárlati áramba. Ez annyit jelent, hogy a tipikus rövidzárlati lengések már elhaltak, és már csak az az áram folyik, amit a hálózati feszültség és a rövidzárlat impedanciája meghatároz. Ekkor már a kezdeti kiegyenlítő folyamatok és az egyenáramú összetevők eltűntek. Ebben az esetben a biztosító csak időben korlátozza a rövidzárlatot, nagyságban nem. Elvileg azt lehet mondani, hogy legtöbbször már 2-3 periódus után (ez 40-60 ms) a rövidzárlat lengési folyamata a részben extrém, nagy áramcsúcsokkal (amelyek legnagyobbika a rövidzárlati lökőáram) jelentősen lecsillapodik. Legkésőbb 5 hálózati periódus után (tehát a mi rendszerünkben 100 ms után) a lengési folyamat gyakorlatilag véget ér. Ehhez jön még az a tény, hogy a rövidzárlati lökőáram rendszerint a hálózati periódus első félhullámára esik, tehát egy 50 Hz-es hálózatnál a rövidzár fellépésétől számított első 10 ms-ra. Az olvadóbiztosítók kb. a névleges áram 20-szorosát igénylik ahhoz, hogy ekkora időn belül lekapcsoljanak. Ezért általában elmondható a következő. Az olvadóbiztosító akkor tudja korlátozni a rövidzárlati lökőáramot, ha a rövidzárlati áram elég nagy (nagyobb a névleges áram 20-szorosánál). Ebben az esetben az előtt old le, hogy a rövidzárlati lökőáram elérné a csúcsértékét, és az utána kapcsolt üzemi eszközök csak törtrészét kapják a maximális értéknek. Itt tehát a biztosító a rövidzárlati áramot nemcsak időben, hanem nagyságban is korlátozza. A 2. ábra mutatja a rövidzárlati lökőáram korlátozását túláramvédő berendezéssel. A 2-a. ábrarészlet az áramkorlátozás időbeni lefolyását, míg a 2-b. ábrarészlet az I2 t-értéket mutatja. Az I2 t-érték azt az energiát jellemzi, amit a túláram korlátozó berendezés a kikapcsolás során t0 és t1 között átenged. A kisebb rövidzárlati áramok, mint említettük, ennek ellenére csak időben vannak korlátozva, nagyságban nem. Az áramnak azt a csúcsértékét, amit a túláramkorlátozó készülék átenged, ID-átengedési áramnak nevezzük. A villamos elosztóberendezéseknél a tűzvédelem szempontjából különösen nagy jelentősége van az egyes védelmek lekapcsolási idejének. A 3. ábrán látható képsorozat egy kisfeszültségű elosztóberendezésben a villamos ív következtében kialakuló tűz időbeni lefolyását mutatja be. Természetesen terjedelmi okokból csak a legjellemzőbb időpontok fotóit mutatjuk be, de ebből is levonhatók bizonyos következtetések arra vonatkozóan, hogy mi várható egy hibásan megtervezett védelem esetén. Az ábrán is látható, hogy a villamos ív az elosztóberendezés belső légterét felmelegíti, és ott robbanásszerűen kiterjed. Az elosztóberendezésekben ívelő zárlatkor nagy nyomás fejlődhet ki. Az ív hőhatása az ív fennállásának időtartamától és a zárlati áram effektív értékétől függ. A kapcsolóberendezésekben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagy nyomás az ív keletkezését követő 20 ms után kezdődik, melynek értéke a 2 bar értéket is elérheti. Az ilyen üzemállapotoknál a kezelőszemélyzet biztonságát csak az elosztókészüléket gyártó, illetve telepítést végző cég körültekintő figyelme garantálhatja. A kialakuló gőznyomás nagyságára vonatkozóan ugyanis egy általános érvényű szabályt nem lehet megadni. A kialakuló gőznyomás függ a zárlati áram effektív értékétől, időtartamától, valamint az elosztóberendezés mechanikai kialakításától. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jobbára PVC-ből készült kábelek égésekor klórgáz szabadulhat fel, amelynek a légköri párával való érintkezésekor sósav keletkezhet. Ez a sósav az épület szerkezeti elemeit is nagymértékben károsíthatja. Elosztóberendezések villamos ívzárlatvédelme Az ívzárlat roppant energiáját nem lehet ellenőrizni. A villamos elosztóberendezéseknél a tűzvédelem szempontjából, különösen nagy jelentősége van a lekapcsolási időknek. Már egy 30 ms-os ív is az elosztóberendezés súlyos károsodásához vezethet. Egy új ívzárlatvédelmi rendszer optimális berendezése megszünteti a zárlati ívet már a kialakulás fázisában. Ezért a berendezés biztosan nem károsodhat. A zárlati ív definíciója és tulajdonságai a következők. Villamos ívnek nevezzük a villamos energiának valamely gáznemű közegben végbemenő áramlását. Az áramláshoz a feszültségen kívül szükséges, hogy a gáznak, amely normális körülmények között szigetelő anyag, bizonyos vezetőképessége legyen. Kellenek tehát olyan tényezők, amelyek a gázt ionozott állapotba hozzák, hogy ezáltal az elektronok és ionok vándorlásából álló áramlást elősegítsék. A zárlati ív tulajdonságai a következők. . Aktív részek közötti rövidzár. . Csillapított, közel fémes zárlat. . Mindig távolodik a betáplálási ponttól, és állandóan változtatja a helyét, mozog. . Törekszik a hárompólusú zárlat kialakítására. . Óriási nyomás- és hőmérsékletnövekedés jellemzi. . Az ív hőhatása az ív fennállásának időtartamától és a zárlati áram effektív értékétől függ. . A berendezésben lévő földelt tokozatoknak, az ívzárlat következtében feszültség alá kerülő részeinek érintése életveszélyes! A zárlati ív már egy hálózati periódus alatt eléri a maximális nyomás- és hőmérsékletértéket, úgy, ahogy azt a 4. ábra mutatja. Az ív közepén 10-20 ms-on belül akár 13 000 0C hőmérséklet is kifejlődhet, majd a villamos ív az elosztószekrény belső légterét felhevíti, és az robbanásszerűen kiterjed. Az elosztóberendezésekben ívelő zárlatkor nagy nyomás, akár 2*105 Pa is létrejöhet. Az olvadt fémrészek, valamint az égett termékek hatására az emberre ártalmas fémgőzökkel együtt perzselő hő, vakító fény, és lökőhullám formájában egy erős hanghatással járó robbanás zajlik le. Amennyiben a személyi és anyagi károkat meg akarjuk akadályozni, akkor a zárlati ív időtartamát a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, hogy ne érhesse el a maximális energiaértéket. A zárlati ív időtartamának ezért 5 ms alatt kell maradnia. Az új technológia segítségével az ív 2 ms idő alatt eloltható. Az ív egyértelmű érzékelése után a logikai egység az oltókészülék rövidre záró patronjait indítja, amelyek rövidre záró dugót lőnek át egy szigetelőtárcsán keresztül, amelynek következtében fémes, csillagponti zárlat jön létre. Kevesebb, mint 2 ms idő alatt a zárlati ívet lesöntölve kioltja azt. A berendezést ezek után a megszakító kapcsolja le a hálózatról. Rövid ellenőrzés, a zárlat okának felderítése és szigetelésvizsgálat után a berendezés ismét bekapcsolható. A védelmi rendszernek a gyorsaság mellett biztonságosnak is kell lennie. Az újfajta mérési technika megakadályozza a hibás kioldást, amelyet az 5. ábra mutat be. Kizárólag a fénykábelbe radiálisan érkező ívfény sugarai hatásosak. Vaku, zseblámpa vagy kapcsolási, illetve hegesztési ív fényére nem reagál. Az ívzárlat-védelmi rendszer gyorsan és biztonságosan megszünteti a zárlat ívet, még az előtt, hogy a berendezésben bármilyen kár keletkezne. Az elosztóberendezés a zárlati ok megszüntetése és az oltóberendezés cseréje után azonnal visszakapcsolható. A folyamatos üzem számára az energiaelosztó berendezés kis kiesési kockázata és nagyfokú biztonsága különösen fontos. Az ívzárlat-védelmi rendszer működését foglalja össze a 6. ábra. A rendszer 6-100 kAeff ívzárlati áramig nyújt vé-delmet. Az ívzárlatok érzékelésére fény és áramnövekedés-vizsgálatot végez a berendezés. A főgyűjtősínek minden áramvezető része mellett fényérzékelő kerül elhelyezésre. A megszakító sínezés fázisai közé is fényérzékelő kerül. Az erre a célra kifejlesztett vonal alakú fényérzékelő elemek a tipikusan ívzárlat-intenzitású beeső fényt, míg a betáplálási pontokon elhelyezett áramváltók a jellemző zárlati árammeredekséget érzékelik. A fény- és áramjelek kiértékelése egymással is kommunikáló kiértékelő egységben történik. Normál üzemállapotban a 6-1. ábra mutatja a viszonyokat. Ekkor az ívzárlat-oltó berendezés rövidre záró eleme a szigetelőelem fölött található, az ábrán pedig "működtetés előtt" felirattal van jelölve. A rövidre záró dugó kiindulási helyzetben van, a fázisok pedig egymástól el vannak szigetelve. Amikor fellép az ívzárlat a 6-2. ábra szerinti ábrázolásban, akkor a zárlati áram és a fénykibocsátás egyidejűleg érzékelhető. A kiértékelő egység ezeket a jeleket az áramváltóktól, valamint a fényérzékelő moduljától kapja. Ennek hatására a 6-3. ábra alapján a piros pontvonallal felvázolt módon egyidejűleg két vezérlő jelet bocsát ki a kiértékelő egység: egy ívoltás-vezérlő jelet az oltóberendezés felé, valamint egy árammegszakítás-jelet a betáplálás-oldali megszakítója felé. Az ívoltó készülék a védelmi koncepció legfontosabb eleme. Az ívoltó készülék egy pirotechnikai gázhajtású patron segítségével kb. 2 ms alatt a rövidre záró dugó szigetelőelemen való átlövése után egy háromfázisú csillagponti, fémes zárlatot hoz létre. Ezt a műveleti fázist tüntettük fel az ívoltó berendezés ábrázolásánál a "működtetés után" felirattal. Ezt az állapotot szemlélteti a 6-4. ábra. Az oltókészülék fémes zárlatának a kialakulását az ábrán piros pontvonal jelzi. Az így kialakult zárlat söntöli az ívet, és ennek hatására az kialszik. Ezáltal nem érvényesülhet a továbbiakban az ívzárlati áram pusztító hatása a berendezésen. A 6-5. ábra azt az állapotot mutatja, amikor a betáplálási megszakító leválasztja a berendezést a hálózatról. Gyakori veszélyforrások lehetnek még a villamos ívzárlat kialakulásának szempontjából: a kezelési és cselekvési hibák, szigeteléshibák, meghibásodott berendezésrészek, szennyeződés okozta kúszóáramok és a kapcsolóberendezésben lévő, ott felejtett idegen tárgyak. Az ívzárlat- védelem jelentősége még a személyvédelem területén is kiemelendő. A feszültség alatt történő munkavégzésnél az apró figyelmetlenség, valamint a véletlen (pl. rágcsálók megjelenése vagy menekülése) komoly veszélyforrásokat hordoz magában. A villamos ívzárlat következtében a munkát végző személyt egyidejűleg érik mérges gázok hatásai, erős hanghatás, optikai sugárzás, robbanásszerű nyomás és hőmérsékletnövekedés. Az ívzárlat-védelmi berendezések alkalmazásával nagymértékben csökkenthetők a fenti veszélyforrások emberre gyakorolt hatásai.

Nagy Lajos

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!