Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Minősítő irat Érintésvédelmi jegyzőkönyv Időszakos , Szerelői ellenőrzés EPH bizony

 ÉRINTÉSVÉDELEM,TŰZVÉDELEM,VILLÁMVÉDELEM,

Tel:70/610-4282 Kovács István Elemér

Érintésvédelem

 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálata , Tűzvédelmi Felülvizsgálat Kovács István Elemér -Érintésvédelmi Felülvizsgálat Első felülvizsgálat villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat Lakások, családi házak elektromos hálózatának érintésvédelmi felülvizsgálata. - Háztartási gépek, érintésvédelmi felülvizsgálata. - Hegesztő gépek, transzformátorok, elektromos kéziszerszámok érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzlethelyiségek, üzemek, ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata. - Üzembe helyezés előtti érintésvédelmi felülvizsgálat. - Földelők vizsgálata - EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvezés. EPH bizonylat - Érintésvédelem felülvizsgálatáról dokumentáció készítése. - Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése. Érintésvédelmi Felülvizsgálat , szabványossági vizsgálat

 

     
54/2014 (XII.5) OTSZ
Tartalom
     
Menü
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szabványossági

 

Érintésvédelem Szabványossági

Unaloműzés
elektromos motorok
Elektomos ívek
Áramütés

1. Pressenotiz

2. Pressenotiz
Earthing Design Within Buildings
eBHyx, ну сопротивление
It is possible for certain power quality.......
Liaisons équipotentielles
MAADOITTAMISEN LYHYT OPPIMÄÄRÄ
Schutzleiter
What's the problem in grounding systems used in buildings ?
WSTĘP
Wył±czniki różnicowopr±dowe
Wymagania ogólne stawiane instalacjom elektrycznym w budynkach

Magyarország városai

Bács-Kiskun megye települései
Baranya megye települései
Békés megye települései
Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Csongrád megye települései
Győr-Moson-Sopron megye települései
Hajdú-Bihar megye települései
Heves megye települései
Jász-Nagykun-Szolnok megye települései
Komárom-Esztergom megye települései
Nógrád megye települései
Somogy megye települései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
Tolna megye települései
Vas megye települései
Veszprém megye települései
Zala megye települései
Fejér megye
Pest Megye

Áramütés

Települések

Google

International

sitemap

*

5. Biztonságtechnikai ismeretek
A fáziskeresőről
A földelési ellenállás mérése I.
A földelési ellenállás mérése II.
A kismegszakítókról
A torzított hálózat és biztosítóelemei
A villamos készülékek vizsgálata
A villamos készülékek vizsgálata II.
Az EPH hálózatról
Az EPH kialakítása
Az új villámvédelmi szabvány
Az új villámvédelmi szabvány IV.
Az új villámvédelmi szabvány V.
Az új villámvédelmi szabvány*
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Elektromos mérések - A földelő vezetékek folytonosságának/ellenállásának ellenőrzése
Elektromos mérések ? A hálózati analizátorok
EMC villámvédelem és túlfeszültség-védelem
Érintésvédelem
Föld alatti áramok, föld feletti potenciálkülönbségek II.
Földelés és villámhárító
Javítás utáni vizsgálatok
Javítás utáni vizsgálatok II.
Javítás utáni vizsgálatok III.
Javítás utáni vizsgálatok IV.
Javítás utáni vizsgálatok IX.
Javítás utáni vizsgálatok V.
Javítás utáni vizsgálatok VI.
Javítás utáni vizsgálatok VII.
Javítás utáni vizsgálatok VIII.
Javítás utáni vizsgálatok X.
Javítás utáni vizsgálatok XI.
Javítás utáni vizsgálatok XII.
Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
Kismegszakító-csere
Lakatfogók újszerű szolgáltatásai
Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban
Utazás a földelés körül
Védővezetők és kábelszínek
Vezetékek terhelhetősége
Villamos elosztószekrények tűzvédelme
Villámvédelmi felülvizsgálat I.
Villanyszerelés a XXI.században
ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ (ÁVK)
KLÉSZ
szabványok
vegyes
Felülvizsgálat

 

     
ÉV a háztartásban
Érintésvédelem a háztartásban. A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék is található. Ezen eszközök azonban nemcsak szolgálják az embereket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át, a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. Cikkünkben elsősorban a villamos áramütés elleni védekezésnek olyan módjaival kívánunk foglalkozni, amelyek a háztartásokban mindennaposak. Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést is veszélyezteti vagy zavarja. A háztartásban található készülékekre vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a "valamely áramforrás" fogalmát a megérinthető külső burkolatoknak (pl. az automata mosógép házának,fém testének) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Érintési feszültségnek nevezzük a készülékek hibájának következtében azok külső, megérinthető felületein megjelenő feszültséget. Ennek megengedett felső határa 50 V. A veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik hagyományosan érintésvédelemnek. Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. A közvetett érintés elleni védelem módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg. Az I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az 1. ábra szerinti jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel. III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb. Amint az előzőekben már utaltunk rá, a lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.) helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint "0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók. Minden épületben vagy épületrészben ki kell alakítani egy földelőkapcsot vagy földelősínt, amely a földelővezetőknek a védővezetőkkel, valamint az ún. EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal összekötő EPH vezetővel való összekapcsolását szolgálja. Ettől a kapocstól a földelőkig tartó vezető a földelővezető, a fogyasztókészülékekig (bojler, tűzhely stb.), vagy a dugaszolóaljzatokig tartó vezetők a védővezetők. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A vezetékek színjelölésénél fontos szabály még, hogy a fázisvezetőket fekete (kábelszerű vezetékeknél esetleg barna), a nulla-vezetőket kék színű vezetékekkel kell készíteni. Különös gondossággal kell figyelni a fenti színjelölések betartására, mivel a fázisvezető és a védővezető felcserélése esetleg halálos kimenetelű áramütéses balesethez vezethet, amikor a védeni szándékozott villamos fogyasztókészülék külső burkolatán a hálózat 230 V értékű feszültsége jelenik meg, és a készülék használója azt gyanútlanul megérinti, megfogja. A védővezetős érintésvédelmi rendszerekben az előírt 0,2 másodpercen belüli lekapcsolás követelményét a testzárlati áram hatására működő túláramvédelem, vagy az áramvédő-kapcsolás teljesíti. Nagyon fontos kérdés az, hogy milyen nagyságú áramerősség működteti ezeket a kikapcsoló-eszközöket (biztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló). A ma hatályos előírások szerint lakó- és kommunális építményekben túláramvédelmi célokra olvadóbiztosítót tilos alkalmazni, csak kismegszakítók felszerelése megengedett, azonban régebbi szereléseknél még előfordulhatnak olyan elosztótáblák, amelyeken olvadóbiztosítók találhatók. Az olvadóbiztosító úgy működik. hogy ha a biztosítón a megengedettnél nagyobb értékű áram folyik át, a betétben lévő fém olvadószál kiolvad és az áramkör megszakad. A különböző áramterhelési igények miatt az olvadóbetétek (2) különböző áramerősségre készülnek. A különböző betétek talpérintkezőjének mérete különböző, hogy a tervezetnél nagyobb értékű betét az aljzatba ne legyen behelyezhető. Az olvadóbetétet az aljzat feszültség alatt álló részeinek véletlen megérintésétől is védő csavarmenetes betétfejjel együtt csavarjuk be a biztosítóaljzatba. A betét fejrészén található jelzőszemet - amelynek színe utal a betét névleges áramértékére, és amely a betét kiolvadásakor leesik - a betétfej üveglapja takarja, amelyen keresztül a betét is megfigyelhető. A biztosítókat az eredetivel megegyező áramerősségű gyári új betéttel bárki, különösebb szakértelem nélkül is, kicserélheti, de semmilyen körülmények között sem szabad a betéteket áthidalni (megpatkolni), mivel ezzel tűz- és balesetveszély keletkezik. A kismegszakítók (3, 4) termikus túlterhelési és mágneses gyorskioldót tartalmaznak. Kis túláramok, túlterhelések esetén az ikerfémes (bimetallos) hőkioldó lép működésbe. A bekövetkező kioldás gyorsasága az átfolyó áram nagyságától függ. Hirtelen fellépő nagy áramok estén (rövidzárlat, testzárlat) a mágneses gyorskioldó fog működni, és a kapcsolót nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag azonnal leoldja. A kismegszakítók óriási előnye az olvadóbiztosítókhoz képest, hogy a hiba megszüntetése után azonnal visszakapcsolhatók, laikusok is működtethetik, ugyanakkor nincs lehetőség a megpatkolásra, vagy egyszerű módon történő áthidalására. Amennyiben a visszakapcsolás mégis sikertelen lenne, az arra utal, hogy a lekapcsolást kiváltó hiba még nem szűnt meg. Az áramvédő-kapcsoló működési elve az egy áramváltón átfűzött vezetők egymást kioltó mágneses hatásán alapul. Ha az áramváltón a befolyó és a kifolyó áramok eredője nem nulla, a szekunder tekercsében indukálódó feszültség hatására az áramvédő-kapcsoló kiold, és az áramkört megszakítja. A védőkészülék természetesen csak akkor működik, ha különös figyelmet fordítunk arra, hogy a védővezetőt semmilyen körülmények között sem szabad az áram-védőkapcsolón átvezetni. Az áram-védőkapcsoló belső felépítését a 7. ábra, az áram-védőkapcsolást a 8. ábra mutatja. A védőkapcsolók működését évenként legalább kétszer, de inkább többször ellenőrizni kell. A "T" vagy esetleg "P" jelű nyomógomb működtetésekor a készüléken belül olyan, az áramváltót megkerülő áramkört hozunk működésbe, amelynek hatására az egyensúly megbomlik, és a kioldómű működésbe lép. Ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti kialakítását. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos, mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét, esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Az áramvédő-kapcsolók (5) különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. A külföldön kapható hordozható kivitelű változatok csak az adott országok előírásait elégítik ki, amelyek egyelőre még eltérnek a nemzetközi követelményektől, és ezért használatuk nem javasolható. A lakóépületekben általában közvetlenül földelt rendszereket (6) szoktak használni, amelyeknél a hálózat egyik pontja is le van földelve (ez az üzemi földelés), és a védett fogyasztókészülékek megérinthető részei is (ez a védőföldelés), de ez a két földelés nincs egymással fémesen összekötve. Az olvadóbiztosítók és kismegszakítók működése szempontjából a legjelentősebb adat az áram-idő jelleggörbe. Ezeket az adatokat azonban a termékekhez nem mellékelik a gyártók, hanem csak gyári katalógusokban teszik azokat közzé. A méretezéshez, ill. a rendszer működésének ellenőrzése céljából mégis ki kell indulni valamiből, amelynek alapja az eszközök névleges áramerősség adata lehet. Az közismert, hogy minél nagyobb a ténylegesen fellépő áramerősség, annál gyorsabb a védőeszközök kioldása (kiolvadása, ill. kikapcsolása). E legrégebbi - és ezért "klasszikus"-nak is nevezett - érintésvédelmi mód alkalmazásának az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító esetén a védőföldelés megengedett földelési ellenállásértéke 1 Ohm-nál kisebbre adódik, ilyen kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakorlatban nem nagyon lehet készíteni. Más a helyzet, ha az érintésvédelmi kikapcsolást nem bízzuk a túláramvédelemre, hanem áramvédő-kapcsolókat alkalmazunk. Egy 100 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolónál, pl. 50 V/0,1 A = 500 ohm ellenállás értékű földelés megvalósítása az előírásoknak megfelelő működést hoz létre. Az áram-védőkapcsolóknak a két névleges áramerősség adata közül az érzékenységnek is nevezett névleges kioldó-hibaáram azt jelenti, hogy ez az a különbözeti áram vagy hiba-áram, amelynek fellépése esetén a készülék már üzembiztosan kikapcsol. Az érintésvédelem méretezésénél ezt az értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a valóságban már ennél kisebb áramerősségre is működik. Az áram-védőkapcsolók alkalmazására vonatkozóan fontos tudnivaló még, hogy a kioldó-hibaáram nem az az érték, amely a balesetet szenvedett személy testén átfolyik, hanem legfeljebb ekkora mértékű áram folyhat a védőföldelés felé a védővezetőn. Ez az áram hozza létre a földelési ellenálláson átfolyva a fogyasztókészülék megérinthető külső részein fellépő érintési feszültséget, miközben a védőkapcsoló kikapcsol. Az alkalmazandó áram-védőkapcsoló kiválasztásánál lényeges szempont lehet a felszerelés helyén használt fogyasztókészülékek jellege is. Az alapkivitelű áram-védőkapcsolók ugyanis csak a tiszta váltakozó áramú, azaz szinuszos hibaáramokra érzékenyek. Az ilyen védőkapcsoló nem fog kioldani abban az esetben, ha a hálózaton olyan félvezetős készülékek hibásodnak meg, amelyek az áramkörben lüktető (pulzáló) egyenáramú EPH nyilatkozat összetevőket hoznak létre (pl. fényerő-szabályozók, fordulatszám-szabályozós kéziszerszámok stb.). Az ilyen fogyasztókészülékeket is tápláló áramkörökben minden esetben olyan áramvédő-kapcsolókat kell felszerelni, amelyekre a gyártó az ilyen hibaáramok fellépésekor is garantálja az üzembiztos működést. Az áram-védőkapcsolók a gyakorlati alkalmazásban jól beváltak, szakszerű felszerelés, bekötés és üzemeltetés esetében mindig megbízhatóan működnek, ezért viszonylag magas fogyasztói áruk ellenére is javasoljuk minél szélesebb körben történő alkalmazásukat.Érintésvédelmi Felülvizsgálat Jegyzőkönyv EPH-bekötésről, A vizsgálat helye:helység..út/utca/tér.sz.em..ajtó A tulajdonos neve:A vizsgálat oka, szükségessége: EPH kiépítés új épületben, régi épületben új gázhálózat kiépítése esetén MINDIG szükséges megfelelő EPH jegyzőkönyv (új gázmérő hely, új gázkészülék, új fogyasztói vezeték) EPH megfelelőségi bizonylat meglévő gázmérő esetén akkor szükséges EPH jegyzőkönyv, ha gázkészülék flexibilis csővel lett beszerelve (csere, bővítés alkalmával). Megfelelő EPH jegyzőkönyv kell akkor is, ha cirkót kád fölé szerelnek és a készülék érintésvédelmi besorolása rosszabb, mint IP45, IPX5, illetve csak fröccsenő víz ellen védett, függetlenül attól, hogy mivel lett bekötve (akár fixre, akár flexibilis csővel). A gázcsőrendszerre épületen belül rákötött gázkészülékek Típusa Helye Érintésvédelmi védővezetőbe be van kötve Gázbekötése. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) A felhasznált flexibilis cső vezetőképessége igen nem fix flexi gyárilag szavatolt egyedileg kialakított min. 5 mm2 Az épületben kialakított EPH csomópont helye:Megtekintés alapján a csomópont kialakítása megfelelő nem megfelelő Megtekintés alapján az EPH gerincvezeték kialakítása: megfelelő nem megfelelő Az itt felsorolt, üzembe helyezett (erősáramú csatlakozású) gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem. A csatlakozó és fogyasztói gázvezeték a gázmérő helynél megfelelő keresztmetszetű védővezetővel át van kötve. Az EPH kialakítást villamos szempontból megfelelőnek*nem megfelelőnek*minősítem. (* a kíván részt megjelölni)Dátum .A vizsgálatot végezte:Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma:P.H.a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem: 200 a megrendelő aláírása megrendelői minősége(gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó stb.)

 

     
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : Az új villámvédelmi szabvány

Az új villámvédelmi szabvány


 

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Az új villámvédelmi szabvány

Az MSZ EN 62305 lapjának bemutatását a levezetőkre vonatkozó kialakítási követelményekkel folytatjuk. Idáig érve a villámvédelmi szabvány tanulmányozásában, elkeseredve
kell megállapítanunk, hogy a 450 oldalnyi anyag felénél sem tartunk! Sebaj, aki
a nyaraláson túl van, az újult lendülettel vetheti bele magát az olvasásba;
akinek pedig elmaradt a nyaralás, azt azzal próbáljuk vigasztalni, hogy a
hátralévő részben több a képes illusztráció.A levezetők kialakítására vonatkozó általános megjegyzések Szerencsére a szabvány
szinte minden részletében tartalmaz meglepetéseket vagy legalábbis újdonságokat. Amint rögtön látni fogjuk, nincs ez másképp a levezetők esetében sem. A
levezetők kialakítására vonatkozó általános elvek az alábbiak. Minden felfogóhoz az oszlopon elhelyezett, épülettől elszigetelt felfogórúd kivételével legalább két levezetőnek kell csatlakoznia. A párhuzamosan kialakított áramutak a villámáram megosztását szolgálják. A villámáram
útjának, azaz a levezetőnek a lehető legrövidebb kialakítására kell törekedni. A
nyomvonal lehetőség szerint függőleges és egyenes legyen.  Az épület (vezetőképes részei) és a villámhárító közötti potenciálkiegyenlítést meg kell
valósítani. A levezető kialakítására vonatkozó elvek tehát nem térnek el
érdemben a régi szabványtól. Mégis ki kell emelni két, az MSZ 274-től eltérően
kezelt fogalmat, melyek helyes értelmezése különösen fontos. Az egyik a szigetelt villámhárító (isolated LPS), a másik a veszélyes megközelítés (separation distance). A szigetelt villámhárítóra a szabvány az alábbi definíciót, illetve szerkezeti követelményeket és kiegészítéseket adja.
Szigetelt villámhárító alatt értjük az olyan felfogórendszerrel és levezetőkkel
kialakított villámhárítót, amelyeknél a villámáram útja nem érintkezik a védendő
objektummal. Szigetelt villámhárító esetén nem áll fenn a veszélye másodlagos
kisülések (dangerous sparking) keletkezésének. Szigetelt villámhárító
esetén a potenciálkiegyenlítést a villámhárító és az épület között a talajszinten kell megvalósítani.A szigetelt villámhárító rögzíthető az épület olyan, szigetelőanyagból készült részein, mint például fa vagy tégla,
feltéve, hogy másodlagos kisülések keletkezésének veszélye nem áll fönn.
Eltérően tehát az eddigi gyakorlattól, az új szabvány nem feltétlenül követeli meg a
szigetelt villámhárító épülettől független kialakítását. Megjegyezhetjük persze
azt is, hogy a szigetelt villámhárító-nak ez az új értelmezése (néhány villámvédelmi anyagot gyártó cég hatására) már beszivárgott a hazai gyakorlatba, villamos csatlakozással rendelkező tetőfelépítmények (például klímaberendezés kültéri egysége) villámvédelméhez kapcsolódva. Arra az apróságra azért fel kell hívni a figyelmet, hogy ez utóbbi villámvédelmi megoldás az MSZ 62305-3 említett követelménye szerint valójában csak akkor nevezhető
szigetelt-nek, ha a potenciálkiegyenlítés kizárólag a talajszinten kerül
megvalósításra. A veszélyes megközelítés alatt az új szabvány ugyanúgy a
másodlagos kisülések valószínűsíthető bekövetkezéséhez vezető távolságot érti,
mint az MSZ 274. Bár a fogalom jelentése nem változott, az új szabvány felfogásában a másodlagos kisülés bekövetkezésének valószínűsége függ a villámhárító kialakításának módjától (osztályától) is: a veszélyes megközelítés
távolsága ugyanúgy függvénye az áramút hosszának (az MSZ 274 szerinti
értelemben), mint a levezetők távolságának, számítása ezért összetettebbé válik.
A kalkuláció módját itt nem részletezzük, főleg bonyolultsága miatt. Igaz, ami
igaz: miközben elfogadjuk, hogy a veszélyes megközelítés távolságát számos paraméter befolyásolja, kételyeink támadhatnak a számítási módszer gyakorlati
alkalmazhatóságát illetően. Mindazonáltal ne zárjuk ki annak lehetőségét, hogy a
szabvány tényleges bevezetéséig (tehát amikor az MSZ EN 62305 alapján kell majd
villámvédelmet terveznünk) megoldódnak ezek a dilemmák.Levezetők elhelyezése A levezetőket lehetőleg a védendő objektum kerülete mentén, egyenletesen elosztva kell elrendezni, előnyben részesítve  a közvetlen
villámcsapással szembeni kitettség okán  a sarkokat és kiszögelléseket. A levezetők távolságának tipikus értékeit az 1. táblázat közli, a tényleges távolságra a szabvány 20%-os eltérést enged.Annak ellenére, hogy a levezetők távolságának értéke lényegében egyezik az MSZ 274-3-ban vízszintes áramút
vetülete néven a különböző fokozatú levezetőkre meghatározott maximális
távolságokkal, érzékelnünk kell az eltérést is. A régi szabvány lényegében a levezetőknek egyenletes területi, az új pedig egyenletes kerületi elosztását szorgalmazza.Azért használjuk ezt a szokatlan kifejezést a követeli meg helyett, mert egyrészt az MSZ 274 ezt szó szerint nem fogalmazza meg, másrészt sem a régi, sem az új követelmény nem jelent merev kényszert, azaz mindkét
szabvány alapján van mozgástere a tervezőnek. Rögtön fűzzük hozzá azt is, hogy a kétféle megközelítés csak nagyobb alapterületű létesítmények (főleg csarnokok)
esetében hangsúlyos, hiszen kisebb épületeknél a hazai gyakorlat is az épületen
kívüli elhelyezést részesítette előnyben. Ugyanakkor az új szabvány sem zárja ki
(sőt esetenként  ha a létesítmény jellemző vízszintes kiterjedése nagyobb, mint
a levezetők tipikus távolságának négyszerese  javasolja is) a levezetők
épületen belüli elhelyezésének lehetőségét. (Bár meg kell hagyni, hogy az
említett veszélyes megközelítés-sel kapcsolatos számításoknál ennek az
elrendezésnek az egzakt figyelembevételére a szabvány sajnos nem ad segítséget.)
A levezetők kerületi elrendezésének új szabványban megfogalmazott
szorgalmazása (követelménye) adhat vitára okot. Hogy ezt a problémát árnyaltabban láthassuk, említsük meg, hogy a régi és az új szabvány (szinte ugyanabban a pontban: MSZ 274-3, 5.3.5., illetve MSZ EN 62305-3, 5.3.4.) egyaránt azt fogalmazza meg, hogy a levezetőt lehetőleg egyenesen és
függőlegesen kell vezetni,ami bizonyos esetekben kétségkívül sugallhatja az
épületen belüli elhelyezést. Ez a megoldás azonban eddig sem vívta ki a szakemberek osztatlan lelkesedését. Egyrészt már korábban is felvetődött annak kérdése, hogy ha épületen kívül és belül (az épület alapterületét tekintve nagyjából egyenletes területi elosztásban) vannak elhelyezve a levezetők, akkor (a szkineffektus miatt, hiszen a villámáram nagyfrekvenciás jelenségnek
tekinthető) a belső levezetők teljes értékűnek tekinthetők-e. Másrészt az épület belső terében futó levezetők környezetében (különösen akkor, ha nincsenek
épületen kívül futó levezetők) közvetlen villámcsapás esetén jelentős
elektromágneses térrel kell számolni, ami a túlfeszültség-védelem szempontjából
komoly fejtörést okozhat. Érdemes tehát elgondolkodni a levezetők épületen
belüli elhelyezésének szükségességén, különösen az új koncepció tükrében. A
szabvány a levezetők épülethez viszonyított helyzetéről az alábbiakat írja.
Ha a fal nem éghető anyagú, akkor a levezetők közvetlenül annak felületén
elhelyezhetők. Ha a fal éghető anyagú, akkor a levezetők közvetlenül annak
felületén elhelyezhetők, feltéve, hogy a levezető villámáram hatására
bekövetkező hőmérsékletnövekedése a fal anyagára való tekintettel nem
veszélyes. Ha a fal éghető anyagú és a levezető hőmérsékletnövekedése
veszélyes mértékű, akkor a fal és a levezető között 0,1 m távolságot kell
tartani. A vezetéktartók érintkezhetnek a fallal.Az utóbbi követelményt
azzal a megjegyzéssel egészíti ki a szabvány, hogy ha a megfelelő távolság nem
biztosítható, akkor a levezető keresztmetszetét legalább 100 mm2-re kell
növelni.Ezzel kapcsolatban idézzük fel az MSZ EN 62305-1 bemutatásánál már
említett, a különböző anyagú és keresztmetszetű levezetők villámáram hatására bekövetkező hőmérsékletnövekedését ismertető táblázatot (2. táblázat).
Figyelembe véve, hogy a villámáram a levezetőkben több (az új szabvány alapján
legalább két) részre oszlik, a levezetők valószínűsíthető hőmérsékletnövekedése
jellemzően 50 fok alatti (!) lesz, legalább a minimálisan alkalmazható 50 mm2
keresztmetszetet feltételezve (eltekintve a rozsdamentes anyagok kiugró
értékétől). Ha hihetünk a táblázatnak (és ha ez a szabvány, akkor miért ne
tennénk?), akkor az eddigi gyakorlathoz képest kisebb távolságtartás nem tűnik
különösnek, egyúttal jó néhány dilemmán átsegít bennünket (például azon, hogy
hogyan vezessük át a levezetőt éghető anyagú rétegen, hogyan helyezzük el az
épület falát burkoló hőszigetelésen stb.). A villámáram levezetése
természetes levezetőkkel is megoldható, feltéve, hogy a levezetők
keresztmetszete megfelel (az előző cikk 4. táblázatában közölt)
követelményeknek. További feltétel  amit az előző cikkben ugyancsak megemlítettünk ,hogy a betonvasalás természetes levezetőként történő
felhasználása csak akkor lehetséges, ha ellenállása a legfelső pont és a
talajszint között méréssel meghatározható, és értéke 0,2 -nál nem nagyobb. Ha ez
a határérték nem teljesíthető vagy a mérés nem elvégezhető, akkor a betonvasalás
természetes levezetőként nem használható fel.A levezetők és a földelők csatlakozásánál vizsgálóösszekötőt (test joint) kell
létesíteni, kivéve, ha természetes levezetők betonalap- földeléshez csatlakoznak. A szabvány ezt a rövid követelményt csupán azzal egészíti ki, hogy a vizsgálóösszekötőt (mérés céljára) csak szerszámmal lehessen bontani, és normális körülmények között zárt állapotban kell lennie.A szabvány nem
említi az MSZ 274 által vizsgálócsatlakozónak nevezett mérési hely kialakításának szükségességét. Mégis, a betonvasalás természetes levezetőként történő felhasználása csak akkor lehetséges, ha ellenállása mérhető. Ebből következően a levezetők hozzáférhetőségét a mérés céljára biztosítani kell, ráadásul a talajszint közelében, ami egyenértékű a mérési pontok, azaz vizsgálócsatlakozók létesítésének szükségességével.

Kruppa Attila

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     
Dr.Mode

https://www.facebook.com/DirtyRockMode

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!