CSI – GSR Fanfiction: „Sejtelmek” és tények Egy eseménytelen napon Greg és Nick a laborban való rámolás közben eszmét cseréltek Sararól. -Hé Nick,szerintem Sara mostanában furcsán viselkedik. – mondta Greg,megállapítva a tényt. -Veled, vagy úgy általában? -Hát,nem tudom.Mondjuk,általában,minden téren.Feltűnően jó a kedve egy ideje,ami nem igazán jellemzi.Tudod,ő egy kemény csaj. -Biztos talált magának valami „hobby-t”. –mondta Griss-t idézve Nick. -Hogy mit? -Mondom!Múltkor mesélte,hogy arra kérte,találjon valami elfoglaltságot a munkán kívül.Pont helyszínen voltam Grisssommal,amikor a szabadnapjáról behívta egy esethez. -Ebben nincs semmi extra! – mondta gúnyosan -Úgy értem,ez itt megszokott.Ezért nincs egy normális kapcsolatom. –háborgott Greg . -Szerinted melyikünknek van?Ebben azért mégis volt valami,fültanúja voltam,amint Sara beszólt Griss-nek! -Mit csinált?Ugyan már… -hitetlenkedett a srác. -Mondom,hogy így volt!Sara háborgott,hogy amint talál magának valami,ő elvárja,hogy az első telefonra ott legyen. -És ezen veszekedtek? -Nem veszekedtek,csak Sara beszólt neki,utána ment a dolgára.Szerintem kamu volt a behívás. -Gondolod? –Greg nem hitt a fülének. -Ja!Mivel szólóban küldte a helyszínre.aznap csak ő volt szabad,bárkit küldhetett volna. -Mi az elmélet? –érdeklődött Greg. -Azt gondolom,hogy csak látni akarta Griss,vagy tudni,hogy hol van és kivel.Nekem egy ideje gyanús ez a Sara – Grissom dolog,és mióta odafigyelek,észrevettem,hogy olyan furcsán néznek egymásra. -Wow!Mégis hogyan? –Gregnek tátva maradt a szája. -Hogy is mondjam…flörtölnek. -Áá,ezt csak beképzeled! -Figyeld csak meg! -Bakker,én meg el akartam hívni vacsorázni. -Gondolod,elmenne veled? –nevetett Nick. –Akkor gyorsan lépj,mert Grissommal szemben labdába sem rúghatsz nála! -Ha-ha.Pár hete azt mondta,hogy oké.Vagy pár hónapja?Fenébe…miért nem fixáltam le vele akkor?De béna vagyok! -Hogy mi van? Te már hívtad? –csodálkozott Nick. -Hát,ja.Akkoriban még flörtölgetett is velem. -Mert,mióta nem? -Nem tudom,de most hogy mondod,egy ideje tényleg abbamaradt. -Wow,haver!Tényleg béna vagy! –nevetett Nick,majd megveregette Greg hátát és kiment a folyosóra a pihenő felé,ahol Warrick és Cathy éppen ebédeltek. -Mi a helyzet? –kérdezte Nick. -Arra gondoltam,hogy kimegyek és elintézem a dolgaimat.Griss is kiment Sara-val. - mondta Cathy. -Ilyen napot sem éltem még pályafutásom alatt! –szólt Warrick. -Szerintem azért fel kéne hívni Griss-t. -Ugyan,Nick!Ő biztos talál melót. – mondta Cathy mosolyogva. –Amúgy Greg hol van? -A gondolatait próbálja összeszedni és mikroszkóp alá illeszteni. –gúnyolódott Nick. -Mi van?! –értetlenkedett Cathy. Nick elmondta az elméletét Grissről és Sara-ról a többieknek.Szinte síri csendben hallgatták,majd legyintettek egyet,miszerint ostobaságnak tartják a dolgot.Ám Cathy sejtett valamit,de nem akarta kifejteni a srácoknak,ezért inkább elterelte a témát. -Na.ki jön velem a szabadba?Valójában még csak most kezdődik az ebédidő. -Megyek! –válaszoltak szinte egyszerre a fiúk. Cathy szólt Gregnek,majd elindultak.Ahogy sétálgattak az utcán,elmentek egy kávézó mellett,Greg hirtelen megtorpant.Látta,amint Sara és Grissom bent beszélgetnek.”Mégis Nick-nek lesz igaza?” – gondolta magában. Griss ekkor meglátta a kollégáit és intett nekik,hogy menjenek be.Naná,hogy Greg volt,aki elsőként lépett be az ajtón és helyet foglalt mellettük. -Mi újság Greg? –kérdezte Grissom,színlelt komolysággal. -Semmi…semmi. –hebegte a srác,zavart vigyorral az arcán.-Beszélgettek? -Úgy tűnik. –mondta Sara.Sejtelmes mosolyt ejtett Griss felé,aki viszonozta. „Ez az,erről beszélt Nick!”-gondolta magában Greg.Közben a többiek is helyet foglaltak mellettük,beszélgettek kb. fél órát.Ám ez idő alatt Greg folyamatosan követte a tekintetével Sara-t és Griss-t,akik szándékosan,vagy sem,de nem igazán adtak semmiféle jelet arról,hogy bármi is lenne köztük. A laborba tartván Nick Warrick-kal,Griss Cathy-vel,Greg pedig Sara-val beszélgetett.Greg szándékosan lassabban ment,hogy kicsit távolabb legyenek a többiektől. -Sara,emlékszel még a múltkori meghívásomra? –kérdezte határozottan a srác. -Arra,ami két-három hónappal ezelőtt történt?Persze. -És?Eljönnél velem?Ebéd helyett vacsorázni.Mondjuk. Közben Griss hátranézett,mivel meghallotta a kérdést.Erre Greg rántott egyet a száján,Sara viszont mosolygott. -Van valami köztetek? –kérdezte Greg,közben Grissom felé biccentett. -Greg!Ez egy kissé indiszkrét…amúgy nincs. „De azt hiszem közel járunk hozzá.”-tette hozzá magában Sara. -Huhh,azt hittem.Akkor jössz velem? -Persze,majd megbeszéljük. -Ma 8-kor jó Neked? -Ezt még nem tudom,nem tőlem függ.Még ne fixáljuk le mára.Rendben? -Hát jó.- mondta csalódottan a srác.Közben az járt a fejében,hogy ugyan mitől,netán kitől függ? Beértek a laborba és mindenki ment a dolgára.Grissom utánaszólt sara-nak,hogy menjen be az irodájába. -Mondd Griss! –Szólt jókedvűen Sara. -Csukd be az ajtót,kérlek. –mondta komolyan.Majd leült és kezeit összekulcsolva az asztalra tette,mintha legalábbis bírósági tárgyaláson lennének.Sara egy polcnak támaszkodva állt vele szemben. -Szóval,nem akarom,hogy félreérts a kérdésem miatt.Jól hallottam,hogy Greg elhívott vacsorázni? -Igen. –mondta röviden és tömören. -És? -Nincs és. –Sara nem értette a férfi számonkérését,eddig még nem tett ilyet. -Úgy értem,elmész vele? -Nézd Grissom,azt kérted,hogy lazítsak.Tehát valószínűleg elmegyek vele.De mire ez a számonkérés,mondd? -Ha lenne okod,hogy ne menj? -Nincs rá okom,egyedül vagyok,ráérek. -Nézd…,én nem szeretném,ha elmennél vele. -Micsoda?Miért nem? Sara tudta jól,hogy hová akar kilyukadni Grissom,ám nem akarta harapófogóval kihúzni belőle.Azt szerette volna,ha a férfi végre kimondaná az érzéseit és nem játszana vele. -Nézd Griss,te csak itt ülsz és nem teszel semmit.Nekem nincs több erőm ehhez.Döntsd el,hogy mit akarsz,én nem tudok tovább várni. Grissom leblokkolt,mint általában Sara-val szemben,nem szólt egy szót sem.Csalódottan és sértődötten nézett a lányra. -Látod,erről beszélek… - mondta feldúltan Sara,majd hirtelen kiment a folyosóra,az ajtót becsapva maga mögött.Fel –alá járkált,rengeteg minden zakatolt a fejében,alig tudta összeszedni a gondolatait. „Nem értem,mit gondol Grissom.Azt hiszi,ha a szemembe néz és kér valamit,az majd úgy is lesz?Elismerem,eddig így volt,de befejeztem,nem csapom be magam.Csak azért,mert egy-két hónapja törődik velem,azt hiszi,hogy a végletekig várni fogok rá?!Felnőtt ember,eldönthetné,mit akar…pláne mivel évek óta ezt játssza.Vagy mégis várnom kellene még?Áá,megőrülök!Mihez kezdjek most?Beszélnem kell erről valakivel.De kivel?!” Greg már pár perce figyelte az idegesen rohangáló Sara-t,amikor a lány feleszmélt gondolataiból.Meglepődött,addig észre sem vette a srácot. -Mi van?Miért nézel? –kérdezte idegesen Sara. -Hé,mi bajod? –értetlenkedett Greg. -Ja, hogy mi bajom?Semmi.Ne törődj velem.Mióta vagy itt? -Ó,csak egy-két perce.Nem akartalak kizökkenteni. -Mondd csak,hangosan gondolkodtam? –kérdezte feszengve Sara. -Nem,de elég furcsa vagy. -Huhh,akkor jó.Nem vagyok furcsa,minden O.K.! -Jól van,te tudod!Szóval,ráérsz este,vagy még mindig nem tudod? -Ja,ezt hiszem…talán. -Ez ám a meggyőző válasz!O.K.,majd szólj,ha már tudod. Greg rámosolygott Sara-ra,majd visszament a mikroszkóp mögé.Nick látva a srác jó kedvét,nem bírta szó nélkül. -Összejött,mi? -Még nem 100%,de nem sok kell hozzá. –mondta vigyorogva- Tehát,téves az elméleted! -Az sosem olyan biztos Haver!Kb. negyed órát töltött Grissom irodájában,miután visszajöttünk.Nem mellékesen megjegyzem,hogy zárt ajtók mögött. -Hé,ne csináld már!Csak az fáj neked,hogy eljön velem!? -Ne igyál előre a medve bőrére,Greg.Én csak jót akarok neked. Nick legyintett egyet és átment Cathy-hez,aki éppen Sara-val beszélgetett.Máskor nem zavarta volna őket,de most elhallgattak,amikor belépett. -Bocsi lányok,már mentem is. –szólt Nick. -Tudod Sara,azt mondom,hogy menj el Greggel,de mondd el neki. -Mit Cathy?Nincs semmi,amit mondanom kellene. -De igen,van.Grissomra gondolok Sara.A hülye is látja hogy van valami köztetek. -Nem Cathy,nincs. –mondta csalódottan Sara. -Figyelj rám Sara. Gil szeret téged. –suttogta Cathy. Sara szája tátva maradt a nő szavait hallván.Tudta,hogy előtte nincs titok a labor falain belül,Grissomot pedig jól ismerte.Ezután úgy beszélgettek,mint két jó barátnő. -Mégis mihez kezdjek vele?Egyszerűen tehetetlen vagyok,mindig hátrál. –mondta tanácstalanul Sara. -Figyelj,meg kell értened őt. -Évek óta azt teszem,belefáradtam.Miért nem mondja ki,hogy mit érez? -Tudod,ő fél. Fél a csalódástól és fél kimutatni az érzéseit.Nem tudja,hogyan közölje ezt veled. -Ezt miből gondolod?Neked mondott valamit? -Semmit sem mondott,csak tudom,ismerem. -Nem értem,ha nem mondja ki,sosem tudja meg és minden elvész. -Akkor segíts neki,szedd ki belőle.Várd ki a megfelelő pillanatot,vagy pedig menj elébe a dolgoknak. -Évek óta ezt teszem Cathy.Csak várok és várok. -Akkor ne várj tovább.Azonban Greggel ne játsz,sosem tudnád úgy szeretni,mint Gilt. -Ezt tudom Cathy.Megyek,beszélek vele.Köszi,hogy meghallgattál.Talán pont ez kellett. -Majd meglátjuk Sara,sok sikert. –mondta kedvesen. Sara átment Greghez,nehéz percek következtek számára.Nagy vonalakban felvázolta a helyzetet,elmondta,hogy nem akarja őt sem és önmagát sem becsapni. -Egy esélyt sem adsz a dolognak? –kérdezte csalódottan Greg. -Nem Greg,értsd meg kérlek.Szeretlek,mint kollégát és barátot,de ennél többre nem lennék képes.Ne érts félre,nem benned van a hiba. -Kiről van szó,Sara? -Nem mondhatok többet Greg,egyelőre nem. -Rendben van,megértettem.Azért „barátként” összeülhetünk majd,igaz? -Persze,azzal nincs semmi gond. –mondta mosolyogva a lány. Greg nem szól semmit,csak igenlően bólogatott és mosolygott. Mivel Sara nem találta már a laborban Grissomot,ezért autóba ült és elment hozzá.Addig akart cselekedni,amíg frissek a gondolatai,mert ha alszik rá,akkor nem tette volna meg.Azt még nem tudta,hogy hogyan fogja közölni gondolatait és érzéseit,csupán az elhatározás volt meg benne.Görcsbe rándult a gyomra,izzadt a tenyere,ideges volt.E három dolog összhangját élete során nem sűrűn érezte.Amikor odaért,pár percet töprengett azon, hogy becsengessen-e,majd összeszedte magát. Grissom meglepett arcvonásokkal nyitott ajtót.Nem tudta hova tenni Sara jelenlétét,hiszen jó ha egyszer volt nála a lány,akkor is egy ügyön dolgoztak. -Szia Sara.Mit keresel itt? Sara gondolatai szétrebbentek,amint meglátta a férfit és kissé zavartan válaszolt. -Szia.Beszélnünk kell.Ne haragudj,hogy itthon zavarlak.Talán nem is kellett volna idejönnöm. -Nem...nem,gyere csak be.Azt hittem,Greggel vagy. -Ja,igen,úgy volt.Ezt most hagyjuk. Sara leült a kanapéra,Griss pedig vele szemben az asztalnak támaszkodva állt. -Nézd Griss,sokat gondolkodtam a beszélgetésünk után.Eljött az idő,hogy megbeszéljük a kettőnk dolgát.A te gondolataid is kellenek hozzá.Ha még mindig nem megy,elhagyom a várost. Ezen szavak hallatán mindkettőjük gyomra görcsbe rándult.A lány fejében cikáztak a gondolatok,Grissom pedig szóhoz sem jutott,csak fürkészte Sara tekintetét.Elnémította a tudat,hogy elkövetkezendő napjait Sara lénye nélkül kell majd töltenie,pedig ez még meg sem történt. -Grissom,hallottad,amit mondtam? -Igen…persze… - hebegte – Ezt nem teheted Sara. Sara eddig is ideges volt,de Grissom szavai még inkább azzá tették. -Folyton ezt hajtogatod,de mostmár muszáj lépnem valamit,mert nekem ez így nem megy. -Nézd Sara,én… én… -Tudom,hogy félsz valamitől. –vágott a szavaiba Sara – Cathy tanácsolta,hogy beszéljek veled. -Cathy?!Neki mi köze ehhez?! -Valakivel beszélnem kellett és ő ismer téged.Mondanom sem kellett,tudta miről van szó. -Na igen.Tudod,szeretnék olyan határozott lenni e téren,mint ő,de nem tudok. –mondta némileg gúnyolódva Griss. -Akkor azt hiszem,az utóbbi döntésemmel fogok élni. –mondta csalódottan. -Kérlek Sara,ne tedd.Csak adj még egy kis időt. –kérlelte halkan a férfi. -Sajnálom,nem megy.Éveket kaptál tőlem,de te továbbra is csak a magad világában élsz.Ez nyilván érdekes,de én nem vagyok játékszer,akit néha eltehetsz egy dobozba,majd ha kedved tartja,előveszed és kedvesen gondolsz rá.Élő és érző ember vagyok.Az érzéseim pedig egyre jobban kínoznak,nem tudom tovább tartani ezt az állapotot.Nem hiszem,hogy kevés időt adtam volna ahhoz,hogy megbízz bennem. -Nem érted Sara?!Saját magamban nem bízom.Félek,hogy csalódást okozok neked és félek,hogy megbántalak.Nem veled van a baj. -Éppen azzal bántasz,hogy semmit sem teszel.Esélyt sem adsz kettőnknek! Némán néztek egymásra,majd Griss erőt vett magán,közelebb lépett Sarahoz,leguggolt elé és megfogta a kezét.Az érintéstől mindkettőjüket melegség járta át. -Kérlek Sara… segíts elcsitítani a félelmeimet. Ezen szavakon Sara meglepetten nézett Griss szemeibe.Végre látta benne azt a lángolást,amire vágyott.Homlokát Gil homlokához támasztotta,majd megsimogatta az arcát. -Szeretnéd,ha segítenék? –kérdezte suttogva. -Ne bizonytalaníts el ilyen gyorsan. –mondta halkan és komolyan Griss. -Segítek neked Griss.Szeretlek. –mondta mosolyogva. Griss nem állta Sara igéző tekintetét,gyengéden megcsókolta. -Szeretlek Sara. –mondta lágy hangon.Teljesen elgyengült Sara érintésétől és csókjaitól.-Úgy érzem,mintha te lennél az első kapcsolatom és nem tudom,hogy mit tegyek. -Csak tedd azt,amit a szíved diktál. –suttogta Sara. -Sajnálom Sara,hogy annyit szenvedtél miattam,de hidd el nekem sem volt könnyű. -Tudom,de mostmár pótolhatjuk a hiányosságokat. –incselkedett . -Én is erre gondoltam. –mondta sejtelmesen Griss – Itt maradsz velem? Sara nem szólt semmit,testét átfutotta a vágy borzongása.Mélyen Griss szemébe nézett és egy mosollyal válaszolt,majd érzékien megcsókolta.