Északi mitológiai lovak

Sleipner a leghíresebb ló északon a Svéd mondavilágban. A Sleipner (vagy sleipnir) egy olyan nagyon erős nyolc lábú állat volt, ami bárhová eljutott. Földön vízen át még az alvilágba is elvitte gazdáját. Sleipner genetikus elváltozása a bajkeverő Loke isten műve.

 A történet a Valhalla istenek körözött kezdődött. Szükségük volt egy burg-ra (egy ház) aminek sérthetetlennek kellet lennie. Így meghirdették a dolgot. Egyetlen egy vállalkozó jelentkezet a feladatra. Egy óriás. Fizetsége pedig Freyja istennő, a Nap és a Hold volt. Persze ehhez néhány kikötés is járt. Teljesítenie kellett a munkát a nyár első napjáig és más óriás nélkül teljesen egyedül kellett elvégeznie azt.

Az istenek biztosak voltak abban, hogy nem tudja befejezni a munkát. Az óriásnak volt egy csődöre. Svadilfari. Ez a ló mérhetetlenül erős volt és képes volt, arra, hogy a legkisebb erőfeszítés nélkül elhúzzon bármilyen nehéz tömbkövet.

Így képes volt rovid ídő alatt befejezni a munkát. Három nappal a határidő előtt a ház kész volt a kaput kivéve. Az istenek dühösek lettek mivel, nem akarták elveszteni Freyját, a napot és a holdat.

Lokihoz fordultak és kérték a probléma megoldására. Loki azt javasolta, hogy átváltozik egy kancává és elcsábítja Svadilfarit. Így is lett. A csődör annyira szerelmes lett a gyönyörű kancába, hogy kiugrott a hámból és utána vágtatott. Így munkaerő nélkül, nem sikerült tartani a határidőt.

Az óriás elvesztette a díját, az istenek pedig elégedettek voltak, hogy nem vesztették el Freyjat, a Naopot és a Holdat.

Amikor Loki visszatért, ajándékozott egy csikót Odinnak. Így lett Sleipner Odin paripája.

Saját írásom! Ne másold le!

üdv:Terez