A motortuning legelso lépése és a legegyszerubb módja a sportlégszuro használata. Ezeknek két változata létezik, a sportlégszuro-betétek és a direktszurok. A betétszurot a gyári légszurobetét helyére kell tenni, ezt akárki meg tudja csinálni akár otthon is. A direktszuro beszerelése kicsit macerásabb. A gyári légszuroházat ki kell operálni a motortérbol, és az erre csatlakozó csonkra kell a szurot felerosíteni. Néhány autótípusnál egy kis problémát szokott okozni a légmennyiségméro, ami a légszuroháznál szokott csücsülni, egy kis ügyeskedéssel túl lehet járni a gyártók eszén. Más típusoknál maga a beszerelés ütközik akadályokba (tipikus a "nem tudom hova feltenni" probléma), de egy kis szereléssel, kreativitással itt is sikerrel járhatunk. Sok szerelo nem szeret bajlódni az ilyen buktatókkal és inkább azt mondja, hogy ebbe az autóba nem lehet beszerelni, vagy azt, hogy nem javasolja, mert árt a motornak. Ilyenkor egyszeruen másik szerelot kell keresni, de mindenképp olyat, aki otthon van az adott típusú autó szerelésében, mivel a muvelet sok esetben azért többrol szól annál, hogy a régit leveszem, az újat rárakom. Egy autó motorjának kifejlesztésekor a levego felvételének és szurésének rendszerét is pontos mérések, tesztek eredményei szerint alakítják ki úgy, ahogy az gyári állapotában kinéz. Sok esetben nem mindegy például, hogy mennyi ido alatt jut a levego a szelepekhez - ha túl korán az sem mindig jó! Érdemes tehát mindennek utánajárni mielott ilyesmibe fogunk.
A sportlégszurok elonye, hogy 40-50%-kal több levegot képesek átengedni mint a hagyományos papírszurok. A nagyobb levego átereszto képességüket a muködési elvüknek köszönhetik: míg a papírszurok apró pórusaikkal szurnek, a sportlégszurök anyaga több réteg textilháló, amelyek két réteg fémháló közt helyezkednek el. Ebben az esetben a textilre felvitt olajfilm szuri meg a levegot. Szuröképességük ugyan picivel gyengébb mint a papírszuroknek (de még így is megfelel az autógyárak követelményeinek), viszont több levegot kap a motor. Valamit valamiért. Másik elonye az örök élettartam: cserélni ezeket a szuroket már nem kell, viszont gyakran kell oket tisztítani. Erre a célra speciális mosófolyadékot és olajzó szettet vásárolhatunk. A gyártók általában 10e km-es ciklust ajánlanak a betétszurokre, és 7-8e km-t a direktszurokre. Személyes tapasztalatom szerint surubb tisztítást mindenképpen megéri, betétekre 6-8 ezer km, direktszurökre 5 ezer km, de ezt módosíthatja a szuro állapota is.
Ezekkel a szurokkel kb 1-2%-os teljesítmény növekedést érhetünk el, de igazából leginkább autónk rugalmasságán vehetjük észre jótékony hatását. A direktszuro elonye a sportbetétekkel szemben, hogy még több levegot juttathatunk a motorba, hátránya viszont az, hogy hidegebb idoben nehezebben melegszik be a motor. Másik hátrány, hogy a motortérbol szívja a meleg levegot, ami ritkább, azaz oxigénben szegényebb. Célszeru azzal trükközni, hogy valamilyen módon hidegebb levegot juttassunk a direktszurohöz, tehát a légszurot vagy minnél messzebb tenni, vagy házzal elkülöníteni a blokktól. Népszeru megoldás még a légbeömlok vágása megfelelo helyen a motorháztetore, így a szuro folyamatosan a kinti friss levegobol szippanthat. A sport betétszuronek, bár jóval kevesebb macerával jár, sok típusnál megvan az a hátránya, hogy csak nagyon kicsi átereszto felületu szuro építheto be. Ilyen esetekben mindenképp direktszurot javasolnék. A direktszuro ezen felül még hangélményben is gazdagítja tulajdonosát, ugyanis felerosödik a szívóhang, dögösebb lesz a kocsi hangja. Igazából a turbós jármuvek szeretik legjobban a sportlégszuroket, sokkal könnyebben fel tud pörögni a turbó, igy hamarabb felépül a turbónyomás. Turbós kocsik tulajdonosait (mint jómagam) meg tudja babonázni a direktszuron keresztül fütyülo turbó hangja.
Sportlégszurok használata során néhányan beszámoltak még fogyasztáscsökkenésrol is (én 0,5-1 liter körülit tapasztaltam), de ez anyira nem jellemzo.
Forrás: carstyling.hu |