Mért ment el a kisbabám?

Szülész-nőgyógyász szakértőnk sok olyan levelet kap, amely arról szól, hogy az első vizsgálatok alkalmával egészségesnek nyilvánított terhesség néhány hét múlva megszakad spontán vetélés miatt. Az elkeseredett levélírók tudni szeretnék, mit kellett volna tenniük, megakadályozhatták volna-e, hogy elmenjen a baba. Dr. Csákány György összegyűjtötte azokat a rizikófaktorokat, amelyek megnövelhetik a spontán vetélés valószínűségét.

Rizikófaktorok

Az egyik leggyakoribb levélírói történet: "Héthetes terhesen voltam először az orvosomnál, aki megállapította, hogy a baba jól fejlődik, semmi baj sincs vele. Két hét múlva kevés vérzés, inkább csak barnás maszat jelentkezett, ekkor ismét elmentem az orvosomhoz, aki megállapította, hogy sajnos nincs szívhang, a terhesség megszakadt, és művi úton kell kiüríteni a méhemet. Nem értem, ez hogy történhetett, mit nem vett észre az orvosom, vagy én csináltam valami bajt? Mit kellett volna tenni, hogy ez ne történjék velem?"

A diagnózis: spontán vetélés. Az esetek mintegy 85%-áért olyan genetikai jellegű hiba a felelős, mely nem látható előre, nem gyógyítható, sőt az esetek döntő hányadában nem jelezhető előre (csak a statisztika jelzi). Mindazonáltal vannak un. rizikófaktorok, mely esetekben nagyobb valószínűséggel kell számolni spontán vetéléssel.

1. Anyai kor
Míg 30 éves kor alatt a vetélés gyakorisága egyes vizsgálatok szerint 9-17 % között mozog, ez az arány 35 éves korra 20%, 40 évesen 40%, 45 éves korra 80%-ra növekszik! Többek között ezért is javasoljuk  30 éves kor alatt a gyermekvállalást és 35 éves kor felett a genetikai vizsgálatot.

2. Dohányzás
Akár háromszorosára is növelheti a vetélés kockázatát, akkor is, ha az apa dohányzik.

3. Alkohol, kábítószerek
Itt kell megemlíteni, hogy van ugyan néhány gyógyszer, amely növeli a vetélés és a fejlődési rendellenességek kockázatát, de nagyon kevés, az ezzel kapcsolatos aggodalmak többnyire feleslegesek.

4. Magas láz
Az igen korai magzati (embrionális) korban magas láz esetén a vetélés gyakoribb. Itt feltehetően maga a láz (a magas, 38 fok feletti hőmérséklet) károsítja a fejlődő magzatot, nem a betegség.
 
5. Egyes véralvadási faktorok (gyakran veleszületett és családi halmozódást mutató) hibája
 Legismertebb ezek közül a trombóziskészséget okozó trombofiliák csoportja. Bár a terhesség előtt ezek vizsgálhatók, és kezeléssel csökkenthető a vetélés gyakorisága, drágaságuk miatt csak akkor vizsgáljuk, ha két vagy több vetélés következett be.

6. Folsavhiány
A folsav nevű vitamin hiánya egy anyagcsere termék (homocisztein) lebomlását sietteti. Ha nincs elég folsav, ez a termék nem bomlik le, és megnöveli a fejlődési rendellenességek és a vetélések kockázatát. A magzatvédő vitamin főleg folsavat tartalmaz.

7. A méh fejlődési rendellenessége vagy myomája
A beágyazódás zavarait okozhatja, és vetéléshez vezethet. Ezek a hibák már a terhesség előtt kimutathatók, és egyes esetekben műtéti megoldásuk is lehetséges, ami javítja a terhesség kihordásának esélyét.

8. Fertőzések a koraterhességben
Ezek közül a toxoplasmosis a legismertebb, de több vírusfertőzés is okozhat vetélést (rubeola, citomegalia vírus) úgy, hogy károsítják a magzatot, és megzavarják a fejlődését. Ezek koraterhességben vetélést, később fejlődési rendellenességet okozhatnak.

9. Rosszul beállított cukorbetegség
Növeli a kockázatot szintén a fejlődési rendellenességek jóval nagyobb gyakorisága miatt.