Az ajtóban Adrianne állt, Piton azonnal be akarta csapni az ajtót, de a nő gyorsabb volt nála, és már benn is volt a nappaliban.

- Mit akarsz? – dörrent rá félelmetes hangon a férfi.

- Gondoltam, meglátogatlak… Biztos unalmas lehet egész nap egy kis csitrit ápolgatni! - Adrianne sokkal hangosabban beszélt a megszokottnál, Hermione sejtette, hogy a nőnek pont az a célja, hogy ő is hallja. Nagy meglepetésére Piton is hasonló hangerőre váltott.

- Nem unalmasabb, mint téged hallgatni… Sőt! – A griffendéles szíve vidáman kalimpált ennek hallatán.

- Sejtettem, hogy már behálózott téged az a kis fruska. Gondolom, a fiatalságát használta ki… - sziszegte halkan Adrianne.

- Nem minden nő olyan manipuláló kígyó, mint te – vetette oda változatlanul hangosan a férfi.

- Csak azt nem értem, hogy mit eszel rajta… Biztos lehetsz benne, hogy én többet tudnék nyújtani neked… Közel a negyvenhez nem hiszem, hogy egy ilyen csitri ki tudja elégíteni az igényeidet. – Hermione ennek hallatán már korántsem volt olyan boldog, és nagy bánatára nem hallhatta Piton válaszát.

- Semmi közöd nincs a magánéletemhez. Rég elmúltak azok az idők, amikor még tudtál rám hatni. Kerülj el engem olyan messzire, amennyire csak lehet, és ne merészeld Miss Grangert zaklatni. Tudod, hogy nem a könyörületességemről vagyok ismert…

- Nem beszélhetsz velem így! Mi összetartozunk! – a boszorkány hangja hisztérikusan csengett.

- Köztünk mindennek vége… Tizenhat éve nincs közünk egymáshoz, és már nem is lesz – Piton a nővel ellentétben higgadt tudott maradni, de őt is zavarta az őrült fény, ami Adrianne szemében fellobbant.

- Azt még meglátjuk… - Hermione hallotta, ahogy a lakosztály ajtaja becsapódik, és arra számított, hogy Piton visszatér hozzá, de a férfi nem jelent meg.

„Nem tagadta le, hogy lenne köztünk valami… Bár nem is ismerte be. Az nem jelent semmit, hogy a velem töltött időt kevésbé tartja unalmasnak. És nem tudom, mit válaszolt annak a hárpiának. Vajon igaza van? Tényleg nem tudnám kielégíteni az…az igényeit? Perselus tudja, vagy legalábbis sejtheti, hogy még nem volt dolgom férfival, hiszen mondtam neki, hogy nem volt még komoly kapcsolatom. Vajon mit akart mondani, mielőtt az a szörnyű nő megérkezett. Bárcsak ő is azt érezné, amit én… De ez lehetetlen, soha nem kezdene velem. Azt hiszem, kedvel, és belátja, hogy jól tudunk együtt dolgozni. Szeret velem beszélgetni, de semmi több… Viszont az előbb olyan furcsán nézett rám… Biztos csak azért, mert még nem látott ilyen kihívó öltözékben… Olyan jó lenne, ha most bejönne hozzám egy kicsit…”

Piton eközben a hálószobájában járkált körbe-körbe, és próbált lecsillapodni.

„Ha Adrianne nem jön, képes lettem volna elmondani Hermionénak, hogy azért hagytam ott Ainsdale-ben, mert tudtam, hogy ha egy perccel is tovább maradok, nem tudok uralkodni magamon, és rávetem magam. És azt is elárultam volna, hogy úgy érzem, nála kívánatosabb, intelligensebb és varázslatosabb nővel még soha nem találkoztam… Azt hiszem, ő is vonzódik hozzá, de még olyan fiatal. Neki egy makulátlan hírnevű, korban hozzáillő férfira van szüksége. Bár ő jóval érettebb a kortársainál… Már nem kislány, és a vonzalma talán több, mint egy diáklány rajongása. El kellene mondanom neki, hogy mit érzek…” A férfi először megindult a hálószobája ajtaja felé, de fáradtan leroskadt az ágyára. Ilyen gyávának még soha nem érezte magát, de képtelen volt megtenni, amire készült. Eszébe jutott, hogy megbeszélték Dumbledore-ral, hogy este az interneten keresztül beszámol neki a két nő állapotáról, így kedvetlenül leült a számítógépéhez, az igazgató már várta őt. Miután befejezték a beszélgetést, ki akart lépni a programból, de abban a pillanatban összeszorult a torka: Hermione is elérhetővé vált…

Hermione sokáig reménykedett, hogy Piton még meglátogatja őt az este folyamán, és végre befejezik azt a beszélgetést, de egy idő után feladta a reményt. Eddig se szívlelte Dubois-t, de most már egyenesen gyűlölte. A férfi kényeztetésének hatására a végtagjai már egészen használhatónak bizonyultak, ezért a benne levő feszültséget úgy próbálta levezetni, hogy sétálgatni kezdett a szobájában. Hamarosan észrevette a szobában levő bőröndöt, amiben Ginny küldte el a holmijait, gondolta, leellenőrzi, milyen ruhákat szánt neki a barátnője a következő napokra. A bőröndben azonban megtalálta a bűbájjal lekicsinyített számítógépét is, aminek nagyon megörült, reménykedett benne, hogy válthat pár szót a vörös hajú lánnyal. Persze tudta, hogy a valódi problémáját nem árulhatja el, de szüksége volt arra, hogy valaki elterelje a gondolatait Perselusról. Furcsa volt gondolatban kimondani a férfi keresztnevét, szóban viszont annyira természetesnek tűnt, mintha mindig is így beszélgettek volna. Pálcája segítségével üzembe helyezte a számítógépet, majd sietve csatlakozott a beszélgetős programhoz. Mikor meglátta a Félvér Herceg nevet, úgy érezte, azonnal elájul.

Félvér Herceg üzenete:

Hermione, magának ágyban kéne feküdnie!

Mio üzenete:

Ott vagyok!

Félvér Herceg üzenete:

Persze, és a számítógép csak úgy megjelent maga előtt…

Mio üzenete:

Na jó, azért fel kellett kelnem! Most lebuktam… De már jobban érzem magam.

Félvér Herceg üzenete:

Alig két órával ezelőtt még sürgős masszázsra volt szüksége…

Mio üzenete:

Örülök, hogy ezt megemlíti, ugyanis a beszélgetésünk félbeszakadt a váratlan látogató miatt.

Félvér Herceg üzenete:

Valóban? Én erre nem emlékszem.

Mio üzenete:

Épp azt akarta elárulni, miért hagyott ott Ainsdale-ben.

Félvér Herceg üzenete:

Tényleg, kiment a fejemből…

Mio üzenete:

Nos?

Félvér Herceg üzenete:

Mi nos?

Mio üzenete:

Elmondaná végre, Perselus?

Félvér Herceg üzenete:

Nem hiszem, hogy hallani akarja… Különben is aludnia kellene…

Mio üzenete:

Én szeretném tudni.

Félvér Herceg üzenete:

Miért?

Mio üzenete:

Én kérdeztem előbb… Mondja már el, kérem.

Félvér Herceg üzenete:

Elmondani nem tudom, hiszen irogatunk egymásnak…

Mio üzenete:

Maga szőrszálhasogató… Rendben, akkor várom a nappaliban!

Félvér Herceg üzenete:

Megmondtam, hogy maradjon az ágyában!

Hermione azonban nem válaszolt, a következő másodpercben pedig Piton hallotta, hogy a szomszéd szoba ajtaja kinyílik, aztán becsukódik. A férfi mereven nézte a monitort, végül lassan felállt, hálószoba ajtajához lépett, majd a kilincsre tette a kezét…