| 32.
- Tara, ez lesz a te szobád. – léptek be a helyiségbe. – Bobby, tiéd a szomszédos. Valami baj van? – kérdezte Jack, amikor meglátta Tara arcát. - Semmi, csak rossz emlékeket ébreszt ez a szoba. – válaszolta. - Ja igen. A Loco ügyben is itt voltál. Bocs, de ez a legbiztonságosabb szálló. - Semmi gond. Tudom. - Ha valami van, hívjatok. – rápillantott az órájára - Most már megyek, mert Sue vár. Holnap találkozunk. Jók legyetek. – nevetett Jack. - Jack! – kiáltotta szinte egyszerre Tara és Bobby. - Mi az? - Szeretnénk megkérni, hogy egyelőre ne mond el senkinek, hogy…tudod…Tara és én…- mondta Bobby. - Sue-nak se? – kérdezte. - Ha megtennéd. – nézett rá könyörögve Tara. - Rendben. – sóhajtott Jack – Megpróbálom, de rögtön észreveszi, ha eltitkolok valamit. Azonban én is kérnék valamit. - Mit? - Valahogy vegyetek vissza a ragyogásból, mert nem kell egy szót sem szólni ahhoz, hogy lássák, mi a helyzet. - Megpróbáljuk. – nevettek fel mindketten. - Reggel értetek jövünk és bemegyünk az irodába. - Viszlát! - Semmi kedvem kipakolni. – mondta Tara. – Szeretnék már végre hazamenni. - Tudom, ígérem hamarosan vége lesz ennek. - A férfi hátulról gyengéden átölelte a derekát, és magához húzta a lányt. – Nem hagyom, hogy bajod essen. - Bobby ajka Tara halántékát, arcát és tarkóját cirógatta. – Szerinted nagy baj lenne, ha nem foglalnám el a kijelölt szobát? - Én szeretném, ha maradnál, majd azt mondjuk a többieknek, hogy így sokkal jobban tudsz vigyázni rám. – suttogta mosolyogva Tara. - Ez jutott nekem is az eszembe. - Lassan maga felé fordította Tara-t, szorosan magához ölelte. Ajkuk szenvedélyes csókban forrt össze.
- Ne menj el! Bobby! - Tara, kicsim! – szólongatta a lányt. - Ne hagyj itt! - Tara, ébredj! - Ne.!! - Tara végül saját segélykiáltására riadt fel. Szíve olyannyira hevesen dobogott, hogy azt hitte, mindjárt kiugrik a helyből. Felült. - Tara, kicsim minden rendben? – kérdezte aggódva Bobby. - Jaj Bobby. Annyira rossz volt. Bobby átölelte, Tara, pedig behunyt szemmel simult karjába, hogy erőt merítsen a férfi érintéséből. - Elmeséled? – kérdezte kedvesen, közben gyengéden simogatta hátát. - Nem is tudom, hogy mit álmodtam, olyan zavaros volt, inkább maga az érzés, ami annyira rossz volt….Hogy elveszítelek….Egyedül maradok. - Ilyen eszedbe se jusson. - Bobby gyöngéden megcsókolta. Ajkának könnyed érintése balzsamként hatott Tara-ra. Félelme, nyugtalansága egy csapásra megszűnt, szíve már nem a rettegés miatt vert szaporán, hanem az egyre szenvedélyesebbé váló csók hatására. A férfi élvezettel csókolgatta a lány arcát, nyakát és szorosan lehunyt szemét, miközben vállát simogatta. Előrehajolt és gyöngéd csókokkal borította a lány homlokát. Tara megremegett a vágytól, és felnyögött. Még szorosabban simult Bobby-hoz. Kezével végigsimított a férfi karján, vállán, majd le, egészen a csípőjéig. Már csupán egyetlen vágy hajtotta őket. Eggyé válni.
Az álom okozta rossz érzés reggelre sem múlt el. Nem tudta mi, de érezte, hogy valami történi fog. Valami rossz. - Kész vagyok? – lépett be reggel Jack a szállodai szobába - Indulhatunk? Sue lent vár a kocsiban. - Miért nem jött fel veled? – kérdezte Tara, miközben a kabátjáért nyújt. - Akart, de mondtam, hogy csak felugrom értetek, aztán megyünk is. – válaszolta Jack. - Kész vagyok. – lépett be Bobby. - Nagyon meg fognak lepődni a többiek. - Miért? - Mivel, ők nem tudják, hogy ma bejöttök. Egyedül Sue. – felelte Jack. – Meglepetés lesz. - Howie jelentkezett? - Ma még nem. – rázta meg fejét Jack. Hirtelen megszólalt a telefonja. – Emlegetett szamár. – mutatta fel. – Hudson!....Howie lassabban…..Igen….Rendben, szólok Myles-nak…..Maradj ahol vagy. – letettem, majd rögtön hívta is kollégáját. – Myles!...Howie az előbb telefonált. Látták Sanders-t egy Belmont utcai bárban…. Rendben….Hívj, ha történik valami…..Bent találkozunk. - Végre valami – sóhajtott fel Bobby. Közben leértek a parkolóba. Meghallották Levi ugatását. Tara a hang felé fordult és…Hirtelen képek villantak be, amikor meglátta a néhány méterre tőlük parkoló kocsit. Eddig homályos részletek, most kristálytiszták voltak. Ez volt az a kocsi, ami megpróbálta elgázolni és ez volt, amely majdnem beléjük hajtott. - Bobby, Jack az a kocsi…- mutatott a kocsira. Meglátta a férfit, aki benne ült, soha nem felejti tekintetét. Bobby még észbe sem kapott, erős ütést érzett, és ugyanabban a pillanatban meghallotta a lövés hangját. Nem érzett fájdalmat, csak kissé meglepődött. Tara! Elkapta Tara karját és a földre rántotta, aztán elveszítette az eszméletét. | |