A legfontosabb akadálytípusok

Amikor az ugrás elsajátításába kezdesz, először azt tanulod meg, hogyan igazodj korrekt módon a ló mozgásához. Egy idő után magad is észre fogod venni, hogy a különböző akadálytípusokat különbözőképpen kell legyőzni.

Az akadályok négy kategóriája

A természetes akadályok mellett egy egész sor mesterségesen kialakított akadályt is ismerünk. Ezeket az ugrán módja és kivitelezése szerint különböző kategóriákba soroljuk.

A legnagyobb nemzetközi akadályversenyeken a pályarendezőknek annyi eszköz áll a rendelkezésükre, hogy a lehető legváltozatosabb és legfényűzőbb akadályokat tudják kitalálni és felépíteni. Függetlenül azonban attól, hogy mennyire szokatlan formákat és milyen színeket választanak, az akadályok mindig a következő négy kategóriába sorolhatók:

• magasugrások
• magas távolugrások
• távolugrások
• fel- és leugrások

Abban az esetben, ha szorosan egymás mögött több akadály helyezkedik el, és ezeket közvetlenül egymás után kell a lónak átugrania, összetett akadályról beszélünk.

Magasugrások

A magas vagy meredek ugrások olyan akadályok, amelyek, ahogy a nevük is mutatja, magasak, a mélységük viszont csupán csekély. Ilyen például a fal, a palánk, az elefántugrás, a kapu, az amszterdami kapu, a sorompó vagy a kerítés. A meredek ugrásokat általában kitűnő technikai felkészültséget igénylő akadályoknak tekintik, ahol nagyon sok múlik az egyensúlyon.

Magas távolugrások

A magas távolugrások valóban próbára teszik a ló egyensúlyérzékét. Olyan akadályok ezek amelyeket felfelé és lefelé egyformán kiépítettek, mint például a triplebarre és az okszer. Ahhoz, hogy a ló hibátlanul meg tudjon valósítani egy igényes magas távolugrást, nagyobb tempóban kell vágtáznia, mint a magasugrás esetében. Ha háromszögű akadályról van szó, a lónak különösen jól kell egyensúlyoznia.

Távolugrások

A távolugrások kivételesen széles akadályok, amelyeket a lónak gyors tempóban kell megugrania. Legismertebb ilyen akadály a vizesárok. A vizesárok esetében fontos, hogy a ló az árok széléhez minél közelebbről rugaszkodjon el, mivel különben csak még inkább növekedne a megugrandó akadály szélessége.

Fel- és leugrások

Fel- és leugrásokat mind terepen, mind pedig az akadályugró pályán, illetve a díjugrató pályán is találunk. A terepverseny akadályugrató szakaszán természetes akadályokra emlékeztető módon rendezik el őket. Ebből a célból leginkább a billardot és a falat alkalmazzák. Az ilyen akadályok többnyire hozzátartoznak a nehéz akadályugró és összetettversenyekhez, mivel különösen igényesek, és magas követelmények elé állítjak a lovat és a lovast egyaránt.