Üvölt a kocsiban az a zene, amit más körülmények között meg sem hallgatnál. De most nem érdekel. Nem mehetsz oda csöndben vezetve, kell az adrenalin. Már vagy 80-al mész, de nem lassítasz. Most az sem fájna, ha az árokba borulnál. Könnyes szemeid előtt összemosódik az út. Még vagy 10 percig vezetsz, majd elérsz egy kopott, 2 szintes házig. Zaklatottan, megtörve, dühtől vörösödő arccal lépsz be a jól ismert házba, és elindulsz a jól ismert szoba felé. Megállsz az ajtó előtt, ránézel a kezedben lógó fegyverre. Veszel egy nagy levegőt, majd benyitsz.

Amint beléptél, elkapnak az emlékek. Pont azok, amelyeket eddig annyira el akartál feledni. A kisszekrény, a szőnyeg… az ágy. Minden ugyanolyan, mint akkor, aznap este. Ahogy ott téped fel a sebeid magadban, egyszer csak kijön a fürdőből. Hosszú fekete hajából még csöpög a víz, és egy szál, a dereka köré csavart törölköző takarja csak. Ijedten torpan meg mikor észrevesz. Először csak rémülten kapkod a levegőért, majd egy kérdést hagyja el a száját:

- Mit keresel itt?

Nem válaszolsz, csak lehajtod a fejed. Egy könnycsepp gördül végig az arcodon. Szinte mar, ahogy halad egyre lejjebb és lejjebb. Dühös leszel. Megígérted magadnak, hogy nem hullajtasz érte több könnyet. Felemeled a fegyvert és célzol. Látod, ahogy lassan ráeszmél, innen már nincs kiút. Úgy döntesz, gyorsan, egyszerűen végzel vele. Nem akarod, hogy neki annyira fájjon, mint neked akkor…

Kibiztosítod a pisztolyt. Még egyszer utoljára mélyen a szemében nézel. Ő nem szólal meg, de a szemében látod a megbánást, a fájdalmat és a félelmet. Meghúzod a ravaszt.

Pontosan céloztál. A golyó a szíve környékébe fúródott. Így legalább elmondhatod nem csak a te szíved tört össze akkor. A teste hirtelen elernyed és erőtlenül a földre zuhan. Már nem él. Elkezdesz zihálni. Most tudatosul benned: megölted életed legnagyobb szerelmét. Egész baszott életed értelme ott fekszik előtted a földön, miközben testéből már szivárog a vér. A kezedből erőtlenül esik ki a pisztoly és egy halk koppanással landol a szőnyegen. Pár lépéssel közelebb mész hozzá, majd letérdelsz mellé. 2 ujjaddal lassan becsukod a szemét. Felállsz, és hátrébb lépsz párat. Nem akarsz véres lenni, nem akarsz nyomot hagyni.

Ez annyira rossz, legszívesebben odafeküdnél mellé a földre, és szorosan hozzábújnál. Feküdnél mellette a vérben és mindent elmondanál neki, ami csak nyomja a szíved.

3-4 méteres távolságból nézed, ahogy szép lassan kivérzik. Már a törölközője is tele van vérrel, de belőle még mindig ömlik, és lassan körbe veszi az egész testét. Te csak ülsz az ágy végében és nézed, ahogy ezzel az isteni, és mégis ördögi vörös folyadékkal az élet utolsó cseppje is távozik belőle. Még egy ideig ülsz mellette és bámulod a még halottan is gyönyörű szép arcát. Nem tudod mennyi idő telhetett el azóta hogy megtetted, de a vére már elég sötét lett, és elkezdett fátyolosodni a teteje. Ekkor fogod magad, odaguggolsz mellé és előveszed a bicskádat. Óvatosan megvágod az egyik ujjad, de épp hogy csak egy picit. 1-2 csepp vért csöpögtetsz az övébe, majd odahajolsz fölé és egy: Jó éjt kedvesem! –kíséretében halványan csókot lehelsz az ajkaira. Fogod magad, és lassan kisétálsz az ajtón.

 Tudod magad is: tökéletes bűntény nem létezik. Egyszer téged is elkapnak. De nem érdekel… kapjanak csak!

 - Üdvözlöm önöket, ez itt az esti híradás.

  Tegnap egy furcsa gyilkosságra derült fény. Egy 23 éves nő megölte volt barátját majd később magával is végzett. A családtagokat kérdezzük:

- Sosem volt az az igazán boldog lány. De azt nem hittük volna, hogy ekkora a baj.- mesélte riporterünknek a megtört apa.

- Az a fiú… ő volt számára az igazi szerelem. És mikor megtudta, hogy megcsalta… azt mondta ő ezt nem éli túl.- mondta a lány édesanyja sírva.

-De ettől még nem is lenne annyira különleges ez a gyilkosság. Viszont a lány miután végzett volt barátjával, a falra írt annak vérével egy mondatot: I see you later…

Majd hazament, megvágta tenyerét, és ezt írta a falra:  …in the Black Parade!

Ezek után végzett önmagával is saját szobájában. A szülők találtak rá másnap.

És hogy miért pont ezt írta fel? Egyáltalán miért tette?

A My Chemical Romance tagjait kérdeztük:

Gerard: - Huh, hát, nem is tudom erre mit kéne mondanom.

Frank: - Ez nagyot ütött.

Gerard:
- Igaz a Black Parade lényege a szép halál, de ez… mi nem  akartuk, és nem is akarjuk hogy miattunk, vagy a zenénk miatt öljék meg magukat a fiatalok. Ő is… mennyi? 23 éves volt? Még előtte lett volna az egész élet… Úristen. Én, mi nem akartunk ilyen hatással lenni másokra.

Frank:
- Én nem tudom, illetve nem hiszem hogy csak a Black Parade miatt ölte meg magát és a barátját. Szerintem amúgy is megtette volna. Csak szép halált akart. Legalábbis ezzel próbálom magam nyugtatni.

Mikey:
- Ez nagyon nagy megrázkódtatás nekünk is. Nagy nyomás nehezedik ránk ezek után. És úgy érzem amíg csak létezik a The Black Parade addig emlékezni fogunk erre.*mindenki helyesel*

Nos, hogy csak a Black Parade miatt volt-e, vagy volt más is a   

     háttérben azt már sosem fogjuk megtudni. De tény hogy ez a   

         bandatagoknak, és szerintem minden rajongónak megmarad az

         emlékezetében… Köszönöm, hogy ma este is velem tartottak. 

         Viszont látásra.