suli után elmentem a sétálóutcába.egyedül,mint mindig.lassan sétáltam,és zenét hallgattam.aztán megláttam,hogy nyilt egy uj bolt.mivel ott még nem jártam,gondoltam beugrom és megnézem mit árulnak.közelebb érve megláttam hogy régiségkereskedelem van a bolt fölé irva.mikor beléptem az ajtón,magamt láttam egy hatalmas tükörben.oldalt szőke,középen fekete hajam kócos volt,szokás szerint.szűk farmernaci,és fehér póló volt rajtam,persze rózsaszin övvel.az oldalamon halálfejes táska lógott.vigyorogtam egyet és megállapitottam,hogy ha kicsit magasabb lennék,egészen normálisan néznék ki. ilyen alacsonyan nem lehet rendesen élni....gondoltam,és közelebbröl is megnéztem a tükröt.hatalams ovális alakú,a szélén pedig ezüstös minta futott végig,egyszerűen csak bámultam,annyira szép volt.pedig igazábol nem is szeretem az ilyen régi dolgokat,de eza tükör teljesen elvarázsolt.a pulthoz léptem.egy fekete hajú,erősen sminkelt 20 néves lány nézett rám.fintorgott.

-valami öreg bácsira számitottál,pipával a szájában,igaz?-kérdezte nevetve,és megigazitotta a hajában lévő hatalmas,sárga mű-naprafogókat.

-az tetszik?-kérdezte,és a tükörre mutatott.bólogattam.megkerülte a pultot,és vastag szivacsszerű dologgak betekerte a tükröt.kartondobozt raktunk rá,és kétszer is átkötöttük.kifizettem(és meg kell jegyeznem,meglepően olcsó volt!!)aztán hazaindultam a "zsákmánnyal".a szobám egyik falához támaszottam,pont az ágyammal szemben.csak ültem az ágyon,és tükröt bámultam.közben folyton az eladónő fura arckifejezése járt a fejemben,amit akkor vágott,mikor a tükörre mutattam.olyan volt,mintha,mintha....

-jahj Frank,megint képzelődsz!!!-mondtam magamnak,és kimentem a teraszra cigizni.

másnap reggel mikor felébredtem,egy széket raktam a tükör elé,telepakoltam a cuccaimmal(zselé,wax,hab,lakk....)megfésülködtem,aztán a székhez hajoltam,egy kupac hajhabot fujtam a kezembe.

a tükörbe néztem.

valaki állt mögöttem.

hirtelen hátraestem,de mikor ujra a tükörbe néztem,már senki se volt ott.hátrafordultam.senki.

a hajhabot teljesen szétkentem a szőnyegemen.

-remek.-mondtam unottan.

mire feltakaritottam,és megcsináltam a hajam,teljesen késésben voltam a suliból.azt hiszem még sose siettem ennyire .csak el akartam menni otthonrol.

minél messzebb akartam lenni a tükörtől.

de akárhogy menekültem,nem birtam kiverni a fejemből azta gyönyörű,de kicsit ijesztő zöld szempár.ahogy a kócos fekete hajával mosolyogva nézett engem.

egész délelőtt ezen gondolkoztam,és rájöttem,hogy látni akarom.

ujra látni akarom.

suli után rohantam haza.azt hiszem egész délután a tükör előtt ücsörögtem a földön,és vártam hogy ujra felbukkanjon a zöld szemű idegen.

már este10 volt mikor szomorúan állapitottam meg,hogy biztos csak beképzeltem azt hogy van ott valaki.még egy órát vártam,aztán lefeküdtem aludni.

de nem jött a várvavárt álom.mintha valaki nézne,figyelné minden mozdulatom.mintha valaki lenne még a szobámban.

hirtelen felültem.

ő megint ott volt.álldogált.aztán megrémült arccal gyorsan oldalra lépett.már nem láttam.kiugrottam az ágyból,és a tükörhöz léptem.közel hajoltam hozzá.

egyszercsak előugrott.

annyira közel volt az arcunk,hogy szinte éreztem a bőrömön a lehelletét.

hátraugrottam.

de ő nem tűnt el.csak állt,és nézett rám.

mosolygott.aztán lassan felemelte a kezét,és közelebb hivott.

remegve léptem a tükör elé.megint intett.közelebb.már annyira közel voltam a tükörhöz,hogy mikor kifujtam a levegőt,egészen bepárásodott.

az idegen huncut vigyorral a párás részhez hajolt.

valamit irni kezdett.

"szép álmokat"

az ajkaimat harapdáltam.letöröltem amit irt,és megint a tükörre lehelltem.

"ki vagy te?"

irtam.nevetve megrázta a fejét.a mutatóujját az ajkaihoz érintette.ugy gondoltam azt akarja ezzel mondani hogy nem mondhatja el.

"holnap is itt leszel?"

irtam ismét a tükörre.mosolygott,majd a kezét a szívére tette,aztán rám mutatott.

-miattam?-suttogtam némán.bólogatott.ismét a tükörre leheltem.

"neked is szép álmokat."

visszamásztam az ágyamba.magamra húztam a takarót,mikor a tükörre néztem,már nem volt ott.csak magamat láttam.elszomorodtam.

vele álmodtam.kijött a tükörből.bársonyos hangon a fülembe suttogott,átöleltem......

aztán felébredtem.rögtön a tükörhöz ugrottam.nem volt.megkopogtattam a tükröt.de semmi.bánatosan a fürdőbe ballagtam,fogatmostam,meg ijenek.visszamentem a szobámba,felöltöztem,felvettem a cipőmet.már épp be akartam zárni a bejáratiajtót,mikor eszembe jutott,hogy a mp3-m a szobámban hagytam.az ágyon volt.kiléptem az ajtón,mikor kopogást hallottam a hátam mögül.visszanéztem.

ő volt ott,a tükör másik oldaláról.nevetett,integetett,és a nevemen szólitott.

-azt hittem már el is felejtettél.-mondta halkan.a hajába túrt,majd az arcomat pásztázta.én csak néztem a zöld szemeit.teljesen elvarázsolt.

-elárulod a neved?-kérdeztem félrebillentett fejjel.mosolygott,majd ő is ugy csinált mint én.kinyujtottam a nyelvem.aztán ő is.

-ne utánozz.-kértem.

-a tükröknek aza dolguk,hogy utánozzák azt,aki elöttük van.vagy rosszul tudom?-kérdezte nevetve.meghúztam a vállam.

-miért látlak téged?más is láthat?miért vagy itt?-kérdeztem érdeklődve.

-túl sok a kérdés Frank.nem válszolhatok mindegyikre.-mondta nyugodtan.annyira kiváncsi voltam mindenre.de ő titkolózott.

-az láthat,akinek megengedem.-mondta büszkén.-de el kell mondanom,hogy te vagy az első.-suttogta.elégedetten vigyorogtam.és csak bámultam őt.annyira tetszett.....tetszett a zöld szeme.az ajkai.a kócos haja.a hangja.imádtam ahogy rámnéz.ahogy mosolyog....amikor kinevet....amikor csak egyszerűen...

-el fogok késni!!!-mondtam hirtelen,és felálltam.-délután találkozunk.szia!!-intettem,és kirohantam az ajtón.igazábol még rengeteg idöm lett volna..

csak rájöttem,hogy valamiért nagyon vonzódom hozzá.még sose volt velem ijen.annyira meglepődtem,hogy el kellett mennem...

mikor délután hazaértem,rögtön a szobámba rohantam.a tükör elé lépve nagy párafoltot láttam.épphogy el tudtam olvasni.

"megbántottál.sohatöbbé nem látsz viszont"

csak ennyit irt.egy pillanat alatt eltűnt a felirat.

nem maradt semmise.

annyira elkeseredtem,hogy felvettem az övtáskám,és sétálni mentem.

nem éreztem azt,hogy örülök a másnaptól kezdődő nyáriszünetnek.nem éreztem semmitse,csak azt hogy nagyon le vagyok törve,amiért megbántottam.

hazamentem,és leültem a tükör elé.kopogtam.semmi.mégegyszer kopogtam.semmi.hátat forditottam a tükörnek.

-azért annyira talán mégsem haragszom rád.-mondta valaki halkan mögöttem.

megfordultam.megint ott volt.bűnbánóan lesütötte a szemét.halványan mosolygott.

-ne haragudj,hogy megijesztettelek.nagyon sajnálom.-mondta halkan.egyáltalán nem haragudtam rá.a tükörre leheltem,és egy apró szivecskét rajzoltam neki.

nagyon örült neki.a kezét a tükörre tette.aztán énis.majdnem ugyanakkora kezünk van.állapitottam meg.csak neki kicsit hosszabb ujjai vannak.

-Frank,hányéves is vagy?-kérdezte.

-18.és te?-kérdeztem vissza.

-21.-mondta mosolyogva.-megint meg fogod kérdezni?-nézett rám.

-természetesen.el kell mondanod,miért vagy itt.illetve ott.

-Frank,elmondanám,de nem tudom.esküszöm nem tudom...és azt se tudom,kijöhetek e innen valaha.de mindennél jobban ki szeretnék jönni innen.

-miért nevetsz?-kérdeztem

-tudod miért akarok kijutni innen?-mondta lassan.

kérdően néztem rá.nemtudom.

-meg szeretnélek megérinteni.szeretném,ha,.......szeretnék veled lenni.ugy igazából.-dühösen a tükörre vágott.

-gyűlölöm....-sziszegte.

-én megvárom.

-mit?-kérdezett vissza.

-várni fogok rád.addig,míg ki nem jutsz ebből a bezártságból.megvárom.ígérem.-suttogtam,és a kezem a szívemre tettem.ettől teljesen elérzékenyült.könnyes szemmel mosolygott.

-holnap látjuk egymást Frank.-mondta halkan,felállt,és kisétált a tükör által látható részről.szomoruan néztem magam elé.megint csak magamat láttam.

másnap a szüleimmel voltam.mindenféle hülye programot találtak ki nekem.csak a nap végére döbbentem rá,hogy azt hiszik depressziós vagyok,és azért vagyok ilyen sokat a szobámban.mikor rákérdeztek,szomoruan csóváltam a fejem.

-csak egyszerűen szerelmi bánatom van.van egy lány a suliban,de van barátja....-hazudtam nekik.megsimogatták a hátam.pénzt nyomtak a kezembe,és elküldtek,hogy bulizzak,és érezzem magam jól.a srácok a kocsmában mind a nyakamba ugrottak.

-jahj öreg,mikor voltál itt utoljára?mindenki azt mondja,mostanában folyton otthon gubbasztassz.valami baj van?-kérdezte Ray,az egyik legjobb barátom.megráztam a fejem.még mindig nem hittek nekem.

a pulthoz léptem.

-3tequilát.meg 1 sört.igen,mind az enyém.-mondtam halkan. a srácok sikítva,éljenezve,nevetve,mind rámugrottak,és azt kiabálták, "visszatért,visszatért,Frank ujra a régi!!!!"

egész este buliztunk,csocsóztunk,táncoltunk,meg mittudomén.valamikor hajnalba indultunk haza.még mindig bennünk volt a partihangulat.hazáig énekeltünk,kiabáltunk,ahogy a fiuk szokták hazafelé az egészestés buliból =]  ....

mikor másnap magamhoztértem,nagyon nagyon fájt a fejem.

-sohatöbbénemiszomennyitequilát......-dünnyögtem.átfordultam a másik oldalamra.

-nem beszélgetünk?-kérdezte halkan.

lassan felültem,és hatalmasat ásítottam.fogatmostam,és nagyjábol rendberaktam magam.egész nap vele voltam.csak ültem a tükör előtt.és néztem.

ugy éreztem,hogy egy nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon vastag üvegfal választ el tőle.mindent megadtam volna azért,hogy áttörjem az üvegfalat,és magamhoz szorithassam........

délután valaki kopogott a szobám ajtaján.intettem neki hogy lépjen le.eltűnt.

-gyerebe!-kiáltottam.apa a szobámba lépett,és becsukta maga mögött az ajtót.

-Frank,anyáddal elutazunk pár napra.tessék,hagyunk neked itthon egy kis pénzt is.-az ágyam szélére tette.-és Frank,semmi házibuli.bár igaz hogy elutazunk,és csak 4nap mulva jövünk haza...addigra ki is tudsz takaritani,meg persze kiszellőztetni.és kidobni az üres üvegeket.......-apa kacsintott.-na persze,erről csak én tudnék.anyádnak nem kell szólnom,azt hiszem...

-dehogy kell!!-vágtam rá nevetve.

-akkor megbeszéltük.cask ne keljen kifesteni a nappalit,mint a multkor......

(ezt inkább nem részletezemXD )

-jah és Frankie,fiam,nem akarok nagypapa lenni,ugyhogy....-kezdte apu

-jolvanjolvan,értem.jó utat apu.-mondtam és puszit nyomtam az arcára.lementem és anyától és elköszöntem tőle is.

azonnal felhivtam mindenkit.

visszamentem a szobámba.

-ma házibuli lesz.valamit ki kell találnom,hova rakjam a tükröt?-kérdeztemtőle.

-hagyd itt.zárd be a szobád ajtaját.Frank,nem rakhatsz be egy k***a szekrénybe!!-háborodott fel.és igaza volt.kb egy óra altt elpakoltam azokat a cuccokat,amik törékenyek.aztán szépen lassan szállingózni kezdtek az emberek.

-akkor,majd reggel beszélünk.ugye nem haragszol?csak tudod....-kezdtem halkan.

-jahj dehogy haragszom!!érezd jól magad!-mondta szomoruan,aztán mosoly erőltetett az arcára hogy megnyugtasson.nem sikerült neki.

-nah akkor megyek...-mondta lassan,felállt,és lépett egyet,de akkor a tükör elé ugrottam.a kezem a tükörre tettem.ő is igy csinált.mosolyogtam.a tükörre leheltem,és szivecskét rajzoltam neki.szomoruan nézett rám,majd egy mozdulattal letörölte.

-komolyan gondolom.-mondtam a szemébe nézve.hatalmas mosolyt csaltam az arcára.

most ő lehelt a tükörre.

"szeretlek"

és rögtön eltünt.

annyira boldog voltam,hogy sikítani tudtam volna.

inkább lementem,és lehúztam 2vodkát.aztán még 2t.de az már dupla volt.

tequilázni kezdtünk.megbontottunk egy üveg whiskyt.meg pezsgőt is.

üvöltött a zene,mindenki táncolt,és persze tört-zúzott......

engem ugy leitattak,hogy öröm volt nézni.átélni már annyira nem volt nagy öröm.odajött hozzám egy csaj.ivott kicsit,de közel sem annyit hogy részeg legyen. bezzeg én......

egyszer csak azt vettem észre hogy smárolunk.

egyszer csak azt vettem észre hogy az ágyamon fekszem,a csaj rajtam....

egyszer csak azt vettem észre hogy valaki könnyes szemmel néz rám.

a tükör másik oldaláról.

aztán elájultam.

valamikor másnap délután tértem magamhoz.a zene még mindig üvöltött.teljesen egyedül voltam otthon.TELJESEN egyedül.ő sehol sem volt.fél órát dörömböltem a tükörnél.a végén már kezdte feladni szegény tükör,attól féltem összetöröm. inkább nekiálltam takaritani.este 9-10 lehetett,mikor nagyjából végeztem.az ott felejtett ruhadarabokat összeszedtem,kivittem a szemetet,szellőztettem.visszaraktam a törékeny dolgokat a helyükre.aztán csináltam 2szendvicset és felvonultam a szobámba tévézni.feküdtem az ágyban.nem bírtam enni.ha csak arra gondoltam,hogy mit csináltam este,elment az étvágyam magamtól.undorodtam az egésztől.azt hittem beleőrülök.látni akartam,és bocsánatot akartam kérni tőle.de egész este nem jött elő.csak ültem és néztem magam a tükörben.

kiültem cigizni az ablakomba.nem mertem kiemnni a teraszra,mert mivan ha visszajön,és látja hogy nem vagyok itt.

egész éjjel vártam rá.

akkor aludtam el,mikor felkelt a nap.

borzasztókat álmodtam.iszonyú volt.mikor felébredtem könnyes szemmel,üvöltve feküdtem a földön.felültem.láttam hogy lerugtam az ágyról a takaromat is,nem csak magamat.megfogtam,az ágyra dobtam.hatalmas vérfolt volt a takarómon.

a kezemből ömlött a vér.az alkaromon is több vágás volt.a lábam,a mellkasom és a hasam is több helyen vérzett.annyira lesokkoltam,hogy csak néztem a vérző kezeimet.

felnéztem.

a tükör darabokra tört.

icipici apró éles darabokra.

ömlött a vérem.előttem egyre csak növekvő vértócsa volt.

de én csak néztem a törött tükröt.

csak néztem,és szinte éreztem ahogy megszakad a szivem,ahogy hangos sikoltással kettészakad,ahogy.......

és akkor leestem az ágyról.

nem volt vér,nem volt törött tükör.

sőt,a tükör ugyanolyan gyönyörű volt mint előtte.csak én néztem ki ugy,mint a mosott sz*r.egész nap vártam rá.egész nap.

este filctollal a tükörre irtam.

"bármit tettem,tiszta szívemből megbántam.el se tudod képzelni mennyire.ne haragudj rám.borzasztóan hiányzol.látni akarlak.beszélnünk kell.nagyon szeretlek.<3"

lefeküdtem aludni.de képtelen voltam behunyni a szemem.folyton csak ő járt a fejemben.aztán lassan álomba merültem.

mikor felébredtem, és nagynehezen rászántam magam az öltözködésre(...)a tükör elé léptem.nem birtam a tükörbe nézni.gyűlöltem magam.az arcom a kezembe temettem.

valaki hozzám ért.

képzelődöm.

valaki lassan átkarolta a vállam.

biztosan képzelődöm.

felnéztem.Gerard volt az.ő volt.és mosolyog.és szeret.és itt van.és megérinthetem.és...

szótlanul álltam ott.tátott szájjal.könnyes szemmel.ledöbbenve.szerelmesen.

lassan,felemeltem a kezem.nem mertem megérinteni.ugy éreztem,ha hozzáérek,abban a pillanatban szertefoszlik,mint a leggyönyörűbb álom ami valaha létezett.

a kezem a mellkasára tettem.éreztem ahogy dobog a szíve.

-ne haragudj rám Gerard.én annyira....-kezdtem,majd az ujját a számra tette.

-sssssh...

a karjaimat a dereka köré fontam.ő is átkarolt.

eszméletlenül szexisen nézett rám.az ajkaimba haraptam.

Gerard szenvedélyesen megcsókolt.visszacsókoltam.a hajába túrtam.felhúzta a hátamon a pólómat.mikor megérintette a meztelen hátam,teljesen kirázott a hideg.

a nyakamat csókolgatta,nyalogatta,majd erősen belémharapott.

felnyögtem.

-ezt mér kaptam?-kérdeztem fájdalmas arcot vágva.

-mert megcsaltál,te szemét dög.....-sziszegett.aztán nevetett.megint belémharapott,de mostmár sokkal gyengédebben.az ágyra lökött.felémtérdelt.mikor fel akartam ülni,teljesen rámnehezedett.lelöktem magamról.a csípőtájékára ültem,diadalittas mosollyal.az ingét egy mozdulattal letéptem róla.felült.én az ölébe ültem.mivel sokkal magasabb nálam,igy hogy rajta ültem,egyvonalban volt a szemünk.a vállára tettem a kezem.lassan simogatni kezdtem a felsőtestét. mindenét. átöleltem.megcsókolt.visszacsókoltam.

-azt hiszem csak álmodom....-suttogtam.apró csókot leheltem az ajkaira.

-ha álmodunk,én soha sem akarok felébredni.-suttogta Gerard.odaébb raktam egy kósza tincset.aztán a hajába túrtam.

-azt hiszem,tényleg csak álmodunk.-mondtam halkan.hirtelen egy fura érzés öntött el.

mintha ez az egész.....mintha......csak egy.....

-Frank.szeretlek.ha soha többé nem lehetünk együtt,akkor is megérte ennyit várni.veled akarok lenni.kérdések,és gondok nélkül.szeretlek.-mondta nyugodtan.szorosan átöleltük egymást.meghunytam a szemem.

mikor felébredtem,még mindig éreztem az illatát.az érintését.

biztos csak az álom hatása.

vagy lehet,hogy még mindig őt ölelem?

lehet hogy...................hogy talán,............nem,nem tudom.

vége

*** *** ***

ha tetszett a novellám,és véleményed,hozzáfűznivalód van,vegyél fel nyugodtan MSNen.csokifagyi15@hotmail.com.

jah és köszi hogy végigolvastad.......     =] <3<3