Halloween, Gerard 13, Mikey 10, Donna és Donald középkorú.

Hétfő este, a Way család vacsorázik: 

Donna: Na és gyerekek minek fogtok beöltözni?

Gerard: Anyu, ugye te most csak viccelsz? Az olyan cinkes…

Mikey: Gerard, emlékszel hogy ez családi hagyomány, mindenki beöltözik…

Gerard: Kussolj, taknyos!

Donald: Fiam, hogy beszélsz az öcséddel?

Gerard: De apu!

Donald: Kuss legyen, Gerard!

Gerard: Hé, fater, te mondhatod?

Donna: Gee, picim lehetnél mondjuk Pán Péter, mint régen Elena nagyi megvarrja megint…

Mikey: Vagy lehetnél pillangó is…(vigyor)

Gerard: Mikey, te olyan ostoba vagy! De lehetnék zombi vagy vámpír.

Mikey: Zombi? Ahhoz túl sok anyag kell!

Gerard az arcára csap és lehúzza a tenyerét: Mikey, te idióta!

Donald: Vagy szellem, végül is csak egy lepedő kell hozzá!

Gerard: Apa, ez jó ötlet. Amúgy is annak érzem magam, mert észre sem vesztek!

Donna: Ó, édesem. Hogy mondhatsz ilyeneket? (csodálkozva)

Gerard: Egyszerűen.

Mikey: Gerard, drágám, öltözz be buzinak, tudom, hogy voltatok Frankkel a melegfelvonuláson… (vigyororg) …elleshettél ott pár dolgot! Te kis édes!

Gerard: (zavarodottan, és felháborodottan) Ezt meg honnan veszed, ott voltál?

  (Mikey kussol.)

Donna és Donald: Fiúk! Gee, ugye ez nem igaz?

Gerard: Persze, hogy nem! Csak hülyeségeket beszél az öcskös-mint mindig!

Donald: Gerard! Elég legyen, mars a szobádba, nem kapsz desszertet!

Gerard: Nem is baj! Legalább nem leszek olyan kövér, mint Mikey, aki egész nap zabálta a csokissütiket, de tucatszámra! Amúgy nem hiszem, hogy maradt volna belőlük valami desszertre! És Mikey, tudom, hogy két tábla karamellás csokit rejtegetsz az ágyad alatt!Boccs, múlt időben, mert megettem! (sátáni vigyor).

Mikey: Anyu, ez nem is igaz, mert csak elbújtak az ágyam alatt, nehogy Gee megtalálja őket! De úgy látszik nem találtak elég jó búvóhelyet… (bámul az ölébe és elkezd bőgni)

Donna: Gerard Arthur Way! Takarodj a szobádba!

Gerard: Mit tettem?! Utálom ha így hívsz!

Donna:Menj már!

Gerard: Ok. (trappol a lépcsőn)

The vége