A három jó barát már órák óta menetelt, de a harmadik ellenségüknek nyomát
se látták.
- Na, hát ez aztán jól eltűnt.- jegyezte meg Yusuke.- Botan, mondd csak,
biztos egyáltalán, hogy hárman vannak?
- Igen, egészen. Koenma három szörnyről beszélt.- válaszolta a lány.
- Akkor lehet, hogy megijedt és elmenekült valahová. Ki tudja, talán már
fel is adta magát.
- Egészen biztosan nem, arról tudnék. Sőt, mikor elvittem az előző
szörnyet, Koenma még sürgetett is, hogy kerítsük a harmadikat is kézre
minél hamarabb.
- Mindegy, én mindenesetre hulla fáradt vagyok, úgyhogy most ledőlök egy
kicsit!
- Na, de Yusuke! Nem hallottad, amit az előbb mondtam? Minél előbb el kell
kapnunk a harmadik bestiát!!!
- Jól van, jól van!- morgott Urameshi.- De muszáj pihennem! Mi értelme
megtalálni azt a szörnyet, ha egyszer olyan fáradt vagyok, hogy majd
leragad a szemem!
Ezzel a fiú letette az eszméletlen Kuwabarát a földre és elheveredett egy
fa árnyékában és szinte azonnal szundítani kezdett.
- Jaj nekem, Yusuke, meg vagyok én áldva veled!- sóhajtotta Botan miközben
jobb híján ő is lehuppant a földre.- Néha elképesztően felelőtlen vagy!

Yusuke egyszer csak velőtrázó sikolyra ébredt. Álmosan kinyitotta a szemét
és körbepillantott. Kuwabara pont ugyanúgy feküdt, mint ahogy ő letette, de
Botan nem volt sehol.
- Botan!- kiáltotta álmosan a fiú.- Hé, Botan, hol vagy?
Mikor nem kapott választ, Yusuke kezdett nyugtalanná válni. Rosszat sejtve
ismét felkiáltott:
- Botan! Hol vagy? Kérlek, válaszolj!
Hosszú percekig semmi nem történt és Yusuke már lassan egészen pánikba
esett, amikor valahonnan a távolból egy kiáltást fújt arra a szél:
- Yusuke! Segíts!
A fiú azonnal meg akart indulni a hang irányába, ám akkor észrevette
Kuwabarát. Sóhajtott egyet, majd fölemelte a földről barátja testét és
amilyen gyorsan csak tudott elindult a hang irányába.
- Tarts ki Botan, megyek!
És csak futott, futott. Már teljesen kifáradt, amikor egy sziklához ért.
Egy pillanatra nekitámaszkodott, hogy kilihegje magát, ekkor azonban
megpillantotta Botant.
-Yusuke!- nyöszörögte az halálra vált arccal.
- Botan! Mi történt veled?
A lány nem válaszolt semmit, csak ijedten nézett maga elé.
- Válaszolj már!- sürgette Urameshi.
- Tudod az úgy volt, hogy…- kezdte.- Szóval elmentem, hogy egy kicsit
körülnézzek, mert unatkoztam és hát eltévedtem. Aztán hirtelen a semmiből
előttem termett az a…
- Ki?
- Yusuke, vigyázz, mögötted!- sikította ekkor Botan.
A fiú a figyelmeztetés hatására megfordult, készen bármilyen szörnyűségre,
ám mikor meglátta, hogy mire hívja fel segítője a figyelmét teljesen
ledöbbent:
- Hát, ez…hát…ki vagy te?
Vele szemben ugyanis nem holmi visszataszító rusnyaság állt, hanem egy
csinos lány. Bár nem volt éppen szokványosnak mondható, hiszen a fején
rókafülek voltak. Mindössze ennyi utalt arra, hogy valószínűleg nem ember.
Egyébként nagyon vonzónak látszott: állig érő ezüstös haja, csinos alakja
és rideg, de valahogy mégis tetszetős zöld szemei voltak. Fekete, ujjatlan
felsőt és melegítőnadrágot viselt és mindehhez fehér edzőcipőt. A kezén
motoros kesztyű volt és a jobb karját, valamint a homlokát kötés fedte.
Fagyosan nézett Urameshiékre.
- Te lennél a harmadik szörny? De hát az nem lehet!- hebegte Yusuke
döbbenten.
A lány egy ideig nem válaszolt, aztán váratlanul mégiscsak megszólalt,
hangja fagyosan csengett, teljesen közömbös volt, semmi érzelmet nem
lehetett kiolvasni belőle, csakúgy, mint az arcából:
- Először is nem szörny vagyok, hanem démon. Különben mit vagy úgy
meglepődve?
- Hát, izé, én valami félelmetesebbre számítottam…- aztán hirtelen
Botanra tévedt a fiú tekintete.- Most mi a fene bajod van, Botan?- kérdezte
ekkor meglepetten. Az ugyanis egész testében reszketett. Látszott rajta,
hogy rettenetesen fél.
- Nem értem. De hát mi történt?
- Látom, nem vagy túl aprólékos.- jegyezte meg a rókadémon.- Nézd csak meg
jobban a kis barátnőd arcát!
Yusuke ijedten fogta meg a kékhajú lány arcát és elfordította. Ekkor
megállt benne az ütő. A segítője jobb arcán ugyanis ütésnyomot vélt
felfedezni. Most már dühvel fordult a vele szemben álló felé:
- Hogy mertél megütni egy védtelen lányt? Eddig reméltem, hogy meg tudunk
egyezni és én tényleg próbáltam tekintettel lenni arra, hogy nő vagy, de ez
túlmegy minden határon!- kiabálta, miközben letette Kuwabarát a földre.-
Botan, kérlek vigyázz rá.- szólt oda a földön ülő lánynak.
- Hát.., ő…, jó. De kérlek légy óvatos Yusuke! Sokkal erősebb lehet,
mint amilyennek látszik!- kérte az.
Az ellenfél nem válaszolt erre semmit, csak továbbra is hidegen nézett
rájuk.
- Megbánod még, hogy ártatlanokat gyilkoltál, te szemét!- ordította Yusuke
és ököllel rontott a vele szemben álló lányra.
Kis csapatunk találkozott hát az utolsó ellenséggel, akiről kiderült,
hogy egy gyönyörű, fiatal lány. Ám, a rókadémon, Kotono valószínűleg sokkal
erősebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Vajon milyen esélyekkel indul
Yusuke egy ilyen küzdelemben, ráadásul a barátja, Kuwabara nélkül? Kiderül
a következő fejezetből!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.