Kuwabara nagy nehezen föltápászkodott a földről, újra előhozta a
szellemkardot és újult erővel elszántan Tohru felé rohant. Ám az látszólag
meg sem próbált kitérni, csak gunyorosan mosolygott.
- Na mi van te mocsok, máris feladtad?- kiáltott oda neki a támadó.
Csakhogy amint a fiú meglendítette a kardját, hogy lesújtson vele amaz
egyszerűen csak kilépett az útjából és a következő másodpercben már
Kuwabara gyomrába ütött egyet.
- Uh.- nyögte erre. Hatalmasat repült már megint, ám az ellenfele nem várta
meg, hogy földet érjen, hanem a háta mögé került és a könyökével egy
jókorát taszított rajta. Az ütéstől most Kuwabara az ellenkező irányba
tartott és nagy robajjal a földnek csapódott, majd néhány méter csúszás
után megállt.
- Kuwabara!- ordította Botan és Yusuke egyszerre, a fiú ugyanis elterült a
földön.
- Na, ennek annyi.- állapította meg a szörny- Melyikkőtök akar a következő
lenni?
- Azért erre még ne vegyél mérget!- szólalt meg ekkor egy hang a háttérben.
Mindannyian odafordultak.
- Kuwabara!- kiáltotta Urameshi.
- Nehogy azt hidd, hogy ennyivel elintézhetsz! Nem olyan könnyű Kazuma
Kuwabarát megölni!- hörögte az.
Ám hiába a magabiztos szöveg mindenki láthatta, hogy Kuwabara az ereje
végén járhat, hiszen alig bírt fölállni, a testét pedig, mindenhol sebek
fedték. Az ellenfele viszont teljesen ép volt.
- Hah. Adod itt a nagymenőt, de a vak is látja, hogy már szinte halott vagy
öregem!- mondta pimaszul Tohru.- Nem hittem volna, hogy egy egyszerű
halandó ellen ilyen eszközökhöz kell folyamodnom, de úgy lesz a legjobb, ha
biztosra megyek.
Ezzel láthatóan koncentrálni kezdett és nem sokkal később vörös láng vette
körül a testét.
- De hát ez rettenetes!- sikkantotta Botan.
- Koenma nem beszélt a levegőbe.- bólintott Yusuke.- Őrületesen nagy a
szellemi ereje.
De nem sok idő maradt a gondolkozásra ugyanis a szörny máris támadást
indított. Szegény Kuwabara még észbe sem kapott, amikor egy pusztító erejű
tornádót kavart a támadója az erejéből. A fiúnak esélye sem maradt
védekezni az erőforgatag magával sodorta és szinte szó szerint szanaszét
szaggatta. Teljesen megcsócsálva ért földet, s bár tántorogva, de megállt a
lábán. Az ellenfelének ez azonban sehogyan se tetszett és ismét ököllel
rontott rá. Csak sorozta, ahol érte, látszott rajta, hogy már teljesen
elveszítette a fejét.
„Ennek már biztosan elégnek kell lennie. Ezt egyetlen emberi lény sem
élheti túl.”- gondolta az mikor már percek óta csak ütötte Kuwabara
testét. A fiú egyre csak ordítozott és nyöszörgött az őt ért csapások
alatt, miközben folyamatosan vért köpködött fel. Tehát Tohru abbahagyta a
támadást, és pár méterrel odébb a földre szökkent, miközben ellenfele is a
földbe csapódott, s úgy tűnt, hogy talán többet már föl sem kel.
- Kuwabara!- ordította ismét Urameshi és rettegő döbbenettel meredt
barátjára.
„Hát ez meg mi a fene…?”- lett figyelmes valami
rendkívüli dologra a szörny. Az arcán ugyanis egy vágást fedezett fel.-
„ Ezt vajon mikor csinálhatta, hiszen folyamatosan támadtam! Ha pedig
nem, akkor olyan messze voltam tőle, hogy biztosan nem sebezhetett meg!
Lehetséges volna, hogy olyan gyors lenne, hogy nekem fel se tűnt, vagy
messzebbre is képes támadni? Nem, az lehetetlen!”
De nem volt ideje ezen gondolkodni, mivel Yusuke vészjósló hangon
megszólalt:
- Ezért most már biztos, hogy megdöglessz, te állat!- majd megindult Tohru
felé, aki már készen állt a védekezésre, ám ekkor:
- Nem! Nem mész te sehová Urameshi! Vagy ha igen, akkor én öllek meg!
Erre mindhárman odakapták a fejüket, és döbbenten vették észre, hogy
Kuwabara életben van, sőt még fel is állt.
- Kuwabara!- ámuldozott Yusuke.
- Nem hallottad Urameshi? Most azonnal állj félre az utamból! Mégis ki
engedte meg, hogy beleavatkozz a harcomba, mi?- mondta az remegő lábakkal
és vértől csöpögve.
- De hát, ha tovább harcolsz, meg fogsz halni, te marha! Ne hősködj itt
nekem! Sokkal erősebb nálad!- kiabált rá a megszólított.
- És ha így is van? Ezt én kezdtem el, nekem is kell befejezni. Különben
sem játszottam még ki minden lapomat!- mondta erre halálos elszántsággal
Kuwabara. Yusuke és Botan meglepetten, de mindazonáltal rémülten néztek rá,
hisz látták a végső elszántságot a szemeiben.
- Hát, megvallom, ki se néztem volna belőled, hogy ilyen szívós vagy, de ez
persze nem jelent semmit. Ettől még ugyanúgy megöllek!- szólalt meg Tohru.
- Azt még majd meglátjuk, hogy ki öl meg kit! Ha meg kell halnom, akkor
méltóképp fogom ezt megtenni, mégpedig úgy, hogy téged is magammal
viszlek!- válaszolta erre a fiú.
- Na most már aztán végképp elegem van! Pusztulj halandó!- ordította erre a
szörny, a levegőbe emelkedett és az ereje segítségével egy végzetes
támadással készült lecsapni, ám ekkor Kuwabara elmosolyodott és hirtelen
előhozta a szellemkardját a kezéből. De most sokkal hosszabb, élesebb és
fényesebb volt, mint eddig bármikor és keresztüldöfte a levegőben lévő
Tohrut.
- Nem! Ez lehetetlen! Ne!- ordította ekkor, majd a földre esett és elájult.
A többiek döbbenten nézték végig a jelenetet, majd mikor magukhoz tértek
Botan hirtelen felkiáltott:
- Kuwabara!- és odaszaladt a fiúhoz.- Jól vagy?
- Persze, semmi bajom!- nyögte a fiú és térdre rogyott.
- El kell látnunk a sebeit!- kiáltotta Yusuke.
- Igen, máris nekilátok. – felelte a lány.
- Nem!…Tovább…kell…mennetek….- nyögdécselte azonban
Kuwabara.-
Az…a…másik…mocsok…még…mindig….életben….van!...Meg…kell…állítanotok!...Urameshi!...Ez…már…a…te…feladatod…
-De hát…- kezdte Yusuke.
- Velem…ne …törődj…csak…menj….
Ám ekkor Yusuke odament a fiúhoz, belékarolt és fölemelte:
- Rendben, legyen, ahogy akarod. De azt ugye nem képzelted, hogy itt
hagyunk. Na gyerünk Botan, nyomás!
- Csak egy pillanat, előbb elviszem őt a túlvilágra!- bökött a lány az
eszméletlen Tohru felé.- Ideje, hogy megkapja méltó büntetését!
- Jól van! De utána induljunk máris! Ideje, hogy leszámoljunk a harmadikkal
is!- rikkantotta Yusuke.

Nem messze tőlük az árnyékban, azonban egy alak húzta meg magát.
Végignézte az egész küzdelmet és most Yusukéék örömködését is.
„Örüljetek csak, amíg lehet, mert hamarosan már nem lesz rá
lehetőségetek.”- gondolta magában miközben alakját elnyelte az erdő.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.