Olvasmányok : A napilapok története a két világháború között |
A napilapok története a két világháború között
2007.10.09. 17:32
A vörös terror (amikor is a vicclapokat betiltották, a kormány hivatalos lapja a Vörös Újság 300.000 példányban jelent meg, majd a román bevonuláskor a fővárosban egyedül a Reggeli Újság jelenhetett meg - cenzúrázva) utáni években sorra visszatértek a korábbi lapok a piacra.
A harmincas években megjelentek a napilapok heti képes mellékletei. Ezek segítették a fotoriporteri szakma kialakulását.
1933-tól (Bethlen István miniszterelnöksége alatt) a Budapesti Hírlap volt a kormányhoz közeli, félhivatalos lap.Rákosi Jenő a tulajdonos azonban liberális ellenzéki volt, így megvált a laptól, mely példányszáma ezután 3000 körülire esett vissza.
Bethlen lapja lett a 8 Órai Újság is.
A liberális sajtót képviselte a Pesti Napló, revíziós felhanggal a Pesti Hírlap.
Hubay Kálmán főszerkesztőségével 1933-ban indult a vidéki középréteget megcélzó Függetlenség bulvárlap.
Célja a náci propaganda terjesztése volt, ehhez – félhivatalos lapként, állami támogatással – heti 3 képes mellékletet és külön rádióműsort is adott.
Így a példányszáma 70 ezerre nőhetett.
1936-ban megjelent az Esti Újság is.
1938-ban a zsidótörvény a sajtóban dolgozókra is hatással volt. Zsidóságára vagy baloldaliságára hivatkozva 1938-ban 411 fővárosi lapot tiltottak be.
1939. szeptember 1-én bevezették a sajtócenzúrát. Teleki Pál azonban decemberben a lapokra bízta, hogy bemutassák a lapot a cenzornak, azaz gyakorlatilag megszüntette, amely a hitleri Németország rosszallását váltotta ki. Ennek hatására 1940-ben ismét bevezették a cenzúrát.
Ezzel egyidőben a lapok terjedelmét is csökkentették, ami a tartalomra is hatással volt.
Eltűntek a terjedelmes címek , van ahol a fotók is.
Ebben az időben a sajtópolitika kettős volt. A miniszterelnökség a náci szellemiséget támogatta, a külügyminisztérium a másik, ellenzéki oldalnak is helyt adott.
Mindez a hintapolitika része volt.
Teleki 1939-41 közötti miniszterelnöksége idején a liberális ellenzéki sajtó közelebb állt a kormányhoz mint az elvileg kormánypárti, Gömbös Gyula alatt létrehozott lapok.
1940-től a lapok a Magyar Élet Pártja szélsőjobb szellemisége felé tolódtak.
Jobboldali de ellenzéki lap volt a Milotay István és Pethő Sándor alapította Andrássy Gyula finanszírozta 1920-tól megjelenő Magyarság.
A lapszerkesztők eltérő nézetei miatt 1934-ben Milotay kivált és megalapította a nácibarát Új Magyarságot, mely a kormány mellet foglalt állást.
A Magyarság ezután náci és szovjetellenes lapként működött, amíg nemzetiszocialista lappá nem nyilvánították magukat.
Pethő Sándor több munkatársával egyetemben kilépett a laptól és 1938-ban elindította a Magyar Nemzetet amely 1943-ban 60 ezer példányban jelent meg.
Jeligéje :”A Magyar Nemzet küzd, hogy Magyarország magyar ország maradjon.”
Hamarosan igen népszerű lett, többször felfüggesztették működését, míg 1944. március 22-én betiltották.
A német megszállás után minden ellenzéki lap megszűnt.
Forrás: szabadbolcseszet.elte.hu
|