<<< Demeter Gábor honlapja >>>

Hiszek egy Istenben,

Hiszek egy Hazában.

Hiszek egy Isteni 

Örök igazságban.

Hiszek Magyarország

Feltámadásában!

                       

                        Ámen

 Kossuth hangja

 Horthy hangja

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 


             

 

                    

                           Főoldal   Menü   Szerintem...   Hírek   Ajánló   Partnerek   Információk   Vendégkönyv   Időjárás   Új tartalom   Archívum   Regisztrálj! 

Olvasmányok
Olvasmányok : A Szent Korona és a jogfolyonosság ma

A Szent Korona és a jogfolyonosság ma

  2007.09.13. 10:18

A jelen politikai helyzetben nem érdektelen megvizsgálni a Szent Korona politikai és közjogi szerepét a jogfolytonosság fényében.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar hallgatói önkormányzatának lapja, ÍTÉLET, IV. 5, 2001 május 3-i számában Koltai András, Jelkép vagy hatalom cimmel, beszélgetést folytatott Dr. Kukorelli István alkotmánybíróval a Szent Korona-törvényrol. Dr. Kukorelli, alkotmánybíróvá való választása elött résztvett a Szent Korona törvény elökészítésében, igy nemcsak mint alkotmány-jogász, hanem mint a törvény elökészítöje is illetékes a kérdésben nyilatkozni.

 

Kukorelli szerint talán a legfontosabb közjogi vonatkozás az, "hogy az Alkotmány szerint a Korona szerepel a Magyar Köztársaság cimerében." A Koronának mint heraldikai ábrázolásnak "kiemelkedö közjogi jelentosége van." Azonban "a képviseleti hatalomgyakorlási konstrukcióban a koronához (kisbetüvel!) kapcsolt hatalomátruházási elmélet … elhelyezhetetlen." A "közjogi jogfolytonosság kérdése" sokkal kényesebb. "Vissza kell találni oda, ahonnan a történelem bennünket eltaszított a

második világháború után. Tehát nem csak szimbolikus jelentosége van ezeknek a hagyományoknak….

Meg kell találni a azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a nemzeti tradició és a modernizáció ötvözodhet."

 

Tehát Kukorelli szerint a második világháboru után törés állt be a jogfolytonosságban és oda vissza kell menni, megkeresni azokat a törés elötti "kapcsolodási pontokat," amelyekhez a jogfolytonosság kapcsolodik. Koltai kérdésére, hogy akkor mi is a Szent Korona közjogi funkciója, az alkotmánybíró ezt válaszolta:

"A Szent Korona története szimbolizálja az állam függetlenségét, szuverenitását. A Korona ereklyeként él a nemzet tudatában. A törvény deklarálja e hagyományok meglétét." A sorok közt olvasva, a jogfolytonosság kérdése a szuverenitás kérdésével függ össze. A ki nem mondott vád, hogy a jogfolytonosság a Szovjet Unio által történt megszállás és a ránkeröszakolt politikai rendszer következménye.

Majd a következo kérdésre, hogy miért nem a Koronára esküsznek fel az ország közjogi méltóságai, ez volt a válasz: "Eddig a pontig sokan eljutottak a törvény elokészítése során, magam is el tudtam volna képzelni egy ilyenfajta szabályozást. Ez összeférne a hatályos közjogi rendszerrel. Nem könnyü feladat  az alkotmányjogászok számára állandóan azt vizsgálni, milyen határig lehet elmenni….A Koronára felesküdni a hagyományok továbbélése lenne, amelyröl tudjuk, mennyire fontos egy nép fennmaradásában." Másszóval, volt és van igény a Koronának nagyobb szerepet juttatni, és a mai helyzet egy kompromisszum azokkal, akik a mult rendszert kivánják folytatni és elleneznek minden további szerepet a Koronának, mert a hagyományok visszaállitása és a nemzet fennmaradása, enyhén szólva, nem szivügyük.

 

A követekezö kérdés Trianonra vonatkozik, hogy t.i. az ország területi és népességi megcsonkitása hogy érinti a Korona közjogi szerepének jogfolytonosságát? Kukorelli szerint a jogfolytonosság az állam három összetevöjel lehet kapcsolatos: a terület, nép, és a fohatalom. "Én alapvetöen a fohatalom fontosságát emelném ki az állami szuverenitás három összetevoje közül…."

Történelmünkkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a sok rendszerváltás "igencsak megnehezíti a jogfolytonossági kérdések megoldását… Nyiltabban kellene beszélni multunkról, hogy felegyenesedve tudjunk járni és ünnepelni, megbeszélni, ami hagyományainkban megorzendo." Igy meg kellene vizsgálnunk ahonnan, ahova, és ahogyan "történelem bennünket eltaszított a második világháború után."

Például meg kell tárgyilagosan vizsgálnunk, hogy miért és hogyan lettünk köztársaság! Politikai okok miatt eddig ezt a kérdést nem lehetett szabadon feszegetni.

Koronánk szuverenitásunk fo védöje és restorátora. Ezért jelentös Kukorellinak szuverenitásunk realisztikus kiértékelése: "…A folyamat amelyröl beszélünk az egész világon zajlik. Az állam belsö szuverenitása teljesnek mondható, szabad választások vannak, Magyarország tehát önálló államnak tekintheto. Külso szempontból azonban már csak a nagyhatalmak tekinthetök teljesen szuverénnek. A többiek külso szuverenitása változó. Magyarországot a pénzügyi függések miatt a középso mezonybe sorolnám. Természetesen ez a függés a törvényhozásban is érezteti hatását." Erdekes megfigyelni az

óvatos megfogalmazást: belsö szuverenitasunk nem teljes, csak annak "mondható," mivel szabad valasztasok vannak. De hogy a "szabadon választott" kormány keze mennyire van megkötve, arról Kukorelli nem beszél.

Mit lehet ez ellen tenni? "Létezik bizonyos mozgástér. Szuverenitásunkat orizve kell ebben a

mozgástérben a számunkra legideálisabb helyzetet, lehetoségeket megtalálni, lehetöségünk szerint azt kell kiboviteni." Látszólag csalódottan jegyezte emeg, hogy "nem jó látni, hogy néha feltett kézzel, elvtelenül alkalmozkodunk másokhoz, ahelyett, hogy kiállnánk a magunk igazáért…"

 

Végül a mi Szent Koronánk egyedülálló kultuszáról ezt válaszolta: "Félelmetes és fantasztikus, hogy a Korona ennyi hányattatás után a legutóbbi idokig meg tudta orizni e képletes hatalmát.… A történelem során az állam gyakran nem volt szuverén, az ország pedig szabad…. Mindig fogódzót jelentett, és a szuverenitás-mentes korszakokban-melyekbol jócskán akadt történelmünk során-a Korona, más nemzeti  jelképekkel együtt jelképezte az ország fennmaradását, létezését…. A Korona számomra e megmaradás

jelképe is, amely erot és hitet ad," fejezte be Kukorelli a beszélgetést.

Igy ismét itt az alkalom, hogy a Szent Koronához való kapcsolat segtségévelvégetvessünk a második Világháború utáni ex-lex állapotnak és legalább alkotmanyos jogrendszerünk visszatérjen a normális illetve legális keretbe.

 

Ez a szerfelett érdekes beszélgetés bár elkerüli a koronázás és a királyság kérdését, több problémakört vet fel, amelyekkel már foglalkoztunk, azonban nem árt ujra végigmenni rajtuk.

Az alkotmánybíró szerint "a képviseleti hatalomgyakorlási konstrukcióban a koronához (kisbetüvel, tehát általánosságban beszél a köztársasági államformáról! S.B.) kapcsolt hatalomátruházási elmélet … elhelyezhetetlen." Ez valóban igy van. Mint fentebb érveltünk, király nélkül azaz a köztársasági államformában a Korona önmagában nem elegendö alapja egy teljes és következetes államrendszernek.

"Meg kell találni a azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a nemzeti tradició és a modernizáció

ötvözodhet." Itt lehet behozni a királyságot mint kapcsolódási pont. Mint már kifejtettük, az

alkotmányos királyság szépen megférne a modern parlamentáris rendszerrel és szépen áthidalná a mult hagyományait és a jelen követelményeit. Azonkívül a szakrális királyság érvényesítené a koronázással járó természetfeletti kegyelmeket is. A koronázás és a királyság visszahozása nem forradalmi újitás lenne, hanem a mult és jelen "ötvözodése"!

 

A beszélgetés következo témaköre az állami fohatóság és szuverenitás kérdése. Egyrészt a Korona a szuverenitás megtestesítoje. Másrész állami szuverenitásunk csorbát szenvedett egyrészt Trianonnal, mikoris a Szent Korona területének és népének jelentös része idegen nagyhatalmi döntéssel leszakíttatott a Szent Koronától. Kukorelli helyesen jegyzi meg, hogy a határok kérdésében a jelen körülmények közt nem tudunk semmit sem tenni. Azonban a nemzetnek az orsághatároktól független egyesítése a Szent Korona alatt nemcsak kivánatos, hanem lehetséges is.

Amit Antall miniszterelnök úr tévesen jegyzett meg, hogy t.i. ö a 15 millió magyar miniszterelnöke, meg lehetne oldani úgy, hogy a mindenkori országgyülés és a választott kormány a 10 milliós országot kormányozza, de a király a 15 millió magyar királya lenne. A köztársasági elnök is, alkotmányos hivatalánál fogva, és a királlyal ellentétben, csak a 10 milliós köztársaság elnöke lehet. Ezzel szemben a Szent Korona és a királyság kérdésében mind a 15 millió nemzettag illetékes véleményt nyilvánítani és dönteni!

 

Abban is igaza van Kukorellinek, hogy a világ nagyon sok más országával együtt, Magyarország a nemzetközi bankrendszertol való pénzügyi függosége miatt elvesztette szuverenitásának jelentös részét.

Népiesen ezt úgy fejezik ki, hogy "kimentek a tankok, bejöttek a bankok!" Ez azt jelenti, hogy vannak paktumok vagy nincsenek, még belsö szuverenitásunk is szigoru korlátok közt mozoghat attól függoen, hogy a kormány milyen hosszú pórázt tud kiharcolni az országnak. Ez egyuttal azt is jelenti, hogy minden külföldrol kölcsönzött Forint vagy Dollár szuverenitásunk egy darabkájának elidegenítését jelenti. Ezért is lenne fontos a külföldi adósságok kérdését ujra napirendre tüzni és más államok példáját követve, komoly adósságcsökkentést kérni, követelni. Aki a kölcsönök csökkentése ellen van, az

szuverenitásunk visszanyerése ellen van, és a bibliai jó pásztorral szemben a tolvajhoz hasonlít, "aki csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztitson," (Jn. 10,10).

Sajnos, állapítja meg az alkotmánybíró, mi mindenkinek lefekszünk, minden játékpisztollyal való fenyegetésre felemeljük a kezünket. Jelen helyzetben "Szuverenitásunkat orizve kell ebben a mozgástérben a számunkra legideálisabb helyzetet, lehetoségeket megtalálni, lehetöségünk szerint azt kiboviteni." Az utolsó választások után ez kell, hogy az új kormány legfontosabb feladata legyen! Ebben nemcsak a nyugati emigráció hanem az egész nemzetet képviselo Magyarok Világszövetsége mint az egész nemzetet képviselö NGO hasznos segítotársai lehetnek a kormánynak.

 

"A történelem során az állam gyakran nem volt szuverén, az ország pedig szabad…. Mindig fogódzót jelentett, és a szuverenitás-mentes korszakokban-melyekbol jócskán akadt történelmünk során-a Korona, más nemzeti jelképekkel együtt jelképezte az ország fennmaradását, létezését…. " Nem szabad úgy venni, hogy a Koronának csak egy teljesen szuverén országban van szerepe. Ha valamikor szükség volt a Korona egyesíto és nemzetmento szerepére éppen a maihoz hasonló "szuverenitás-mentes" korokban

volt. Igy teljes mértékben értheto és igazolt Kukorelli záró mondata, amely szinte "megkoronázza" a többször elejtett megjegyzését, hogy amit mint alkotmánybíró mond nem szükségkép azonos a személyes véleményével. Záró szavai megérdemlik, hogy megismételjük: "A Korona számomra e megmaradás jelképe is, amely erot és hitet ad."

 

A Szent Korona misztikumán kivül persze van, és talán érthetöen, sokkal jobban ismert fogalom, a Szentkorona-tan, amely a magyar alkotmányosság, törvényesség és legitimitás alapja volt, és kellene lennie a jövöben. Erröl is rengeteg könyv és cikk, vitairat, politikai értekezés, stb. jelent meg az utóbbi években. Ezekböl jelenleg csak két témát kivánok kiemelni: a Szentkorona-tan sikeresen összefogta és egy stratifikált társadalomban egyelö jogokat garantált nem csak a különbözö vallások követöinek de a kisebbségeknek is (Kocsis, 125). Kocsis a Szentkorona-tanban talál megoldást a Trianoni igazságtalanságra. Hacsak a hitetlen Nyugat elfogadná a Szentkorona-tan egyesítö, egyelöséget és

jogfolytonosságot garantáló elvét (Kocsis, 180 o)! Másodszor, a jelen alkotmányos rendszer és államrend legitimitása. Ennek az írásnak nem célja a jelen kormány nemzetközi legitimitását kétségbevonni. Tudtommal semmiféle nemzetközi szerv nem döntött

a magyar kormányok legitimitásáról, mivel ez a kérdés fel sem vetödött az elmult negyven öt év alatt. Így kétségtelen, hogy nemzetközileg a jelen kormány, amely az 1940-es évektöl 1990-ig hatalmon lévö kommunista rendszer utódja, az ország elismert de facto kormánya illetve államrendszere. Azonban a rendszer belsö legitimitása megkérdöjelezhetö amennyiben a köztársasági államforma Magyarországon a vesztett háború után a megszáló hatalmak kényszere folytán azaz külsö eröszakra és nem egy szabadon választott nemzetgyülés szabad döntése alapján jött létre. Ezenkívül az ezeréves alkotmányos rendszer hivatalos képviselöje, a hercegprimás mint az ország elsö zászlósúra és a király

távollétében illetve hiányában illetékes személy hivatalból és hivatalosan tiltakozott köztársasági államforma törvénytelen bevezetése ellen.

 

Miután az 1945 november 4-i választásokat a Kisgazda Párt 59.9%-os azaz abszolut többséggel megnyerte, igy a demokrácia és az akkor érvényben levö törvények alapján egyedül alakíthatott volna többségi kormányt (és a legitimitás kérdésében megegyezésre juthatott volna a nyugaton székelö 1939- es magyar parlamenttel), szovjet nyomásra kénytelen volt a kormányt 50-50 százalékban megosztani a marxista pártokkal úgy, hogy a kulcs belügyi tárca amely a rendfenntarto szerveket és az igazságszolgáltatást felügyelte, kifejezett szovjet nyomásra a szavazatok 17.11%-át, tehát a szavazók

egy hatodának bizalmát élvezö Kommunista Párt kezébe került.

A kor történésze így írja le a kommunista belügyminiszter kikényszerítését:

" Miután a FKgP magának követelte a belügyi tárcát, … Vorosilov marsall … átadott egy listát Dálnoki Miklós Bélának, az ügyek továbbvitelével megbízott ideiglenes kormány miniszterelnökének, amely a Vörös Hadseregnek szállitandó hús, zsir, olaj, cukor sb. mennyiségét tartalmazta. Ez kb. háromszorosa volt az ideiglenes kormány rendelkezésére álló összes élelmiszernek. Vorosilov követelte, hogy a kormány három napon belül szállitsa le a kivánt élelmiszert. Amennyiben nem teljesíti kötelezettségét, a Vörös Hadsereg lefoglal minden fellelhetö készletet. Ettöl csak abban az esetben áll el, ha a "demokratikus" kormány megalakul. A Szovjetunió azonban csak olyan kormányban bizik, melynek belugyminisztere kommunista."

"A legmegdöbbentöbb és legfélelmetesebb ebben a magatartásban az volt, -irja a politikai bizottság egy tagja-, hogy sem az ország népe, de még csak az FKgP képviselöcsoportja sem értesülhetett ezekröl a tényekröl. A Szovjetunió beavatkozását nem lehetett nyilvánoságra hozni" (Varga József, II. 245-6 o.; v.ö. Kiss Sándor, A magyar demokráciáért, New Brunswick, 1983, 55-57 o).

Ebböl a stratégiai pozicióból, mint kisebbségi párt, a kormány megalakulása után a kommunisták elsö követelése a "köztársaság kikiáltása" volt, ami ellen Mindszenty "a magyar primások több, mint 900 éven át gyakorolt közjogi tisztéböl folyóan óvást emelt" a Miniszterelnökhöz írt levelében (lásd A Mindszenty bünügy…, 17. oldal; Erdös Péter, "Mindszenty és primási tisztsége," Török József… 26-27 oldalak). Tudtommal ezt a hivatalos, elözetes óvást soha semmiféle biróság nem tárgyalta le és nem hozott döntést ebben a kérdésben, söt, a Mindszenty perben ez volt az egyik vádpont Mindszenty ellen (lásd A Mindszenty bünügy, 17 o). Mindszenty rehabilitációja nem lehet teljes, és az 1990 utáni rendszerek legitimitása nem lehet vitán felüli amig ez, az akkori alkotmányos rend szerint érvényes óvás és a Mindszenty per egyik fö vádpontja nem tisztázódik! Ilyen esetben az óvás nem évülhet el az óvást emelö személy halálával, mivel azt hivatalból tette! Az sem számithat, hogy azt a hivatalt törvénytelen módon, az óvást figyelmen kívül hagyva, az új alkotmányban megszüntették. Az óvás nemcsak a törvény lényege, hanem elsösorban a folyamat törvénytelensége miatt történt. Ha az akkori alkotmány szerint szabadon, a nemzet önakaratából összehívott törvényes nemzetgyülés mondja ki a köztársaságot, azt nem lehetett volna megóvni!

 

Balogh Sándor névrokonom (kivel otthon gyakran összetévesztenek) kommunista történész, akinek egyik kedvenc céltáblája Mindszenty hercegprimas volt, sokszoros álláspontváltoztatás után végre egy 1989-ben keszült interjuban rátapint Mindszenty óvásának a lényegére, bár itt is súlyosan melléfog a kommunista történész. Balogh szerint "történelmi tények bizonyitják, hogy a biborosnak elsösorban nem a rendörséggel, a földosztással vagy a köztársasággal volt problémája, hanem a népi demokratikus rndszer legitimitásával, amelyet nem volt hajlandó elismerni. Nem fogadta el az Ideiglenes Nemzetgyülés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány által reprezentált hatalmat…. A biboros törvényen kívül helyezte magát, nem fogadta el a Nemzetgyülés döntéseit" (Török, 140-41).Baloghnak igaza van, Mindszenty nem egyes aktusokat kifogásolt, hanem elvi alapon, az egész rendszer legitimitását támadta és óvta meg. Ez fájt legjobban Rákosiéknak. Egyes kérdésekben lehetett volna kompromisszumot találni akkor még, de a legitmititás kérdésében nem lehetett sem alkudozni, sem érvekkel gyözni. Mindszenty látta, hogy nemcsak az ezer éves magyar alkotmányos elveket sértették meg Rákosiék, hanem a demokrácia legalapvetöbb elvét, a szuverén állam népének szabad akaratán alapuló önkormányzás elvét is. Rákosi nem akart Mindszentyvel az állam szuverenitásának megsértéséröl nyilvános vitat. Ezért kellett legitimitás megvitatása helyett Mindszentyt eltüntetni a politikai porondról a a szovjet hatalomra épült kommunista kormánynak és népbiróságának.

Balogh ott fog mellé, hogy Mindszenty nem "törvényen kivül helyezte magát," hanem egy magasabb törvényt képviselve ellenezte a törvénytelen változásokat. Nem Mindszenty hanem Rákosi és a szovjet által támogatott Kommunista Pár valamint az általuk létrehozott Ideiglenes Nemzetgyülés volt az, aki az akkor érvényben levö törvényeken kivülre helyezte magát!

 

Az Ideiglenes Nemzetgyülés és az Ideiglenes Kormány elismerésének volt még egy akadálya. Az utolsó szabadon, 1939-ben választott országyülés "egyik utolsó határozata szerint a jogfolytonosság egyik feltétele a Szent Korona.

"Az 1944 évi VII. tv. az országgyülés élettartamát a békekötés ratifikálásától számított további fél évre meghosszabította és ugyanilyen törvényes uton lehetövé tette, hogy külföldön is ülésezhet.

"E törvény alapján az 1939-es parlament (mindkét háza, de persze nem teljes létszámban), a Párizsi béke aláírása és kihirdetése után 1947 év augusztus hó 20-án, Altöttingben, Guttenburgban (Németország) utoljára összeült.

"[A csonka parlament] megállapítja, hogy az ország szuverenitását ez a testület képviseli.

"Határozatában leszögezi, hogy a Szent Korona jogfolytonossága fenn áll. A történelmi ezeréves alkotmány minden jogi alapja, és a magyar nép felfogása szerint is, a nemzet összeségében az azt jelképezö Szent Koronában van" (u.o., 347 o).

Tehát volt az országnak egy másik, a hagyományos alkotmány szerint legitim országgyülése, és a helyes megoldás az lett volna, hogy ezzel a legitim, bár külföldön székelö országgyüléssel kapcsolatot teremteni és a folytonosság megszakítása nélkül vinni tovább az ország vezetését. Sajnos, a szovjet megszállás és a kommunista párt eröszakos hatalmi törekvése, ami legalább is vis major-nak tekintendö, nem tette lehetövé a jogfolytonosság megörzését.

Hogy ma, békésen és törvényesen, fegyveres felkelés és forradalom nélkül lehessen a kérdést tisztázni, el kell dönteni, hogy a köztársaság kikiáltása 1946-ban majd késöbb a Rákosi alkotmány és a "népköztársaság" bevezetése az akkor érvényes alkotmányrendszer szerint, és a nép szabad akaratából történt-e?

 

 A jogi helyzetet Tóth Z. J. alapján, aki az 1920-as I törvénycikkel foglalkozik, alkalmazhatjuk a jelen illetve az 1940-es évek óta kialakult helyzetre is. A törvény szerint "eröszakos megszakítás (vis major) miatt a történeti alkotmány intézményei ugyan érvényben maradnak (királyság, országgyülés), de átmenetileg nem nyernek alkalmazást…

"A Szentkorona-tan értelmében a nemzet minden hatalom és jog forrása, ezért az ellenállhatatlan kényszerhelyzet miatt (vis absoluta) az állami szuverenitást egyedül képviselö nemzetgyülést hoznak létre az alkotmány helyreállítása céljából. Ugyanakkor ezt az intézményt nem kivánják állandósítani, ezért a történelmi alkotmányba nem építik be" (Toth Zoltán, 343-4 o).

A jelen helyzetre alkalmazva, az Alkotmánybíróság tárgyilagosan, azaz a tények alapján, nem tagadhatná, hogy az 1940-es években bevezetett változások ha nem is vis absoluta, de legalább is vis major eredményei voltak.

Ezért a jelenlegi alkotmányon-kívüli jogrendet megszüntetendö, és az alkotmányos rendet

visszaállitandó, egy kulönleges, az egyházak és a jelenleg müködö társadalmi szervek valamint Szent Korona népességét képezö de politikai és történelmi okok miatt az ország határain kivülre kényszerült nemzetrészek képviselöinek bevonásával alkotmányozó nemzetgyülés létrehozása elengedhetetlen.

Mint a régi alkotmányos rend jelenleg "nem alkalmazott" szervét, a Felsö Házat, ujra össze lehetne hívni és szerepet biztosítani neki a nemzetgyülés összehívásában és legitimizálásában a jogfolytonosság megkérdöjelezhetetlenségének biztosítása céljából. Megjegyzendö, hogy az 1920 I. tc., amely a jogfolytonosság elve alapján a jelenleg is érvényes szabály, az alkotmányos rend helyreállítását kivette a rendes országgyülés (amely egyébként jelenleg maga is hiányában van az alkotmányosságnak)

hatásköréböl és kölönleges "nemzetgyülés" hatáskörébe utalta.

 

A Gondviselés még a két háboru utáni zavaros idökben is gondoskodott, hogy a Szent Korona ne veszítse el érvényét, és a második világháború utáni káros és alkotmányellenes kormányzás idöszakát áthidalva egy békésebb korban ismét lehetövé tegye ezeréves alkotmányunk és hagyományos jogrendünk túlélését illetve visszaállítását. Tehát itt az ideje, hogy a nemzet ne csak az uj alkotmány kérdését tárgyalja, hanem érvényes nemzetgyülés állítsa helyre a jogfolytonosság mellett a történelmimagyar alkotmányt és döntsön az államformáról!

 

Dr.Balogh Sándor (USA)

 

 

       SLOTA dosszié

         Honlap TOP

Tegyél a kedvencekhez!

 

Dugó/Harctér figyelés

Benzinkutak árai

Pataky a profitról 

Banner és link csere

Az Ifjúság Revíziója

Egy nemzet

MagyaRock Portál

MIÉP IT

NaHÖK

Sehunnia

Szabad Riport

World War II.

További linkek

 

------------------------

   Kiemelt partnerek

Részletekért KATT ide!

    Már 5 kredittől... 

------------------------


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre