„Na! Kezdődik a Híradó!” Bizony, hogy kezdődik! Figyelemfelkeltő harsona szóval, a kamera végigpásztázza a stúdiót, majd 3 másodperctől visszaszámolva indul a főcím. A főcímzene igazán híradósra sikerült, benne az igazán meghatározó trombitaszóval és az igazán hiteles kék szín árnyalataival. A főcímben ide-oda forgolódó kockák között elő-elő tűnik a Földgolyó, majd a végén a Híradó felirat betűi is kipörögnek. Nekem jó néhány hetembe telt, amíg rájöttem, hogy hiába próbálom felismerni a földrészeket a főcímben, mert nem a sötét szín ábrázolja a szárazföldet, hanem a világos. Ez számomra kicsit szokatlan színválasztás volt. A stúdió – amely épített, vetített és blue box technológiából állt - monumentális hatást keltett. Hosszú asztal, melynek elején fénycsíkokkal tovább növelték a méreteket. A háttérben óriási kivetítőn, akár a teljes dunai látkép is kényelmesen elfért. Itt a hírekhez tartozó videókat, szövegeket is látványosan meg lehetett jeleníteni. Színvilág viszont nem volt, nagy sötét díszletben ült a műsorvezető.
Összegzés: A főcím mozgalmas volt, jó zenével. A stúdió sötét volt, arculatát gyakorlatilag csak az óriási kivetítő alkotta, viszont itt gyönyörű képekkel, akár a Duna partra is odavarázsolhatták a műsorvezetőt.