A nagy nyári kánikulában aggódó állatbarátok körében rendszeres téma a tűző napon kikötött, víz nélkül tartott állatok számára történő segítségkérés. Gyakran felejtenek kertben, udvaron egy – két napig (vagy tovább is) lakosok házi kedvenceket. Van, hogy étlen – szomjan szenvednek az állatok. Szerencsére egyre többen néznek tovább a saját kerítésükön túlra is, így az állatkínzók könnyebben horogra akadhatnak.

A kutya önszántából soha nem mozogna a tűző napon, a déli forróságban. Ha mégis ezt kell tennie, akkor tudnunk kell, hogy mindezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötét színű kutyák, mint a kisebb testű, világos színűek. A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hővesztés néha, bizonyos körülmények között nem elegendő, ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, amire ráfeküdve hűtheti magát.

A nagy nyári kánikulát könnyebben átvészelik házi kedvenceink, ha hűvös helyen készítünk kuckót számukra. Fontos a napjában többször újratöltött vizestál. Ha módunkban áll nedvesítsük be az állat bundáját, úsztassuk, és legfőképp ne kívánjunk tőle "csúcsteljesítményt". A nagy nyári melegben ne zárjuk be az állatot napfény által felforrósított autóba se.

Ha megtörtént a baj, és látjuk, hogy egy állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, színe sötétebb a megszokottnál, a baj lehet akár hőtorlódás vagy hőguta is. Nyári kánikulában az oldalán fekvő, intenzíven lihegő, eszméletét vesztett állat rendszerint hőguta áldozata. A gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés életmentő lehet ebben az esetben. Háziállatokért a gazdák a felelősek. Egy kis odafigyeléssel elkerülhető lehet az állatok szenvedése.

Forrás:Nana