Két szív örökre együtt

A rózsák színes elrendezése lélegzetállítóvá tette a hatemeletes esküvői tortát. A marcipán a tortán azt formázta, hogy a vőlegény átviszi a menyasszonyt a küszöbön.
A boldog pár együtt vágta fel a tortát. Jack megetette Sue-t az első szelet tortával, majd Sue etette meg Jack-et a második szelettel. Az esküvői torta egyszerűen pompás volt. Miután alig maradt valami a tortából, számtalan köszöntőt mondtak az ifjú párra. Sok jóakaró biztosította őket a legjobb kívánságaikról.
Egy óra múlva Jack odasúgta Sue-nak: - Le kellene lépnünk, mielőtt Bobby és Lucy megint megtalálnak minket.
Megölelték a rokonaikat és a barátaikat, majd elköszöntek mindenkitől. Aztán egy limuzinnal távoztak, amire a „Friss házasok” feliratot festettek.
A limoban, Jack háza felé menet:
- Ismerem ezt a nézést. Meg akarsz győzni, hogy felejtsem el a munkát a nászutunk alatt. Nyugi, a mézesheteink nem a munkáról fognak szólnak, Mrs. Hudson – Jack.
- Biztos vagy benne? Mr. Hudson, nem fogja megbánni – mondta a nő kacéran.
- Hogy gondoltad ezt? – mosolygott a férfi.
- Amint a kezedben átvittél a küszöbön, megmutatom…
- Te rossz kislány… De szeretem, ahogy gondolkodsz.
- Ennek örülök. Kezdődjön a nászéjszaka.
- Ahova mész, ott leszek én is. Csak követem a szívem, ami egyenesen hozzád vezet. Erre vártam egész nap… - Jack.
- Olyan romantikus vagy… én vagyok a legszerencsésebb lány a világon. Már most tudom, hogy mindig emlékezni fogok a nászutunkra. Ez az éjszaka sokat váratott magára.
- Megérted a várakozást, édesem.
Jack kinyitotta a limo ajtaját Sue-nak. Átadta neki a már közös házuk kulcsait, majd a karjaiba kapta és az ajtóhoz vitte. Sue kinyitotta az ajtót, Jack pedig átvitte a feleségét a küszöbön, be a házukba.
A nő szemében vágy lobogott, amint Jack megcsókolta, mielőtt felvitte volna az emeletre. A hálóban Jack addig csókolta, míg mindkettejük lélegzete el nem akadt. Aztán elárasztotta csókokkal a nő nyakát, állát, szemeit, majd újra rátalált az ajkára. Jack nyelve Sue-ét ingerelte, ezzel egy időben a férfi a nő hátát simogatta.
Sue Jack nyaka köré fonta a karját és megcsókolta a férfit. Az ajkai lágyak és hívogatóak voltak, amint Jack közelebb húzta magához. Sue megadta magát neki, ahogy a férfi egyre mélyebben és hosszabban csókolta.
Jack végigsimított a nő nyakán, Sue pedig elveszett az érintése varázsában. A nő illata körbeölelte a férfit, és Sue fészkelődését érezve a közelében új szenvedély ébredt benne. Ahogy Jack egyre mélyült a csókban, Sue megízlelte az esküvői tortájukat, a pezsgőt, és valamit, ami kizárólag csak az övé.
Sue-ban megvolt minden, amire Jack-nek mindig is szüksége volt egy nőben, és tudta, hogy ez már örökké az övé lesz. Elfordította a fejét, hogy még egyszer megcsókolhassa a nőt, ezúttal könnyedén és gyengéden. Jack lerakta feleségét az ágyra, melléfeküdt, majd óvatosan levette a nőről a menyasszonyi ruháját.
Minden egyes csókkal, érintéssel, simogatással szenvedély villámlott át rajtuk és magasabbra repítette őket a gyönyörbe, míg végül együtt élték át a csodát. Férje karját simogatva Sue feje Jack mellkasán pihent, majd a nő álomba merült. Mielőtt Jack szemei lecsukódtak volna, nyomott egy puszit felesége homlokára, és nézte egy pillanatig alvás közben.
Az árnyékok kirajzolódtak, és gyertyák égtek mindenütt. Napfény próbált beszökni az ablakon, mikor Sue felébredt. Hosszúszárú vörös rózsák voltak a szoba sarkaiban, átkötve fehér szalagokkal. Sue Jack-re nézett, és a férfi rámosolygott. Aztán Sue ajkára tapasztotta a száját, és a nő kézségesen fogadta férje gyengéd csókját. Mikor Jack felemelte a fejét, már mindketten kifogytak a szuszból. Jack és Sue lenéztek a bal kezükre. Gyűrűik csillogtak a napfényben.
- Mondtam már neked ma reggel, hogy szeretlek? – Jack.
- Talán mondtad, de én elfoglalt voltam. Nem vagyok benne biztos, hogy jól láttam a szádat. Meg kellene ismételned még egyszer.
- Rendben, Mrs. Hudson. Nagyon szeretlek. Gyere, ki kell érnünk a reptérre. A gépünk egy óra múlva indul – Jack.
- Még mindig nem mondod meg, hova megyünk? – Sue.
- El fogom mondani a gépen a többi tervemmel együtt.
- Mindenre gondoltál, ugye?
- Cserkész voltam. A mi mottónk mindent előkészíteni.