Az emlékezetes éjszaka

- Remek ötlet volt, hogy a szüleid eljöttek hozzánk, mert beszélni szerettem volna édesapáddal, mielőtt megkérem a kezed. A beleegyezését kértem, és ő áldását adta. Nagyon izgatott volt, de meglepetésnek szántam, ezért megígérte, hogy nem mond

neked semmit – Jack.
- Azt mondod, apám tudott a terveidről? Oh, te jó ég. Elmesélte anyámnak? A te családod tudott a terveidről?
- Igen, mindenki. Édesapád elmondta édesanyádnak, aki felhívott következő nap, és megmondta a gyűrűméreted, mert ugyebár én a legtökéletesebbet akartam a szerelmemnek. 2 héttel ezelőtt felhívtam a szüleimet, és nekik is elmondtam a terveim. Nem tudod elképzelni, milyen izgatottak voltak.
- Nagyon alattomos vagy. De van itt valami, amit szerintem kifelejtettél a mai estéből.
- Mit felejtettem el? A tervem az utolsó részletig úgy haladt, ahogy vártam.
- Nos, nem volt kamera, ami felvegye, hogy végre megkérted a kezem. Nem láttam kamerát a hajón. Jó lenne újra meg újra visszanézni. Viszont, talán jobb is, mert szörnyen néztem ki. Nem mutattam a legjobb formám, teljesen elkenődött a sminkem.
- Először is, ragyogóan néztél ki, a mosolyod egészen bevilágította az egész termet. Másodszor, rejtett kamerákat használtam. Az egész rögzítve van, a kazettát bármikor megnézheted, amikor csak akarod. Láthatod, én mindenre gondoltam.
- Rejtett kamerákat használtál? Hova és mikor rejtetted el őket? És miért nem szóltál nekem?
- Meglepetés volt. Oké… ideje kiterítenem a lapjaimat. Nem égettem oda a vacsorát. Elmentem szerezni egy limuzint, és azt is láttam, amikor beléptél a házba. Először ott akartam lenni, amikor kinyitod az ajándékokat, de támadt egy jobb ötletem, elvégre a kamerák úgyis vettek mindent. Remélem, nem tartasz őrültnek.
- Ezt nem hiszem el. Nem, nem tartalak őrültnek. Hogyan is tarthatnálak, amikor álmaim férfija elhalmoz annyi ajándékkal, melyeket egy nő valaha is kaphat? Köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy vagy nekem. Alig tudok várni, hogy a közös életünk elkezdődjön, Mr. Hudson!
- Én sem, jövőbeni Mrs. Hudson. Hirtelen nagyon elfáradtam… menjünk lefeküdni, szívem.
- Ezt sajnálattal hallom. Nekem is voltak terveim Valentin-napra, de ha fáradt vagy… holnap kinyithatod az ajándékaid.
- Hmmm… mi van bennük?
- Azt hittem, fáradt vagy.
- A csokis eper megtette a hatását. Megújult erővel várom, hogy elmondd, mi van bennük.
- Oh, ez titok… de először kapcsold ki a kamerákat.
- Ez könnyű. – Jack előrehajolt, és megnyomott egy gombot. – Nincs több kamera.
- Remek. Erre vártam egész este… - mondta csábítóan a nő.
- Én is… egyszerűen hihetetlen vagy… soha nem tudlak eléggé elhalmozni a szerelmemmel…
- Ugyanígy érzek, Szikra…
- Megfizetsz, ha Szikrának szólítasz…
- Oké… együtt tudok élni a büntetéssel… mégis mennyibe fog ez kerülni nekem, Szikra?
- Nincs több beszéd… még vannak terveim veled…
Megcsókolta a nőt, Sue karjai a nyaka köré fonódtak. Amikor a nő térdei elgyengültek, Jack felkapta és ráfektette az ágyra. A hold megvilágította Sue arcát. Hosszú ideig nézték egymást, mielőtt Jack megcsókolta volna.
A férfi pillantásában volt valami csodálat, amiből a nő tudta, hogy gyönyörű évek következnek. De egy gyengéd érintés elérte, hogy Sue-ban fellobbanjon a szenvedély szikrája, és mindennél jobban érezze szerelmét a férfi iránt. Jack szerelmes pillantást vetett rá, majd szenvedélyesen megcsókolta. – Szeretlek – suttogta.
A két szív egy ritmusra dobogott, és Jack elvitte a nőt egy varázslatos világba. Szenvedélyük viharos kitörése után egymás karjaiban aludtak el.