| Wisconsini látogatás
Az irodában, a karácsonyi szünet kezdetén:
- Ki hova megy karácsonyozni? Én Atlantába megyek meglátogatni a családom – Lucy. - Én Ausztráliába megyek anyámhoz és a nevelőapámhoz. Aztán visszajövök, hogy együtt ünnepelhessük az új évet Darcyval – Bob. - Ann és én Bostonba megyünk a szüleinkhez – Myles. - Én a szünetet Donnával és a gyerekekkel töltöm. Meglátogatjuk a nagyszülőket is, akik a változás kedvéért elkényeztetik a gyerekeket – Demetrius. - Emma, Jenny és én a szünetet a szüleimmel töltjük. Én is visszajövök, hogy lássam Stanley-t – Tara. - Én meglátogatom a szüleimet és a bátyáimat Ohióban - Sue. - Én holnap repülök Wisconsinba. Szóval mindenkinek boldog karácsonyt! – Jack. - Talán az újév erősebb reményt hoz az emberek számára, és a béke körbelengi a földet – Bob - Oh, ez gyönyörű volt… Mikor lettél költő, Bobby? – Tara. - Hé, ez a gyengéd oldalam, amit nem látsz túl gyakran. Ezt csakis az ünnepekre tartom fenn – Bob. - Szép ünnepeket mindenkinek. Jövőre találkozunk – Demetrius. Jack és Sue az utolsók között hagyták el az épületet. Jack alig tudott várni, hogy megmutassa Sue-nak a várost, ahol felnőtt. Sue is izgatott volt, hogy Jackkel és a családjával töltheti a karácsonyt. Vasárnap felhívta az anyját. Azt hitte, az anyja nagyon mérges lesz, amiért nem megy haza. Meglepetésére az anyja végtelenül boldog volt, amikor meghallotta, hogy Sue Jack kérésére a férfival tölti a karácsonyt.
Jack szüleinek házában, 13594, Vassar Drive, Dalton Springs, Dél-Wisconsin 41360
Több mint három óra múlva Jack és Sue megérkeztek. Jack szülei a ház előtt vártak és nagyon izgatottak voltak, hiszen Jack még egyetlen barátnőjét sem mutatta be nekik. Jack és Sue a bőröndökben rejtették el az ajándékokat. Bementek a házba, és Matt (Jack sógora, a legidősebb húgának, Megnek a férje) segített becipelni a bőröndöket. Abby (Jack másik húga) bejött a konyhába Sarah-val és Tom-mal (Meg és Matt gyerekei). A gyerekek odarohantak megölelni Sue-t és Jack-et, aztán kivitték Levi-t az udvarra játszani. Vacsora után Sarah és Tom mindenképpen szánkózni akartak és hógolyózni, de már későre járt, ezért mindenki lefeküdt aludni.
Szenteste reggel:
Sue felébredt, lesétált a lépcsőn a konyhába, de Jack-et sehol sem látta. - Ha Jack-et keresed, ő nincs itthon. Mikulást játszik a gyerekeknek az áruházban – Abby. - Ezt úgy értsem, hogy Jack Mikulás öltözéket visel szakállal meg mindennel? –Sue. - Aha. A Mikulásos nevetése a legjobb. Nagyon szórakoztató őt nézni. Még mindig nevetőgörcsöt kapok, ha csak meghallom, ahogy azt dörmögi: „Ho-ho-ho-ho! Boldog Karácsonyt!” Sarah és Tom még mindig nem tudják, hogy az ő Jack bácsikájuk van a terjedelmes, piros ruha alatt. - Nem szeretném lekésni a lehetőséget, hogy találkozzam a Mikulással – nevette el magát Sue. Kopogtattak az ajtón. Abby kinyitotta, és Billy (tudjátok, a drogos srác) nyakába borult. Jack anyja is megölelte. - Nagyon örülök, hogy itt vagy, Billy. Magasabbnak és sokkal jóképűbbnek látszol, mióta utoljára láttalak. | |