- Vaó! Már hosszú ideje akarom ezt a csókot –Jack.
- Milyen hosszú ideje?
- Nos. Már délután a Jardine de Luxembourgban, ( a szálloda amiben laknak) de valakik úgyis félbeszakítottak volna bennünket.
- Bobby és Lucy, a két tökéletes időzítő.
- Igen. De csak rosszabb lett volna ha tovább várok. Ez egy tökéletes vége a veled töltött fantasztikus napnak.
- Igazad van. Egyébként jól csókolsz – Sue.
- Úgy gondolod? Ha megkérdezném, hogy hány pontot adnál nekem az 1-től 10-ig terjedő skálán, mit mondanál?
- Én csak azt akartam mondani, hogy jól csókolsz. De ha már kérdezed… nyolc és fél.
- Mi? Nyolc és fél? Ismétlésre van szükséged, Sue.
- Ó, igazán? Szerintem a nyolc és fél nagylelkű ajánlat. De mutasd meg, hogy tévedtem.
Jack átölelte Sue-t, és megcsókolta. Néhány perccel később Sue és Jack beszélgetni kezdtek arról ami köztük történt.
- Oké, győztél… Tizenegy.
- Hm… az jobb mint a tíz.
- Szóval, most ejtve vagyok?
- Nem éppen. De mostantól rajtad tartom a szemem. És Sue, megtennél nekem egy szívességet?
- Ha muszáj…Miről van szó?
- Ne meséld el senkinek a ma estét. A srácok nem hagynának élni, ha rájönnének, mi történt.
- Ez igaz. Ez egy FBI-os vacsora volt, nem randi.
- Pontosan. De vigyáznunk kell, hogy ne töltsünk sok időt kettesben, csakis távol az irodától. Érthető vagyok?
- Igen. Értelek. Lucy az egyik szemét állandóan rajtam tartaná, ha megtudná.
- Én is ettől tartok. Bobby sem hagyna nyugtot nekem.
- Szóval, mit csinálunk addig, amíg rá nem jönnek?
- Még nem tudom. De nézzük, mi történt. Ne siessünk el semmit kettőnk közt. Lassan haladjunk. Először ismerjük meg egymást jobban, és majd meglátjuk mi sül ki belőle.
- Teljesen egyetértek. Nagyszerű ötlet. Csodálatos estét töltöttem veled.
- Én is. De már vissza kellene mennünk a hotelba, mielőtt Lucy és Bob keresőosztagot küldenek utánunk.
- Igen. De először szeretnék még egyszer táncolni veled. Végül is, ez lesz az utolsó táncunk Párizsban.
- Oké. És mi mindig emlékezni fogunk Párizsra és erre a különleges éjszakára a szívünkben.
Jack a karjaiba zárta Sue-t, és a nő a férfi vállára hajtotta a fejét. Úgy tűnt számukra, mintha az idő állna, de közben eltelt egy félóra.
„ Amikor a karjaiba vesz, az olyan jó…”- Sue.
Éjfél előtt visszasétáltak a hotelbe kéz a kézben, és úgy néztek ki mint két szerelmes tinédzser. Mielőtt beléptek volna az 1036-os szobába, Jack közelebb húzta magához Sue-t, még egyszer megcsókolta és jó éjszakát kívánt. Sue viszonozta a csókot, és ő is jó éjszakát kívánt. Amikor beléptek a szobába, mindenki ott várta őket.
- Hé, végre visszataláltatok? Azt hittük, elvesztetek valahol – Bobby.
- Nem. Visszajöttünk. Remek estét töltöttünk együtt. Milyen volt a színház? –Jack.
- Láttuk a Moulin Rogue-t! Nagyszerű volt. De szerintem nem olyan nagyszerű, mint amilyen a ti estétek volt… - Lucy.
- Igen, nagyon jó volt. Vacsora, és séta Párizs körül – Sue.
- Mesélj többet. Hol voltatok? Mit csináltatok? Az összes részletet hallani akarom – Lucy.
- Sajnálom, mami, de fáradt vagyok és még holnap el kell érnünk a gépet. Szóval, jó éjszakát, megyek lefeküdni – Sue,
- Sue-nak igaza van. Én is fáradt vagyok. Jó éjszakát mindenkinek –Jack.
- Várjunk egy percet. Ki hozta a rózsákat? –Myles.
- Myles, néha nagyon lassú a felfogásod. Mégis mit gondolsz? Jack hozta a rózsákat Sue-nak. Két tucat, ha nem tévedek… Na ez az, amit én romantikának hívok… - Lucy.
- Tényleg? Nem is tudtam, hogy Jack ilyen romantikus típus – Myles.
- Egy tanács. A nők szeretik az olyan férfiakat, akik megmutatják a romantikus oldalukat is, nem csak a macsó FBI oldalukkal villognak – Lucy.
- Ne nézz rám, én boldog házasságban élek. Na gyerünk, tegyük el magunkat holnapra – Demetrius.
- Csak én hiányolok itt valamit? Mi lesz Jack-kel és Sue-val?- Tara.
- Ne aggódjatok. Lucy és én alaposan kifaggatjuk őket a repülőn. Nem fognak megszabadulni tőlünk egykönnyen – Bobby.
- Nos, sok szerencsét mindkettőtöknek. Jó éjszakát- Myles.
Oh la la la! Jack az ágyban a táncon és a csókon gondolkodott. Még soha nem érzett ilyet senki iránt. Az igaz, hogy Ally volt az első barátnője, de iránta sosem érezte azt, amit most Sue iránt. Állandóan csak Sue-ra tud gondolni!
A másik szobában Sue gondolkodott Jackről és a táncról. Nem tudta abbahagyni a mosolygást, és közben az eszébe véste a ma estét. Sue belesuttogta a sötétbe, hogy ez volt élete legjobb estéje, és hogy mindig emlékezni fog Párizsra.