TOLSZTOJ-PUSKIN-LENIN,,,,
Kelen Károly 2006.11.06. 06:33
Felmérték az oroszokhoz való viszonyunkat
Népszabadság • Kelen Károly • 2006. november 6.
Még saját diákjai közül is akadt egy, aki nem tudott három jelentős orosz kulturális személyiséget említeni - meséli Szvák Gyula, a ruszisztikai központ vezetője. A professzor szerint egyik fél sem áldoz arra igazán, hogy javuljanak a magyar-orosz kulturális-tudományos kapcsolatok.
Szeptember első felében ezerfős reprezentatív mintán vizsgálta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ruszisztikai Központjának megbízásából a Tárki a magyar lakosságnak az oroszokhoz való viszonyulását. A kérdőíven a kérdéseknek csak egy része vonatkozott az oroszokra. A megkérdezettek tehát nem tudták előre, hogy egy átfogó orosz témájú felméréshez (is) hozzájárulnak.
A felmérés egyrészt az orosz kultúrával kapcsolatos tudást vizsgálta. A válaszolóknak meg kellett nevezniük három, az egyetemes kultúra szempontjából jelentős orosz személyiséget. - Szembesülnünk kellett a magyar lakosság információ- és tudáshiányának mértékével - mondja az eredményről Szvák Gyula egyetemi tanár, a ruszisztikai központ igazgatója. - Függetlenül attól, hogy az orosz irodalom klaszszikusai ma is tananyagnak számítanak az iskolai oktatásban, a megkérdezettek 42 százaléka egyetlen nevet sem tudott felidézni emlékezetében. Igaz, nagyon nem lepődhettem meg, mert amikor egy órán nyolc, az orosz történelemi stúdiumot fölvett történészhallgatómnak is föltettem a kérdést, náluk sem jött össze a kívánt 24 említés.
Egyébként a sorrend a következő volt: 1. Tolsztoj (18%), 2. Puskin (12%), 3. Lenin (10%), 4. Csajkovszkij (8%), 5. Dosztojevszkij, Gorbacsov, Gorkij (6%).
A népek iránti rokonszenvet vizsgáló kérdésre adott válaszok szerint az öt megnevezett náció - svéd, német, amerikai, orosz, román - közül csak a legutóbbi csúszott az orosz mögé. Amikor pedig a magyar történelemre a legkedvezőtlenebb hatást gyakorló népeket kellett megnevezni, a legtöbben az oroszt választották. - Nem foglalkozom számmisztikával, de azért furcsán érintett, hogy a megkérdezetteknek éppen 56 százaléka választotta az oroszokat - mondta a profeszszor. - Azt hiszem, húsz évvel ezelőtt a törököket és a németeket többen említették volna. A rendszerváltás után a deklarált Nyugat felé fordulás egyet jelentett az oroszoktól való elfordulással. Ne feledjük az első szabadon választott kormány vezető pártjává lett MDF sikeres plakátjának szlogenjét: Tovariscsi, konyec!
Szvák Gyula szerint a kilencvenes években a teljes politikai elhidegülés teret engedett a russzofóbiának. Hiába fogadta Antall József miniszterelnök Jelcin elnököt, ő pedig hiába kért bocsánatot '56-ért, a kapcsolatok gyakorlatilag lenullázódtak.
- Ehhez képest meglepően jó ma a helyzet - mondja a központ vezetője. - A felmérés szerint a lakosság 65 százaléka erősíteni akarná a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és csak öt százalék csökkentené őket. Az orosz nyelv tanulását 7,5 százalékuk tartja fontosnak, miközben a valóságban csak az iskolások kevesebb mint egy százaléka tanulja.
Az Orosz Kulturális Évad rendezvényei telt házakat vonzottak. Sorra jelennek meg és fogynak el kortárs szerzők könyvei. - A kulturális elit mindig is fogékony volt az orosz művészetre - magyarázza a professzor. Szerinte miközben szóban mindenki a kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről beszél, a szellemi infrastruktúra folyamatosan romlik. Az oktatásból annak ellenére egyre jobban kiszorul az orosz, hogy láthatólag van igény rá, az egyetemre is sokkal több orosz szakost kellett fölvenni, mint amennyit terveztek. - A vállalkozók azt hiszik, hogy amikor szükségük lesz rá, majd "kilóra megveszik" azt, aki tud oroszul - mondja Szvák Gyula. - Pedig ilyen nincs, mire észbe kapnak, már nem találnak szakembert.
A professzor szerint érdekes módon az oroszok is inkább csak beszélnek róla, de keveset áldoznak nyelvük és kultúrájuk magyarországi terjesztéséért. Nincs a nyugati intézetekhez hasonló ellátottságú intézményük. - Amikor Putyin elnök itt járt - meséli az igazgató -, alkalmam volt megemlíteni neki, hogy felesége éppen ilyesmivel foglalkozó alapítványával szeretnénk felvenni a kapcsolatot. Majd rögtön el is küldtük az együttműködést szorgalmazó levelünket. Azóta fél év is eltelt, de válasz még nem érkezett rá.
|