Hogy szállítsuk az örökítőanyagot? - A jövő szaporítási eljárásai
Az idén megjelent számokból tájékozódhattak arról, hogy a lovak szaporodásbiológiájának milyen sajátosságai vannak, mikor célszerű a fedeztetést elvégezni, illetve melyek a leggyakrabban használt asszisztált szaporítási módszerek. E cikkel, melyben néhány aktuális gyakorlati tanácsot és további asszisztált szaporítási módszerekről szóló információt szeretnék adni, egyelőre lezárjuk ezt a sorozatot.
A mesterséges termékenyítés nagy teret hódított az utóbbi években, meglátásom viszont az, hogy a népszerűvé válást nem követi teljesen a technológiai fegyelem betartása. Ebből következően sok termékenyítés eredményessége romolhat.
A sperma levétele, vizsgálata és csomagolása az állomás dolga, ahol ezeket a műveleteket többnyire állatorvos végzi szakszerűen. A termékenyítő anyag kiadásában és szállításában viszont többnyire a tulajdonosok vesznek részt, akik sokszor nem veszik komolyan, illetve megfeledkeznek az ide vonatkozó használati utasításokról.
A spermiumok nem bírják a hirtelen lehűlést, a nagy hőmérsékletingadozásokat és azt, hogy ha egy közönséges hűtőgépben, mélyhűtőben, vagy a szállításhoz használt jégakkutól megfagynak. Nem bírják a hígítás nélküli tartós tárolást sem, mert elfogy a tápanyaguk és anyagcseretermékeik feldúsulnak.
A levétel után a spermát mindig meg kell hígítani, általában minimum 1:1 arányban. Nagyon fontos, hogy a hígító és a sperma azonos hőmérsékletű legyen. A hígítás után lehetőleg csak egyszer hűtsük le kb. 4 şC-ra, és utána ezen a hőmérsékleten tároljuk, szállítsuk. A szállításra speciális eszközök szolgálnak. Ilyen az Equitainer, amely a legstabilabban és leghosszabb ideig (24-36 óra) tartja a kívánt hőmérsékletet, vagy a kereskedelemben kifejezetten spermaszállításra gyártott 2 db jégakkuval ellátott hungarocell doboz. Ez utóbbi csak szállításra való és maximum 10-12 óráig képes tartani a megfelelő hőmérsékletet. Használatos, de nem túl szerencsés módszer a hűtőtáska és a termosz.
A hűtőtáska általában túl nagy és a spermás zacskó, vagy fecskendő a rázkódás következtében sokszor közvetlenül érintkezik a fagyott jégakkuval, így közvetlen fagyhatás léphet föl, ami termékenyülést gátló károsodást okozhat. Ha nincs megfelelő eszköz a szállításhoz, akkor a hűtőtáskába helyezett jégakkukra úgy rakjuk rá a spermát, hogy azt már előzőleg 4 şC-ra lehűtöttük, majd valamilyen hőszigetelő anyaggal vastagon becsomagoltuk (pl.: vatta), és ezt még egy nylonzacskóba is beletesszük. Utóbbira azért van szükség, hogy a rázkódás során ne tekeredjen le a hőszigetelő réteg, és a sperma ne érintkezzen közvetlenül a fagyott akkuval.
A termosz 1-2 órás szállításnál talán megfelelő eszköz abban az esetben, ha utána a termékenyítő anyag rögtön a kancába kerül. Egyéb esetekben használata kerülendő, mert nagy hőmérsékletingadozást okozhat, ha a 4 şC-ra lehűtött sperma belekerül a termoszba – itt melegszik –, aztán szállítják, visszakerül a hűtőbe – újra lehűl –, majd a kancába juttatják, vagyis újra felmelegszik. Ez nem jó megoldás, mint ahogy az sem, ha a szállítás során nincs hűtve a sperma, vagy a hűtést benzinkúton vásárolt hűtött üdítőkkel oldják meg. Az ilyen eljárások csak szükségből „vészhelyzetben” használhatók. Aki eleve úgy indul el a spermáért, hogy ilyen szállítási módszerekhez folyamodik, az ne csodálkozzon, ha a termékenyítés nem lesz eredményes. A kidolgozott technológiát mindig pontosan be kell tartani!
A cikk második részében felsorolnék még néhány olyan módszert, amelyet már eredményesen megvalósítottak a lónál is és amelyek a jövő felé mutatnak.
OPU (Ovum Pick Up): A petesejtet a tüszőből egy speciális ultrahangos fej és egy speciális tű segítségével az ovuláció előtt leszívják. Eredménye egy megtermékenyítésre alkalmas petesejt.
IVM (In Vitro Maturation): A petesejtet in vitro körülmények között, laboratóriumban érlelik. Az érés során válik alkalmassá a termékenyülésre. A ló petesejtjének nincs szüksége érésre az ovuláció után, ezért a megfelelő időben elvégzett OPU után érett petesejthez jutunk.
IVF (In Vitro Fertilisation): A petesejtet megfelelő tápoldatba helyezik, és kellő számú, jól mozgó spermiumot adnak hozzá. Eredménye a megtermékenyülés, zigóta kialakulása, osztódás. Ez az eljárás lónál még nem működik.
ICSI (Intra Citoplasmatic Sperm Injection): Laboratóriumban, mikromanipulációs eszközökkel egyetlen spermiumot juttatnak az érett petesejtbe. Eredménye a megtermékenyülés.
OT (Oocyta Transfer): Az OPU-val nyert petesejtet egy olyan kanca petevezetőjébe ültetik, amelyet előzőleg inszemináltak. A módszer alkalmazásával a termékenyítéshez felhasznált spermamennyiséget lényegesen csökkenteni lehet, könnyebb eltalálni a mélyhűtött spermás termékenyítés megfelelő időpontját.
GIFT (Gamete Intrafallopian Transfer): Az OPU-val nyert petesejtet és a spermiumokat a kanca petevezetőjébe juttatják, ahol lezajlik a megtermékenyülés. Ez a módszer tulajdonképpen az IVF-et helyettesíti, eredménye az embrió.
KLÓNOZÁS: A szülő genetikai állományával teljesen megegyező utód. Szóbeli közlés alapján arról van tudomásom, hogy Olaszországban egy orosz állatorvosnő egy sikeres klónozást végzett.
A felsorolt módszerek alkalmazásához végezetül hozzáfűznék némi szubjektív véleményt. A ló nagyon hosszú idő alatt szelektálódott olyanná, amilyen ma. Ez alatt az idő alatt a természet kiválogatta azokat, amelyek nem voltak elég életrevalóak. Az asszisztált szaporítási módszerekben rejlő lehetőségek szinte határtalanok, a szelekciót igen meggyorsítják. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a rossz tulajdonságok éppen úgy rögzülhetnek, mint a jók. Minél kisebb populációból válogatunk, annál kisebb genetikai választék áll rendelkezésre, és a választék előbb utóbb kimerül, nem biztosítja a további fejlődést, hacsak nem új géneket állítunk elő. DE! Képesek vagyunk-e arra, amire a természet az évmilliók során? Szabad-e mesterséges környezetünkhöz, igényeinkhez igazodó élőlényt létrehozni, amelyet esetleg a természetben magára hagyva a természet elpusztíthat?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
