Anya nélkül - Lehetőségek a kanca tejének pótlására
Az előző hónapban a szopós csikók takarmányozásának legfontosabb kérdéseit igyekeztem az olvasókkal megismertetni, rámutatva a kanca tejének pótolhatatlan, de idővel kiegészítendő voltára. Jelen írásomban azokra az esetekre kívánok takarmányozási szempontból kitérni, amikor valamilyen okból a csikó nem juthat anyjának tejéhez.
Számos oka lehet annak, hogy egy csikó már egész fiatal korában, akár közvetlenül a világrajövetele után teljes egészében emberi gondoskodásra van utalva. Talán a legrosszabb, ami történhet, ha a kanca elpusztul, mielőtt a csikó akárcsak egyszer is szopni tudott volna. Az is komoly veszélyeket rejt magában, ha nem fogadja el anyja az új jövevényt, s ezért nem jut a fiatal állat természetes úton föcstejhez. Előfordulhat az is, hogy a csikó néhány naposan, hetesen marad árván, vagy anyjának tejtermelése olyan kevés, hogy az szükségleteit nem fedezi. Ezekben az esetekben a tenyésztőnek okvetlenül és hatékonyan be kell avatkoznia, hiszen az ilyenkor elvesztegetett idő a csikó teljes későbbi életére kihathat.
Ha az első szopás késik
A csikó föcstejhez jutásának fontosságáról az előző hónapban már írtam, így az okok részletezésére most nem térek ki. Annyit mindenféleképpen meg kell ismételni, hogy az ellést követően a kanca teje összetételében és ezáltal hatásában is teljesen más, mint a laktáció során a későbbiekben termelt. Így az ellés körüli teendők egyik legfontosabbika a csikó első szopásának időben való biztosítása. Ez általában rendben, szinte minden emberi beavatkozás nélkül bekövetkezik, de néha problémák adódhatnak. A legegyszerűbb eset, amikor az ellés könnyen lezajlik, a kanca is normális anyai reakciókat mutat, csak a csikó „ügyetlenkedik”, nem tud, vagy nem akar felállni, mert gyenge, vagy egyszerűen csak túl kényelmes hozzá. Mivel ilyenkor már néhány órának is jelentősége van (ne feledjük, a tej fehérjetartalma, mely az immunanyagokat is hordozza, néhány óra alatt a kezdeti 15-ről 5%-ra csökken!), nem szabad sokáig arra várnunk, hogy majd feláll a csikó és szopni kezd, hiszen az ilyesmit a természet majd úgyis elintézi. Ha maximum 3-4 órán belül nem történt meg az első szopás, fejjük meg óvatosan és kíméletesen a kancát, s ittasuk meg a csikót cumisüvegből. Ne elégedjünk azonban meg ennyivel, hanem hívjunk állatorvost is mihamarabb a sokáig tétlenkedő újszülötthöz, mert a jelenség mögött komolyabb probléma is meghúzódhat. Az itatást óránként kétszer-háromszor ismételjük meg, amíg a csikó képes nem lesz gondoskodni önmagáról.
Egyes kancáknál előfordul, hogy nem hajlandóak utódjukat az ellést követően elfogadni, s agresszíven lépnek fel vele szemben, vagy ha nem is gorombák, de szopási kísérleteit rendre meghiúsítják. Ez sokszor csiklandósságukból fakad, s mikor a termelt tej feszíteni kezdi emlőjüket, előbb-utóbb hagyják szopni a csikót. Ilyen esetekben először próbáljuk meg a kancát óvatosan lerekeszteni a boksz egyik sarkában (pl. egy elválasztó rúddal), s biztassuk a csikót szopási kísérleteinek folytatására (vigyázzunk, nehogy a streifa és a kanca közé szorulhasson a fiatal állat feje, vagy más testrésze!). Ha ez nem vezet eredményre, csak akkor fejjük meg kézzel a kancát, s itassuk a föcstejet cumisüvegből. A támadólag fellépő kancát s csikóját felügyelet nélkül ne hagyjuk egymásra, csak ha már megbizonyosodhattunk róla, hogy kialakult a szükséges ismeretség és kötődés kettejük között, és a kanca is végérvényesen elfogadta az új jövevényt.
Amikor a szopás lehetetlen
Sajnos néhány esetben a csikó világrajövetelével párhuzamosan elpusztul az anyaállat. Ilyenkor gyakorta lehetetlen vállalkozásnak tűnik föcstejhez juttatni az újszülöttet. Nagyobb tenyészetekben előfordulhat, hogy az állományban található még egy frissen ellett kanca, s annak tejével az árva is többé-kevésbé immunizálható, de az esetek többségében erre nem lehet számítani. Ilyenkor csak az előzetes gondoskodás segíthet. Érdemes „rutinos”, már többször ellett, jó tejtermelő, ideális esetben május végén, júniusban csikózott kancáktól (ilyenkor a legmagasabb az ellenanyag és vitamintartalom) a kolosztrumból (az első 4 órában) előzőleg lefejni, s azt – 20˚C-on, kisebb adagokban (1,5 dl) eltárolni. Ezt lehet majd testmelegen az árván maradt csikóval megitatni, vagy nyelési rendellenességek esetén orr-nyelőcsőszondával, 5-6 alkalommal, 45 perces – 1 órás szüneteket közbeiktatva a gyomrába juttatni. A felengedést azonban ne hirtelen végezzük, hanem óvatosan, kézmeleg fürdőben, hosszabb idő alatt és fokozatosan, máskülönben a fehérjetartalom károsodhat.
Keressünk dajkát!
Az árván maradt csikót a továbbiakban is táplálni kell, illetve megesik, hogy a kanca a szoptatás hónapjaiban pusztul el, s így marad anya nélkül az állat. Ilyenkor legjobb megoldásnak az kínálkozik, ha a csikónak a kancatej biztosítására „pótmamát” keresünk. Ez lehet egy már a választáshoz közel járó, vagy csikójától frissen elválasztott kanca, esetleg egy, amelyik a csikóját vesztette el nemrégiben. Mindenesetre olyan kancát keressünk, amelyik még képes lehet érdemben táplálni az árvát, mert a dajkásítással járó feladatok csak akkor érik meg igazán a vesződséget. Az anyátlan csikót ugyanis el kell fogadtatni a másik kancával, s ez nem mindig könnyű, s a csikóra nézve korántsem veszélytelen feladat. A kancák csikójukat elsősorban annak alakjáról és szagáról ismerik fel, ezért az összeismertetést ennek tudatában kell elvégezni. Megkönnyíti az összeszoktatást, ha a kancát „átverve”, a csikót annak tejével, vagy trágyájával átdörzsöljük, esetleg a kanca szaglását tompítjuk mentolos, vagy más erős szagú kenőccsel az orrát bekenve. A dajkaságra való hajlandóságban nagymértékű egyedi eltérések tapasztalhatóak, míg egyes kancák gyorsan és könnyedén vállalkoznak a szerepre, addig másokat erre szinte lehetetlen rábírni. Amennyiben nem sikerül az árvának pótmamát biztosítani, legjobb, ha egy jól tejelő kancát rendszeresen fejünk és cumisüvegből, vagy szopókával ellátott vödör segítségével juttatjuk folyamatosan kancatejhez az első 3-4 hónapban.
Lehetőségeink a mesterséges táplálásra
Gyakorta megesik, hogy az árva csikót természetes kancatejjel nem tudjuk ellátni, vagy a kis termelésű, esetleg beteg kanca csikójának kiegészítő táplálásra van szüksége. Ilyenkor különböző tejpótló szerek jöhetnek számításba, melyekből ma már többféle is kapható a piacon. Ezeket legtöbbször az amúgy is jó nevű takarmánygyártók hozzák forgalomba, s termékeiket megfelelő adagolási és felhasználási útmutatóval látják el, így azokat betartva jó eséllyel nevelhetünk még ilyen, amúgy meglehetősen drága és munkaigényes, mesterséges módszerrel is egészséges lovat. A tehéntej szintén felhasználható a csikók takarmányozásában, csak vízzel kell hígítani (1/3 részben) és tej- vagy szőlőcukorral (35 g/l) édesíteni, illetve A- (1500 NE/l) és E-vitaminnal (300 NE/l) kiegészíteni. Kevés mézet hozzákeverve az íze még kedveltebbé tehető. A tejpótló szereket testmelegen, eleinte napi 10-15, a későbbiekben 6-8 alkalommal adjuk. Ezekből naponta várhatóan a testtömeg 15-20%-a körül alakul a fogyasztás. A kancatej kiesése elsősorban az első három élethónapban okozhat komolyabb problémát, azon túl már „hétköznapi” takarmányon is nevelhető a csikó, természetesen az előző hónapban leírt ajánlások figyelembevételével. |