Hazája: Magyarország Marmagasság: 165cm Súlya: 500kg Színe: a pej különböző árnyalatai, vagy sárga   Jellem: Feje nemes, megjelenése elegáns. Nyaka középmagasan illesztett, elég hosszú jól ívelt. Marja kifejezett, hosszan hátba nyúló. Lapockája dőlt, hosszú, eléggé szabad mozgású. Háta közepesen hosszú, ágyéka néha a kelleténél hosszab. Fara közepes terjedelmű, enyhén lejtős, csak ritkán csapott. Szügye közepesen széles izmolt. Vékony csontozató szervezete összeségében finom. Lába vékony, hosszú, szabályos. Vágtája hosszan nyújtott, tetszetős. Fejlődése gyors.   Nevét tenyészhelyéről kapta. A kisbéri ménest 1853-ban alapították. A múlt század közepétől, a helyi kanca anyagot 8-10 nemzedéken keresztül az angol telivér ménekke párosították. Ezért a fajta alkatában és belső tulajdonságaiban igen hasonlít az angol telivérre, bár a magyar éghajlat, a takarmányozás számos, a helyi viszonyokból következő előnyös tulajdonságot is eredményezett. Kisbér Battyány Kázmér birtoka volt, aki 1848-ban, az első felelős magyar kormányban külügyminiszteri tárcát vállalta. Az osztrák udvar megtorlásául minden birtokát elkobozta, és Kisbéren ahol a Battyányiaknak is értékes ménese volt - nagy katonai ménest hozott létre. A kisbéri fajta kialakításában nagy szerepet játszottak a telivérek. A 20-as évek során megváltoztak felhasználási területei, a cél az egyedek testtömegének növelése lett, és feltétlenül tompítani akarták, az angol telivértől örökölt, túl élénk vérmérsékletet. Ennek érdekében a helyi félvér méneket használták apaállatnak. Így az utódok továbbra is szép küllemüek maradtak, de erőteljesebbekké, nyugodtabbaká és munkabírásúakká váltak. A fajtát 1956 óta Sütvényben tenyésztik.