stílus
(a csillaggal jelöltekért köszönet a www.fansites.hollywood.com/~michellewilliams-nek)
2008. november
kép:
felső:
Rugby Ralph Lauren, teal bib top, $250
kép:
ruha:
Stella McCartney, 2009 tavaszi kollekció
2008. október
kép:
ruha:
APC, plaid cotton dress, $210
kép:
cipő:
Type Z Nena, fekete, bőr $79
táska:
Leather Zipper Pocket Messenger Urban Outfitters, $88
napszemüveg:
Ray-Ben, Original Aviator napszemüveg, arany színben $129
kép:
kabát:
Jeffrey Monteiro pea coat, 2008. őszi kollekció
táska:
Leather Zipper Pocket Messenger Urban Outfitters, $88
napszemüveg:
Ray-Ben, Original Aviator napszemüveg, arany színben $129
csizma:
Elie Tahari Sadie (Teak) $575
2008. szeptember
kép:
napszemüveg:
Ray-Ben Wayfarer, fekete $149
pulcsi:
A.P.C. kötött, csíkos pullóver 2009 F/W $205
nadrág:
Replay Pearl Pant Black Skinny, $156
kép:
ing:
Boy Band Of Outsiders csíkos ing, $255
cipő:
Minnetonka Kilty Suede Moccasins $40
nadrág:
Replay Pearl Pant Black Skinny, $156
2008. augusztus
kép:
napszemüveg:
Ray-Ben Wayfarer, fekete $149
ing:
Cabin Creek világoskék ing, $24
cipő:
Steve Madden, bőrszínű balerina cipő, $50
táska:
Leather Zipper Pocket Messenger Urban Outfitters, $88
nadrág:
fehér, testre simuló 7/8-os nadrág a G by Guesstől
kép:
nadrág:
Paige Premium Canyon Short sötét színben, $83
napszemüveg:
Ray-Ben Wayfarer, fekete $149
cipő:
Keds Woman Champion Basic Canvas Slip On, fehérben, $35
nyaklánc:
Forever21, Cross and Leaf Mini Charm Necklace $4,80
ing:
Urban Outfitters, fekete-fehér kockás ing, $38
kép:
ruha:
APC, 2008. tavaszi kollekció $?
a ruha Kirsten Dunston
2008. június
kép:
táska:
Brooklyn térképével, $?
2008. május
kép:
blúz:
Chloé Chiffon virágos hosszúujjú nyomott blúz, $1825
gyűrű:
Kiel Mied "Nefelejcs" gyűrűje arany színbe, $50
kép:
napszemüveg:
Ray-Ben, Original Aviator napszemüveg, arany színben $129
2007. október
kép:
hasonló ruha:
3.1 Phillip Lim , $473
2007. október*
ruha:
Sari Gueron
2007. szeptember
kép:
napszemüveg:
Ray-Ben Wayfarer, fekete $149
2007. február*
ruha:
Chloe
2006. december*
ruha:
AF Vandervorst
ruha:
Yves Saint Laurent
2006. ősz*
ruha:
Derek Lam
2006.*
ruha:
Behnaz Sarafpou
2006. február*
ruha:
Vera Wang
2006. január*
ruha:
Givenchy
2008 nyarán készült New York Times interjú Michelle-lel legújabb filmjeiről, a továbblépésről:
Michelle Williamsért, az Oscar jelölt színésznőért rajonganak a filmkészítők, világiassága és kreatív ambíciója miatt. Noha a karrierje eddig feltűnően előre haladt, részben önmaga miatt, -kis filmecskék, aranyos alkítások- részben azért, mert árnyéka önmagának, most nem így van.
Ms. Williams érettsége és filmezésrhez való kapacitása már fiatal korában megnyilvánult a Dawson és a haverok sorozatban, ahol a mindig problémás Jen Lindley-t alakította. A filmszerepei között találhatsz bolond kis komédiákat (Dick, The Baxter), és önmarcangoló érzelmi drámát is (a legemlékezetesebb Ang Lee Brokeback Mountainjében volt, Ennis Alma nevű feleségeként), előfordult kisebb független filmekben is (The Hawk Is Dying, The Station Agent). A Land Od Plenty-ben a színészek által kedvelt Win Werters volt a társa, tavaly bemutatásra került Todd Hynes I’m not there, és most mindenki a Shutter Islandre vár, Martin Scrosese rendezésével.
De Michelle, aki jövő kedden ünnepeli 28. születésnapját, publikus figurává vált egy szerepe miatt. 2004-ben, a Brokeback Mountain forgatásaok megismerkedett Heath Ledgerrel, és egymásba szerettek. Folyamatosan lesifotósok követték őket, a pletykalapok címlapjain végezték, mígnem Brooklynba költöztek, ahol megszületett kislányuk, Matilda. Múlt nyáron elváltak útjaik, és a bulvársajtó ezt nem hagyhatta szó nélkül, folyamatos figyelem irányult rájuk. A figyelem sokszorosára nőtt, mióta a színész januárban életét vesztette különböző gyógyszerek (altatók, fájdalomcsillapítók) együttes hatása miatt.
Ms. Williams számára ez az év kiemelkedően nehéz volt, de az elmúlt nyolc hónapban igyekezett megbírkózni Heath halálával azáltal, hogy ismét belevetette magát a munkába, vallotta be legutóbbi interjújában. Az elmúlt nyár óta négy filmet forgatott, ebből kettőt be is mutattak a Cannes-i Film Fesztiválon, májusban, bemutatójuk a nagyérdemű előtt pedig idén őszre esedékes.
Charlie Kaufman (Adaptation) forgatókönyvíróként debütálásában, a gyötrő és komikus Synecdoche, New Yorkban érdekes a szereposztás, Philip Seymour Hoffman színházigazgató. A Wendy és Lucy a független filmes Kelly Reichardt munkája, az Old Joy példáját követi. Wendy autója lerobban, kutyája elszökik Oregon névtelenfalucskájában.
”Sokat gondolkoztam azon, milyennek tűnsz, mikor azt hiszed, senki sem lát, mikor teljesen láthatatlannak képzeled magad.”-mondta Michelle Wendy karakteréről- „Az egész életed belül történik, mert úgy érzed, senki nem figyel rád. Ez pontosan az ellentettje az én életemnek. Nekem nincs magánéletem, mert mindig úgy érzem, látnak.”
Egy ebéden át beszélgettünk egy étteremben, a Boreum Hill közelében, Brooklynban. Ms. Williams fanyarul elmosolyodott és szünetet tartott, mikor a magánélete kerül szóba. „Ez annyira személyes, nem?” –mondta.- „Nehéz úgy beszélni a munkáról, hogy közben nem személyeskedsz. A munkám személyes. Nem szeretnék a magánéletemről beszélni, de ez jár a fejemben, benne van a munkámban is.”
Aggódva, sokáig gondolkodott, mielőtt válaszolt volna, hosszasan kutatva a megfelelő szavak után. „Azt akarom megmutatni, ahogyan érzek.” –mondta egyszer, és próbált nem felfedni új dolgokat- „Ez a választóvonal aközött, aki azt akarja, hogy ismerjék és értsék, de tudja is, hogy mi a szent.”
Az egyik téma, amire különösen nyitottan válaszolt, a Wendy és Lucy volt- „Valószínűleg a legkisebb film, amit csináltam. És csináltam már pár kis filmet. (December 10-én mutatják be, illetve a New York-i Film Fesztiválon szeptember 27-én, 28-án.)
Ms. Reichardt aggódott, hogy Michelle számára bajok vannak a kisbüdzséjű adaptációval, az egyszerű nő szerepével. „Attól tartottam, ő túl csinos az egyes jelenetekhez, megkérdeztem, tud-e smink nélkül lenni, vagy két hétig nem hajat mosni. De azt hiszem, teljesen szabadnak találta a dolgot.”
Ms. Willams azt mondta, élvezte a bizalmas forgatást. Egy aprócska filmet forgatni Portland külső részén, amikor különösen „elsodorva érezte magát” –ekkoriban szakítottak Heath-szel- hálát keltett benne, amiért karaktere anonimitása rá is ráragadt. „Nem tűntem ki abban a közösségben, tökéletesen biztonságos hely volt.”
„Csinálni valamit a semmiből.” –kezdte- „Nagyon szeretem ezt a jelenséget, és ennél a filmnél is így érzek. Olyan keveset dolgoztunk minden alaklommal.”
A minimalizmus átterjedt az alakítására is. Wendy-nek egyetlen kitörés van megengedve, de ezen kívül sztoikus rugalmassággal viseli el a lefelé irányuló rugóját. (?)
A karakter makacsságát Ms. Reichardt Max Orphüls „Reckless Moment”-jének Joan Benettjéről mintázta, akinek meg kellett védenie a családját, illetve Robert Bresson száműzött tinijéről, Mouchette-ről. „Kelly a Mouchelle-jének nevezett engem.” –mondta Michelle.
Michelle saját magát is belekapcsolta a karakterébe: Wendy északra utazott, hogy az alaszkai halászok között megtalálja munkáját, s ezzel úttörő hősnő legyen. „Talán túl sok Emersont és Whitmant olvasok, ebben a fogékony korban.” –utalt Williams arra, hogy miért „tesz mindent saját maga”. A független énje mára tizenéves korában megjelent. Montana vidéki részén élt gyerekkora után levelezőtagozaton járt gimnáziumba, és 15 évesen Los Angeles-be költözött, törvényesen szabadult el a szüleitől.
Reichardt elragadtatva beszélt Michelle nyugalmáról a vásznon, a képességéről, ahogyan érzelmeket fejez ki, közben alig tesz valamit. „Olyan beállítást tud csinálni, amley annyira finom, annyira kicsi, mintha épp az állomáson beszélgetne valakivel.” Ez a fajta dicséret minden vele dolgozó filmes szájából magától jött. Kaufman mellett Michelle már másodszor dolgozik, a Synecdoche, New Yorkban (október 24.), részben mert volt emléke a különc idétlen tizenévesről a Dick-ből, aki Watergate-nél él és Nixon elnökkel akar járni.
„Nagyon vicces tud lenni a legmeglepőbb esetekben. Szeretem látni, ahogy az arca változik.”
Mr. Wenders, aki a Land Of Plenty-t írta, a becsületességéről beszélt, „amely túlszárnyal minden szépséget, és más kifejezés hiányában.. jóságba fordítja át”
Nem volt hiánya munka ajánlatokban, főleg, mióta a széleskörben dicsért Brokeback Mountain-ért Oscar-jelölést kapott. Mr. Scorsese rendezésével készült Dennis Lehane regényének adaptációja, melyben olyan sztárok is szerepelnek, mint Leonardo Di Caprio és Mark Ruffalo. A film jövőre kerül az USA mozijaiba, de van még két másik alkotás is, amire erre vár: a Mammoth-ot Lucas Moodyson svéd rendező készítette, saját országában, Sharon Maguire Incendiary-je pedig a Sundace-en nyit majd.
Úgy tűnik, Ms. Williams karrierje csúcsához érkezett, de ő vonakodik a sikerein. „Kiveszek egy év szabadságot. Úgy érzem, abbahagytam már régóta a kreatívitást. Szeretném ezt most megvalósítani.„ Elismerte, érezte annak a súlyát, hogy egyedülálló anyuka. Estimesét olvas a majdnem három éves Matildának, és hangsúlyozza az ügyességét. Kelet- London- Incendiary, Boston- Shutter Island: nehéz idő volt egyensúlyban tartani a színjátszás igényeit, illetve az anyaság követelményeit. „Minden időmet a világon álmodozással töltöm, mindig csak álmodom, ájultan végzem a körülöttem akadó dolgokat.”- mondta- „Már reggel ötkor ébren vagyok, nem felejtem el, miről álmodtam.”
Néhány örömtelen szerepnek is megvan a maga kára. Az Incendiary-ben egy feleséget, anyát játszik, aki elvesztette a családját egy terrorista támadásban; amíg a Shutter Island készítéséhez gyerekgyilkosságokról olvasott esettanulmányokat. „Talán ha megint dolgozom majd, vicces lesz.”
„Mindig a sötétebb, életszerűbb anyagokra volt hajlamom. Azt gondolom, van egy érzésem, miszerint a fontos dolgok nehezek is egyben. Nem tudom, hogy ez igaz-e már.”
Ms. Williams személye semmiben nem különbözik egy 20-as brooklyni hippiétől, ami talán nem meglepő, hiszen egész felnőttkorát New York-ban tölötte. A Dawson és a haverok készítése során Wilmington és New York között ingázott, ahol „csodálatos barátokat talált, akik árván maradtak, nem csak színészeket, hanem írókat, zenészeket, fesőket is.”
Sértett, de javarészt bánatos amiatt, hogy már nem tapasztalja olyannak a várost, mint régebben. „Úgy érzem, elvették tőlem. Gondterhelt vagyok, ha az emberek beszélnek rólam, rám gondolnak, hogyha követnek, vagy ha valaki kiugrik a bokorból egy kamerával a kezében. Elkezdtem ezt lezárni, de azt is tudom, nem élhetem úgy az életem, hogy ez befolyásolja.”
Még mindig nagyon zavarban van, ha a bulvárhírekre reagál. (az utóbbi hónapokban Spike Jonze-val hozták össze)
”Ez annyira szürreálisnak tűnik. Ez hogyan az én életem?! Mikor múlik már el ez a figyelem?”
A sztárnak meg kell találnia a szakadékot a publikus kép és a magánélet között. „Ez egy elszigeteltségi probléma..” –mondta, és Milan Kundera Immortality (Halhatatlanság) című regényének témájához hasonlította, amit a Cannes felé lévő repülőúton olvasott, de azt mondta, nem biztos, hogy egyetért a könyv befejezésével. „amit az emberek valósnak észlelnek, az csupán létezik.”
Michelle nagyon mohó olvasó, aki a költészetet jobban szereti a regényeknél, mert filmezés közben az elbeszélések megzavarják. Visszanézve az elmúlt évbe azt mondta, szeretett volna valami lefoglaló tevékenységbe kezdeni, valamifajta kézművességbe. „Szeretnék megalázkodni egy olyan fajta feladat előtt, mint a hímzés. Szeretem, ahogy a testi munka megszabadítja az agyam.” A tavalyi év egyik nyugalmas idejében könyvkötésre és kalligráfiára iratkozott fel, éjszakai tanulásra.
”Büszkébb vagyok a kötésemre, mint néhány filmemre.”
Még mindig arról beszél, hogy tiszteletteljes félelemmel színészkedik. „Szűz a horoszkópom, és mindentől tisztességet, egyenlőséget, tisztaságot szeretnék. De a színészet nem. Ez olyan, mint egy varázsige, vagy esőtánc.”
Szereti a kutatómunkálatokat, de kevésbé felvillanyozott, mikor az eredményeket nézi. (és gyakran egyáltalán nem az) „Náha az átkozott eremények nem jönnek ki! Túlzotten önkritikus vagyok, ha látom magam.”
Egy e-mailben pár héttel később Ms. Williams azt mondta, fontolóra vette az interjú kéréseit. „Elkezdtem világosabban gondolkodni, nemrég sokban változott a gondolkozásom” –írta- „Mindig azonodultam a magányosokkal, száműzöttekkel, nem tudom, miért. Azt hiszem, ez az, ami miatt otthon éreztem magam a független filmben. A rendszeren kívül akarok dolgozni, ami miatt a hírnevem lett. Mi feltételezek, mit kezdek vele? Tudod működtetni a rendszert, anélkül, hogy az működtetne téged?”
”A színészet gyakran emlékeztet egy terápióra, amin balesetekről beszélsz, mély eseményekről, a többi elveszti az érzelmi értékét. Kapcsold fel a lámpás, és észreveszed, nincs mumus a szekrényben. Ugyanez a helyzet a színpadon is. Soha ne mondd egy mésik színésznek, rendezőnek, hogy mit teszel.” A trükk, amit hozzátett, megngedte neki, hogy „rejtélybek éljen, számítsak érzésekre, ösztönre, a hitre. És tényleg, minden, amire szükségem van, már bennem van, és a legjobb, hogy nem torlászolom el a kijáratot.”
filmjei:
Nincs kegyelem, tanár úr 1997.
H2O-Halloween 20 évvel később 1998.
Dawson és a haverok 1998.
Dick 1999.
Mentsd meg a pom-pomlány! 1999.
Prozac Nation 2001:
Se veled, se nélküled 2001.
Az állomásfőnök 2003.
Családom titkai 2004.
Túl a barátságon 2005.
The hawk is dying 2006.
The hottest state 2006.
I'm not there-Bob Dylan életei 2007.
Deception 2007.
Synedoche, New York 2008.
Incendiary 2008.
Mammoth 2008.
Shutter Island 2008.
Blue Valentine 2009.
képek: