- Hogy bírod ezt az őrült tempót? 
- Rengeteg dolgom van. Két gyerek, férj, munka? Jelenleg a Budapesti Operettszínház Rebecca című előadásában és a Thália Színház Koldusoperájában játszom, és a párommal (Bereczki Zoltán, a szerk.) is fellépünk az ország különböző városaiban. Szerencsére van segítségem a nagymamák és a bébiszitterünk személyében, nem is tudom, hogy boldogulnék nélkülük.

- Hol éltek jelenleg? 
- Budapest mellett, egy kertes házban. Zöldövezetben nőttem fel, és mindig is vágytam arra, hogy a gyerekeimet én is a nagyvárostól távol nevelhessem fel. Néha persze eszembe jut, hogy sokkal egyszerűbb lenne az életem, ha a Belvárosban élnénk, de a teraszon üldögélve mindig megnyugszom, hogy jól döntöttünk. Nyáron például rengeteget bújócskázunk, focizunk és sátrazunk a kertben a gyerekekkel, jobban élvezzük, mint egy kirándulást.

- Ha már kirándulás: hova jártok nyaralni?
- Ha maximálisan ki akarunk kapcsolódni, akkor csak külföld jöhet szóba. Az ismertséggel jár ugyanis az is, hogy belföldön akárhol megjelenünk, egy idő után mindenki minket néz, és valljuk be, ez így nem igazi pihenés. Ha külföld, akkor pedig általában Spanyolország az úti cél, ezen belül is Andalúziát szeretjük igazán.

- Azt olvastuk rólad, hogy évek óta tudatosan vásárolsz és étkezel. Mesélnél a tapasztalataidról?
- Úgy fogalmaznék, hogy megpróbálunk egészségesen élni, de nem szeretem a szélsőségeket. Tehát nem vagyok megrögzött biomániás, sem vegetáriánus. Nálunk ez inkább abban nyilvánul meg, hogy egyrészt igyekszem magam elkészíteni a családomnak az ennivalót, másrészt többnyire kiskerekből, bioboltokból, piacról és közvetlenül a termelőktől vásárolom az alapanyagokat. Ha nincs időm főzni, akkor is próbálok körültekintően választani.

- És a gyógyszerekkel hogy álltok? 
- Ebben is az arany középút híve vagyok. Zorka lányom például három év alatt egyszer kapott csupán antibiotikumot, akkor, amikor már úgy láttam, hogy nincs jobb megoldás. Előnyben részesítjük a homeopátiás szereket, de nem riadok vissza a fájdalomcsillapítóktól sem, ha arra van szükség. Egyébként az immunrendszer-erősítésben hiszek, a friss gyümölcs- és zöldséglevekben, a fokhagyma és a méz betegségűző erejében, a Bioptron lámpánkban és a mágneses matracunkban. Szerencsére ritkán vagyunk betegek, remélem, hogy ez az életmódunknak is köszönhető.

- Nagyon érdekelne minket, hogy milyen a stílusod, milyen ruhákban érzed jól magad?
- Nem könnyű erre válaszolni, mert ha végiggondolom, akkor az eklektikus jelző illik leginkább a gardróbomra. Úgy is mondhatnám, hogy fel tudnék belőle öltöztetni egy hippit, egy üzletasszonyt, egy dívát és egy háromgyermekes anyukát is. A viccet félretéve, teljesen hangulatfüggő az öltözködésem. Egyik nap mondjuk felveszem a Victoria's Secret online shopjából rendelt dögös magassarkúmat, másnap viszont a 14 éves nagyfiamtól örökölt Nike dzsekiben, Crocs hócsizmában és farmerban intézem az ügyeimet, mert épp ahhoz van kedvem. Alkalmakra néha Náray Tamás megtisztel egy-egy gyönyörű estélyi ruhával, de az édesanyám híresen jó ízlésére is mindig számíthatok.

- Van olyan ruhadarab, amit sosem vennél fel?
- Igen, a háremnadrágtól Isten mentsen!

- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy az olvasók téged is jelöltek a GLAMOUR Év női közé?
- Az 1980-as, '90-es években még valódi csodának számított egy vastagborítós, színes külföldi divatmagazint a kezünkbe venni, és megcsodálni a benne szereplő embereket. A GLAMOUR jelölés kapcsán újra eszembe jutott a kiskori énem, és igazi büszkeséget éreztem, hogy a jelöltek közt lehetek.

Ha még nem szavaztatok Az év nőire, itt a lehetőség!