Az alapötlet nagyszerű matériát nyújt a játékra történő transzplantáláshoz, így nem csoda ha a Sony mihamarabb a Playstation 2 masina nevei között szeretné tudni a 24 játékot. A cég ráadásul semmit nem bíz a véletlenre, így az anyagot a Sony Computer Entertainment cambridge –i stúdiója végzi, akiknek többek között az egyik legjobb PS2 játékot, a Primal –t köszönhetjük. A játék megjelenését is halasztották néhányszor, ugyanis feltett szándékuk a sorozathoz méltó, kiváló produktummal előállni. A játék a filmekhez hasonlóan 24 órát fog feldolgozni, mégpedig a sorozat második és a harmadik évadja között. Mivel a játék készítői között minden kreatív szakember ott van, akik a TV-s produkciót is készítik, így a történetet is az eredeti írók készítik. Ennek köszönhetően ugyanolyan csavaros és lebilincselő cselekmény várható, ami ráadásul megmagyaráz néhány dolgot, ami kérdésként felmerülhet a nézőben a 2. évad lezárása, ill. a 3. évad megtekintése közben. Pl.: ki irányította az országot amíg Palmer betegeskedett a merénylet után? Milyen körülmények között került Kim a CTU-hoz? Hogy lett az önfejű Chase végül Jack társa? Mi a másodfokú egyenlet általános megoldóképlete? A játékból minden kiderül.
 

A 24: The Game alapvetően egy third-person shooter, megfejelve egy automata célzó rendszerrel. No nem arról van szó, hogy a játék kivenné a kezünkből a manuális célzás lehetőségét: az analóg kar rándításával új célpontra állunk, onnantól pedig szabad az út a saját kontrolláció alatt leadott fejlövésekhez. Lehetőségünk lesz némi nemű lopakodást is belevinni a témába; a holttesteket odébb vonszolhatjuk, és kicselezhetjük a biztonsági kamerákat is, ám nem kell túlzásba vinni, a legtöbb esetben a mész és lősz módszer bőven elég lesz. A főszerepben természetesen a Sutherland által alakított Jack Bauer –t tisztelhetjük, ám hiba lenne kihagyni a többi nagyszerű karaktert, így az irányításunk alá kerül a közönség-kedvenc Tony, Kim, sőt valószínűleg Chase is.
 

A 24 egyik visszatérő és legnagyszerűbb eleme a kihallgatások. A sorozatokban ezeket általában Jack brutális kegyetlenséggel vezényli le, nem szórakozik sokat: az áldozatokra borítja az asztalt, lábon lövi őket, stb. A játékban egyfajta minijáték lesz a kihallgatás, ahol mi magunk bonyolítjuk le a vallatás procedúráját: előre meghatározott sémákra válthatunk a „nyugodt” és a „széttéplek fél percen belül, ha nem beszélsz” stílus között. Habár nem volt eddig szó róla, de frankó lenne, ha beépítenék a sorozatban jellemző hőmérsékletszabályozást a kihallgató szobába, sőt, lehetne akár a hazugságvizsgálóval is tőrbe csalni az áldozatokat. A sorozatban szintén fontos szerepet játszanak a számítógépes szakemberek és az adatok feltörése, dekódolása. Az SCEE ezt is átültette a játszható verzióba: PDA-król és vinyókról kell majd adatokat levakarásznunk, szintén egy minijáték keretében. Végül pedig ott vannak az autós üldözések: ezek egyrészt menekülések lesznek egy adott szituból, másrészt pedig nekünk kell üldöznünk és elkapnunk a gyanúsítottakat.
 

A játék körülbelül 100 missziót vonultat fel, melyek mindegyike időkorlátos módon kerül tálalásra. Az óra –akár az eredetiben- folyamatosan fel fog tünedezni, sőt, látni is fogjuk hogy a többi karakter éppen mit készül csinálni. Látványosabb akciórészeknél, robbanásoknál szintén befigyel a második kameranézet, ami még keményebbé teszi az adott jelenetet. Ha pedig az összes küldetés és feladat időtartamát egybe vesszük, ki fogja adni a varázslatos 24 órát (mivel ez manapság már egy kisebb RPG időtartamával is felér, kíváncsi leszek).
 

A grafika már most kiváló, a megjelenésig pedig még bizonyára tuningolnak rajta. A karakterek remekül néznek ki, a pályák pedig kiválóan felépítettek. A legtöbb tárgy törhető, vagy használható valamire. Minden karakter szinkronját az eredeti színész biztosítja, és habár eddig erről sem volt szó külön, de ha már mindent átvett a játék, akkor remélem a zenék sem maradnak ki, abban ugyanis szintén hatalmasat domborított a 24.