Keikoéknál, Yusukééknél, a templomban az esküvőn és a vacsorával egybekötött bulin:

- Őszintén? Jobban félek, mint bármikor eddigi életem során!

- Ugyan már Yusuke! Ez életed egyik legboldogadd napja kéne, hogy legyen. Nincs mitől félned!

- Persze még ezt mondod Kurama! De meglátjuk, hogy viselkedsz a majd a tilden!

- Hát az biztos, hogy nem leszek ilyen holtsápadt, mint te!

eközben Keikóéknál:

- Köszönöm, hogy segítetetek elkészülni lányok!

- Ugyan semmiség! ( Shizuru )

- Mond csak Keiko, milyen érzés, hogy egy órán belül férjhez mész? ( Botan )

- Nagyon jó! Boldogabb vagyok mint valaha, de azért egy picit izgulok is!

- Ez érthető, hiszen nemsokára életed végéig lekötöd magad Yusuke mellett. ( Yukina )

- De legalább nem kell aggódnod, hogy valami gond lesz vele! ( Miyu )

- Ezt meg , hogy érted? ( mindenki kórusban )

- Úgy, hogy valószínűleg Yusukéből lesz a lehető legnagyobb papucsférj a világon!

Ezen mind jót derültek, kivéve Thensit, aki csak ült Keiko ruhájával az ölében és olyan arcot vágott mint aki beleharapott egy kosár citromba. Ezt Botan egyből észre is vette és :

- Mi a baj Thensi?

- Tessék?... Á semmi, csak elgondolkodtam.

- Már megint ezen rágódsz? ( Miyu )

- Csak a lehetőségeimet vettem számításba!

- Rendben! Ne csüggedj! Hátha, most erőt merít Yusuke bátorságából! ( Miyu )

- Hátha...

kicsit később az oltárnál:

- Pszt, Pszt... Kuwabara!

- Mi van Yusuke?

- Merre van a legközelebbi kijárat?

- Ugyan már Yusuke, hiszen Keikót veszed el , nem is egy lehetséges házisákányt ! (Kurama)

- Úgy van ! Nyugodj meg! Pár év múlva már álldani fogod ezt az órát! ( Kuwabara )

- Remélem igazatok lesz! Maradok!

Ekkor megszólalt a jellegzetes esküvői zene és belépett a tetőtől-talpig fehérbe öltözött Keiko és nyomában a koszorúslányok. ( Név szerint: Botan, Shizuru, Yukina, Miyu és a savanyú Thensi. )

Az esküvő személy szerint, gyorsan ( Keiko ) és lassan ( Yusuke ) telt. De a végére mindenki boldog volt, lehet, hogy akadtak akik sírtak, de azok is csak örömükben. Mint például Yusuke édesanyja, aki az étteremben még mindig a szemét törölgetve zárta a fiát életveszélyesen, fullasztó ölelésébe:

- Nem hittem volna , hogy ezt a napot is megérem, hogy lesz feleséged Yusuke!

- Jaj, anya hagyj már békén!

Kis családi jelenetünk után következett a díszvacsora, amit Keiko szülei készítettek és mindenkinek nagyon ízlett.Viszont a tortára még várni kellett, mert mindenki annyit evett, hogy nem tudott volna mit kezdeni vele. Ezért úgy döntöttek, hogy lemozogják a vacsorát. Hagyományosan a friss házasok nyitották meg a táncot. A torta torta után néhányan jól beseggeltek, köztük Yusuke anyja is, ezért a buli hajnali 3- fél4 körül véget is ért.