A kutyákban gyakran előforduló féregfajok:

A kutyákban előforduló férgek két nagy csoportba sorolhatók:

• Laposférgek: galandférgek, mételyek
  
• Hengeresférgek: orsóféreg, kampósféreg, ostorféreg

Orsóféreg

Az orsóférgek a kutyák vékonybelében gyakran megtalálhatók. Elterjedésük, gyakoriságuk miatt szinte minden kutyakölyök fertőzöttnek tekinthető. A leggyakoribb fajok a Toxocara canis és a Toxascaris leonina. A parazita hossza 8-12 cm, szélessége 2-3 mm. Az orsóférgek a kölykök 3-4 hónapos koráig okoznak megbetegedést, idősebb korban immunitás alakul ki velük szemben.
Ha a szukában megtalálhatók a féreglárvák a kölykök már az anya méhében vagy szopáskor fertőződnek.
A lárvák a vékonybélben kelnek ki, és a keringésbe kerülve a májon át egészen a tüdőbe jutnak el, végül az ivarérett férgek a bélben fejlődnek ki. Fontos, hogy a kiskölyköket először 21 napos kor előtt féregtelenítsük, hogy még a nem ivarérett férgeket is el tudjuk távolítani a szervezetből.

Felnőtt korban a harántcsíkolt izomzatban és a tejmirigyben telepednek meg az orsóféreg-lárvák, tüneteket csak ritkán okozva. Beteg, idős vagy vemhes kutyáknál azonban aktivizálódhatnak, és a keringésbe juthatnak és újra kifejlett férgekké alakulhatnak.

Az ember, a kutya orsóférgek petéit és lárváit is felveheti a környezetből. Bár a férgek nem tudnak teljesen kifejlődni, mégis megtelepedhetnek az emberi szervezetben. Gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik, mégis ha a szembe vagy az agyba, esetleg mindkettőbe jutnak, komoly klinikai tüneteket okozhatnak.

Galandférgek

A galandférgek fejlődéséhez köztigazda szükséges. A férgek a fejükön található szívókával, horgokkal rögzítik magukat a vékonybél falán, és ízeket képeznek.
A Dipylidium caninum az uborkamag-képű galandféreg a leggyakoribb galandférge a kutyáknak. Köztigazdája a bolha. Így a féreghajtás mellett a külső élősködők irtásáról is fontos gondoskodni. A kutya, a bolhák szétrágásával fertőződhet meg. A kifejlett férgek, akár 50 cm hosszúak is lehetnek.
A taenia fajok ritkább galandférgei a kutyáknak. Főként nyers húsokkal fertőznek, és akár 1-2 m nagyságot is elérhetik. A köztigazdák lehetnek növényevő állatok, pl.: szarvasmarha, rágcsálók. A taenia fajok jellegzetessége, hogy a köztigazdában hólyagot fejlesztenek, és ennek elfogyasztásával fertőződhetnek a kutyák, kutyafélék.
A háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus) kifejlett hossza, mindössze 1-2 cm. A köztigazdák vadon élő állatok, vagy házi, házkörüli emlősök, elsősorban gombák és gyümölcsök elfogyasztásával fertőződhetnek (ide kerülnek az időjárás hatására szétporladó bélsárból a féregpeték). A lárvák többsége a tüdőben, kisebb részük a májban és az agyban telepszik meg.
A megelőzésben a legfontosabb, hogy soha ne adjunk a kutyának gyanús alakú képleteket, pl. tojás alakú hólyagot tartalmazó nyershúst!
A lárvális forma az ember szervezetében is kialakulhat (máj, tüdő) jelentős elváltozásokat okozva.

Kampósférgek

A kampósférgek a vékonybélben telepszenek meg és vért szívnak. A kutyák szájon át vagy a bőrön keresztül fertőződhetnek meg. Bőrön keresztül az emberek is megbetegedhetnek. A kampósférgek legjelentősebb faja az Ancylostoma caninum.
A fertőzöttség jellemző tünete a vérfogyottság, így a nyálkahártyák sápadtsága, amit általános gyengeség kísér.
A fertőzött kutyák lemaradnak a fejlődésben, lesoványodnak, kedvetlenek lesznek, szőrük fénytelenné válik.

Az ostorférgek

A laposférgekhez tartozó Trichuris vulpis, sárgásfehér színű, 2-8 cm hosszú ostorféreg. Ezek a férgek a vastagbélben élősködnek. A kutyák a szájon keresztül fertőződnek. Tünete a véres bélsár és az állat lesoványodása lehet.

A férgességről általában:

A férgességről általában

A bélparaziták okozta fertőzéssel vagy hétköznapi nyelven a férgességgel, annak tüneteivel és kezelésével minden állattulajdonosnak hasznos tisztában lennie. Ez azért is fontos, mert a paraziták egy része, az emberekben is megtelepedhet és kellemetlen, veszélyes tüneteket okozhat. Más felöl, a fertőződött állat szervezetét gyengítik, az ellenállóképességüket csökkentik és számos szövődményes betegség forrásai is lehetnek.

Egészséges felnőtt kutyáknál a bélférgesség rövidtávon nem okoz kóros elváltozást, azonban hosszú távon az állat lesoványodik, szőre fénytelenné válik, súlyos esetekben hányás és hasmenés is jelentkezhet.
Kölyökkutyáknál bélelzáródás miatt el is pusztulhat az állat, így náluk fokozottan oda kell figyelni a féregtelenítésre.

Egyes férgek jelenlétét a bélsárban a gazda szabad szemmel is láthatja, ilyen például a galandférgesség. Ilyenkor levált, uborkamaghoz hasonló féregízeket láthatunk a bélsárban, de vannak bélférgek, amelyek jelenlétét csak mikroszkopikus bélsárvizsgálattal lehet megállapítani. Ilyen esetekben az állatorvos feladata a férgesség diagnosztizálása és a megfelelő kezelés előírása.

Milyen tünetek utalhatnak a kutyák féregfertőzöttségére?

A legjellemzőbb tünet a kutyák végbéltájékának viszketése, amit az állat harapdálással és fenekének földön húzásával, úgynevezett "szánkázással" próbál enyhíteni.

A kutyák leggyakoribb belső élősködői a következők:

• Orsóférgek
  
• Galandférgek
  
• Kampósférgek
  
• Ostorférgek
  
• Coccidiumok

A kutyák féreggel való fertőződése bizonyos esetekben (pl. galandférgesség) csak köztigazda jelenlétével alakulhat ki. Ilyenkor a férgek a petékből kikelve egy másik állatban veszik fel a lárvaalakot, és ezzel a lárvaalakkal fertőzik meg a végleges gazdát, pl. a kutyát. A kutya a köztigazdát fertőzi meg, így kutya a kutyát nem veszélyezteti.

A megelőzés kétféle lehet. Egyrészt a kutyákat rendszeresen (negyedévente) megfelelő gyógyszerekkel kell féregteleníteni, másrészt pedig a köztigazdáktól kell megóvnunk kedvenceinket. Ezek leggyakrabban a bolhák, mezei rágcsálók de sok állatfaj nyers húsa és zsigerei is komoly veszélyforrást jelenthetnek.

Manapság az állatorvosi vényre kapható féregtelenítő készítmények kombinált hatóanyag-tartalmúak, így a legtöbb féregtípusra kiválóan alkalmazhatók.
Ezek a szerek lehetnek tabletták, amikből általában 10 testtömegkg-onként 1 tablettát kell az állatnak beadni. A féreghajtók másik formája a paszta, amit általában kölyköknek javasolnak az állatorvosok. Hatóanyag-tartalomban nincs lényeges különbség az egyes készítmények között, azonban a paszta beadása fiatal állatoknál könnyebben megoldható.

A féreghajtás után feltétlen ellenőrizzük kutyánk székletét, és ha találunk benne élősködőt, mindenképpen ismételjük meg a kezelést az állatorvos utasítása szerint. Ez azért nagyon fontos, mert az ismétléssel, már az első féregtelenítés óta a petékből újból kikelt férgeket is elpusztíthatjuk, még mielőtt azok is petét raknának. A fertőzött széklet eltávolítása után minden esetben fertőtlenítsük annak környezetét!

A rendszeres féregtelenítésről sajnos a gazdik hajlamosak megfeledkezni, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy a kutya oltási könyvébe kerüljön be a féreghajtás dátuma, és ha máskor nem, legalább az évenkénti kötelező oltás alkalmával kérjünk az állatorvostól féreghajtó gyógyszert.