Meglehet hogy nem lett olyan rész mint a többi,de majd idővel visszarázódok a rendes kerékvágásba.hát nem nagyon tudom most értékelni,vagyis most nem igazán látom hogy milyen lett, értékeljétek ti…

Szinte egyszerre pattantak ki az ágyból…
-Mi az a..???-ugranak ki
-Jóreggelt.-nevetünk Lillával
-Hát így kell köszönteni a megmentőket?-tárja szét a kezeit Tom szenvedően
-Így…miért mit  vártál?-Lilla
-Mondjuk egy puszit…-mondja Tom az arcára mutatva
-Haha…nem volt elég a tegnapi?-Lilla
-Nem…nem igazán…-Tom gondolkozva
Lilla kinyújtotta rá a nyelvét…
-Na várj csak…-Tom és üldözőbe vette a lányt…ki a folyosóra…és már csak a futás zajait hallotuk vissza
Billel ketten maradtunk a szobába…A hajáról csöpögött a víz,amit ráborítottunk...
-Na…hát akkor öltözz fel,majd lent találkozunk.-mondtam sietősen,mert nem akartam hogy a tegnapról beszéljünk…
-Várj egy kicsit.-jött utánam
-Hm?-fordultam meg
-Mi volt ez a tegnapi?-Bill
-Öhh…hát ohh ezt én is kérdezhetném.-próbáltam téríteni
-Most komolyan…miért mentetek el?-Bill
-Miért?Nekünk csak a ti engedélyetekkel szabad bulizni?-Én
-Ezt meg most hogy érted?-Bill
-Pont úgy Bill…ti rögtön felkapjátok a vizet,és veszekedni kezdtek,mikor Davidakkel vagyunk,és csak beszélgetünk,és akkor mi ne legyünk mikor egy ribit hívtok fel a szinpadra és még jól meg is nézitek magatoknak?És…-szegezem neki a kérdést
-Nóri…-Bill
-Várj,még nem fejeztem be,mitöbb még elvárjátok hogy ugy tegyünk mitnha semmi se történt volna…nem lesz mindig az amit ti akartok.-Én
Nem akartam vele veszekedni…mivel tegnap elég zökkenőmentesre sikerült a békülés…nem igy akartam ezt a napot is kezdeni…de megtanulhatná már…amiről nem akarok beszélni…arról ne kérdezzen…tudja hogy milyen vagyok…csak felhúzom az agyam….
-Tudtam…-vigyorog
-Ne vigyorogj,épp most osztottalak ki.-Én
-Tudod milyen vagy te?-lép közelebb
-Milyen?Na?-Én
-Féltékeny.-suttogja a fülembe
-Mi?-húztam el a fejem ,és kelletlenül is elnevettem magam
-Ugyan miért lennék féltékeny?-Én
-Nem birod elviselni ha mással vagyok,lásd már be.-Bill
-Te megkattantál.-jegyezem meg állhatatosan
-Nem-nem…ebbe biztos vagyok.Féltékeny vagy…a szemeid sosem hazudnak.-lép egyre közelebb
-Bill te beteg vagy….-indulok el az ajtó felé,de követ
-Nem vagyok…legyél most az egyszer őszinte…-Bill
-Őszinte voltam.Nem vagyok féltékeny.-mondom félvállról és kilépek a szobából
-Most meg hova mész?-Bill
-Szerinted?Felhivom Davidet.-mondom komolyan,csak hogy idegeljem kicsit
-Ne.-mondja halkan
-Hogy mondtad?-fordulok vissza
-Ne…ne hivd fel..sajnálom…csak ne hivd fel.-néz könyörgően
-Na mivan csak nem féltékeny vagy?-vágok vissza
-Nóri…ne veszekedjünk már…kérlek.-Bill
-Nem válaszoltál.-Én
-Igen az vagyok...-mondja tétován
-Gyerekes vagy Bill….szörnyen gyerekes.-mondom és bemegyek a szobánkba
Már megint összevesztünk..ohh remek…és most talán még neki is igaza volt…oké beismerem féltékeny voltam talán…talán egy kicsit…de ő is az….folyton csak féltékeny…ezt már nem tagadhatja le….akármint mondd,ebben biztos leszek….hisz ő mondta
Átötöztem a tegnapi ruhámból,mert még ugye nem vettem át,és kimentem a szobából.Kitty és Silvi szobája felé tartottam.Bent ott volt mindenki kivéve Billt.
-Hello,Billt meg hol hagytad?-néz mögém Tom
Egy vállvonás kiséretében leültem az egyik ágy szélére.
-Már megint veszekedtetek?-Lilla
-Nemtudom…Ő kezdte.-jelentem ki
-Nóri…-csóválja a fejét Silvi
-Mivan?Nem tehetek róla hogy féltékeny.-Én
-Menj át,beszéld meg vele,és gyertek le reggelizni.-adja az utasítást Lilla miközben kifelé tol az ajtón
-De…de hát…nehogymár…-Én
-Dehogymár,na gyerünk.-mosolyog Lilla
Majd becsukja az ajtót.Hát ezt mégis mire véljem?Összefogtak ellenem?Vagy mi?a kis szemetek….puffogok magamban…
Mindenesetre bementem Billhez…nem is az agyam,inkább csak a lábaim vittek. mikor bementem nem volt ott senki…viszont a fürdő csukva volt…bekopogtam…
-Mindjárt Tom…mindjárt…-hallottam Bill hangját
Nem válaszoltam vissza…türelmesen vártam hogy kijöjjön…
-Tom,tudod mit nem értek?...A nőket….azokat nem értem…-kezd el ujból beszélni a fürdőbe-…itt van Nóri…egyik pillanatban szinte biztos vagyok benne hogy kedvel…a másikban meg hogy utál…. Tisztára megörjít…és tudod végre rájöttem hogy…-nyitja ki az ajtót
-Öhh…én csak szólni akartam hogy gyere,kaja van.-Én
-Mi?...Ja…akkor ..na …oké…megyek…-hebegte
-Na nem kell igy megszeppeni.-Én
-Nem…csak azthittem hogy mi most összevesztünk.-Bill csodálkozva még mindig
-Ha akarod akkor el is mehetek.-tártam szét a karom
-Nem!Dehogy akarom!Csak fura hogy annyiba hagysz egy veszekedét,ez nem vall rád…te imádsz vitázni.-Bill
-Imádok..tudom…de most nincs olyan kedvem…-Én
-És David?-kérdezi félve
-Nem hivtam fel…most pedig gyere…a többiek nár csak ránk várnak.-fogtam meg a kezét és húzni kezdtem az ajtó felé…Egy darabig futva húztam a folyosón…majd mikor lelassítottunk gyaloglásba…nem engedtem el a kezét…nem is tudtam volna…mert az ujjait mostmár őis a tenyerem köré fonta…Mosolyogva egymásra néztünk,és igy mentünk végig egészen az étkezdéig…
…
A lányokkal a mi szobánkba vagyunk….az eddig történtekről beszélünk…A fiuk interjún vannak,plussz a producerrel is beszélniük kell…addig mi meg a hotelba maradtunk…A lelkünkre kötötték hogy ne csináljunk semmi rosszat...oké,talán most az egyszer nem…
-Én már unatkozom.-dőlt ki Kitty az ágyon
-Ja…énis…-csatlakozik hozzá Silvi
-Mi lenne ha…-kezdtem bele
-Nóri,megigértük hogy semmi balhé nem lesz.-mondja unottan Lilla
-Oké-oké.-megadóan ülök vissza a fotelba
Nem csináltunk tehát semmit.Már szinte beleőrültünk annyira untuk az agyunkat…és ez igy ment egész nap.
A fiuk a koncertig a pruducerrel voltak,valami fontos dologról beszélhettek.
Mi már csak az aznapi koncerten találkoztunk…mint mindig fergeteges volt,de a fiuk utána már annyira fáradtak voltak,hogy miután hazamentünk egyenesen mentek aludni…szép kis társaság….
Így mi is hajlandóak voltunk korábban nyugalomra térni….
….
-Picim,hahó kelj fel.-rázogat valaki
-Nee…jól mondod…pici vagyok….a piciket aludni kell hagyni…gyere vissza később…..-mondom és a fejemre húzom a takaróm
-Nem-nem,gyere a többiek már rég fenn vannak.-valaki
-Mennyi az idő?-ülök föl az ágyban
-Fél 9.-mosolyog előttem Bill
A szomszéd ágyban Lilla még aludt…na persze,és még a többiek fenn vannak mi?
-Bill hagyjál már,korán van…feküdj vissza.-dőlök vissza az ágyamba
-Nóri,nemár,tetszeni fog.-Bill
-Mégis mi?-Én
-Tegnap alig csináltunk valamit,a fiukkal kitaláltuk hogy a mai napon csinálunk valami közös programot,veletek.-Bill
Hát azoknak a szemeknek aki ellen tudott állni…annak hiányzik egy kereke(ami hajtsa a többit:)
-Oké-oké.-Én
-Jajj dejó!Gyorsan öltözzezek fel valami kényelmes cuccba,és gyertek át hozzánk,jó?-Bill
-Jó,de hova megyünk?-Én
-Még titok.-áll fel és kimegy
Lillát ”gyorsan” sikerült felráznom,felöltöztünk,egy farmer és egy topp párosítás,nem öltöztünk ki,mivel azt mondta kényelmes cuccot vegyünk fel.
Átmentünk a fiuk szobájába,már ott várt mindenki.
-Hello.-köszöntünk
-Sziasztok.-kórus
-Akkor indulhatunk?-állnak fel a fiuk
-Aham.-lányok
El is indultunk,a limó ”kicsit” sem volt feltűnő…de azért szerencsére nem nagyon szúrtak ki minket…
-Elmondjátok végre hova megyünk?-Kitt
-Mindjárt megtudod.-mosolyog Gustav
Nem is próbáltuk őket tovább faggattni,amúgy meg ugyis megtudjuk nemsokára….és igen,nem is kellett sokat várni.az autó lefékezett…
-Megérkeztünk,jó mulatást.-mondta a sofőr
-Köszönjük,viszlát.-mi
Kiszálltunk.
Egy hatamas kapu,aminek a két sarkába egy-egy oroszlán foglalt helyet,ebből még nem is nagyon tudtam kikövetkeztetni hogy mi,de aztán a tekintetem megakadt a feliraton:ZOO
Ahhh szóval egy állatkertbe vagyunk?
-Na mit szóltok?-Georg
-Hát…hát ez tök jó!Vagy 3 éve nem voltam már állatkertbe.-lelkendezik Lilla
-Khmm…az én ötletem volt.-köszörüli meg a torkát Tom,és olyan fejet vág,mint aki most váltotta meg a világot,és kéri a jutalmát
-Valahogy mertem feltételezni.Na de gyerünk menjünk be.-húzza Lilla Tomot a bejárat felé
Vigyorogva ingatom meg a fejem.
-Miaz Nóri?-Bill
-Ti most télleg az állatkertbe hoztatok minket?-kérdezem még mindig mosolyogva
-Talán nem tetszik?-Bill
-Dehogynem,csak azthittem valami értelmesebb helyre visztek.-Én
-Titeket értelmes helyre?Azt kéne még csak.-vág szörnyűlködő arcot
-Ha-ha….nem vagyunk olyan katasztrofálisak.-Én
-Nem,nem is mondtam.-nevet
-Oké,elég lesz…menjünk mi is be.-mondom és végre mi is beérünk
-Na előszöt mit nézzünk meg?-Silvi
-A majmokat!a majmokat!-Tom
-Tom nyugi,majd azokat is.-Lilla
-De én most akarom!Menjünk oda,naaa.-hisztizik
-Istenem…-Lilla
-Én először megyek a zsiráfhoz,az a kedvencem.-jelenti ki Silvi
-Na látod Tom,először a zsiráfhoz.-Kitty
-De ez csalás.Lilla,te ügye mellettem vagy?-néz ál bánatosanTom
-…najó srácok,akkor szétválunk,úgy könnyebb.Mindenki azt néz meg amit akar,én meg elkisérem ezt a szerencsétlent a majmaihoz,aztán egy 4  óra múlva itt találkozunk oks?-Lilla
-Rendben.-jött az együttes válasz
Tom meg Lilla elhúztak a majmok felé,Silvi és Georg is mentek zsiráfnézőbe.
-Mi merre?-kérdezem
-Előre,aztán majd kikötünk valahol.-Bill
-Okés.-Én
Elindultunk 4-en,Gustav,Kitty,Bill és Én.
Aztán a terráriumnál Gustavéktól szétváltunk.
-Bemegyünk?-kérdezi Bill a pálmaház előtt
-Itt vannak olyan gyikok is meg krokodilok?-Én
-Hát asziszem ja.-Bill
-Akkor inkább…talán…-Én
-Ne félj majd én megvédelek.-húzza ki magát Bill
-Jajj ne,akkor inkább már a krokodil.-Én
-Hát ezt most sértésnek veszem.-vágja be a műdurcit
-Vedd csak annak,de ha kipuffogtad magad,be is mehetnénk.-Én
-Hát én nem.-játsza még mindig a sértődöttet
-De…de….akkor ki fog engem megvédeni?-kérdezem ”álremegve”
Hiteles is lett volna…ha végét nem röhögöm el…
-Nagyon meggyőző voltál-Bill
-Tudom én azt.-Én
-Na,de végre már tényleg bemehetnénk.-Bill szenvedően
-Jólvan-jólvan…gyerünk….de ha rámtámad egy mini sárkány….-Én
-Nem fog.-vigyorog Bill
Végre bementünk.
Tele volt az egész pálmafákkal,érdekes növényekkel,meg egy két állat is volt benn,de szerencsémre el voltak keritve…Sétálgattunk a kialakított folyosón,mikor Bill eltünik mellőlem
-Bill?-fordulok hátra
Ő éppen gondolkozva figyelt valamit az egyik ketrecben
-Te meg mit nézel?-mentem vissza hozzá
-Mi ez az izé?És miért bámul igy?-bökött a gyikszerű élőlényre aki kitartóan szemezett Billel.
Bill összehúzta a szemét,de ekkor az állat is utánozta.
-Láttad ezt?Utánzós!!-háborodik fel Bill
-Bill,ez csak egy kaméleon.-Én
-Na de…tudod kivel kezdegessen.-fenyegetőzik Bill a kezével,amire a kamélion egy nyelvkinyújtást válaszol
-Te kis….gyík!-Bill
-Ugyan Bill,csak egy szegény kis állat.-húzom el onnan,de Bill azért még egy ”Szia” ként viszonozza a nyelvkinyújtást.
-Lehet hogy kamélonnak nézett,és próbált barátkozni.-Én
-Ja,hát igy nehezen fog felszedni valakit is.-Bill
-Ohh…mert te ebben profi vagy mi?-Én
-Jobban értek a romantikához mint ő.-Bill
-Te meg a romantika…-Én
-Most miért?Azthiszed nem vagyok romantikus?-Bill
-Nem,én tudom hogy te nem vagy az.-Én
-Na és te?Te romantikus vagy?.-Bill
-Nem,de én nem állítom az ellenkezőjét.-Én
-Énsem,én az igazat mondom.-Bill
-Bill,fejezd be,vita lezárva.-Én
-Dehogyvan lezárva.Énigenis romantikus vagyok.-fárassza tovább az agyam….
…
-Tom,nem élvezted még ki magad eléggé?-Lilla
-Miért?Tök jók!-nézegeti tovább Tom az ugráló majmokat
-Már vagy egy órája őket bámulod.-Lilla szenvedően
-Oké-oké-akkor hova menjünk?-Tom
-A delfinekhez.-Lilla örvendezve
-Bennük meg mi olyan érdekes?-Tom
-Nem muszáj jönnöd.-Lilla és elindul
-De…jajj Lilla várj már meg.-fut a lány után
…
Az nem Tom meg Lilla?-mutat a park másik felén átsétáló pároson Kitty
-De igen,szerinted mit néznek most meg?-Gustav
-Hát Lillát ismerve vagy a fókákhz,esetleg a delfinekhez mennek.-Kitty
-És mi hova menjünk?-Gustav
-Nemtudom,kicsit már fáj a lábam.
-Akkor…nézd ott egy kis sátor,biztos adnak valami üditőt.-Gustav
-Veszel nekem fagyit?-Néz bociszemekkel Kitty
-Ohh hát persze,na gyere.-Gustav,és Kittyvel elindulnak a sátor felé…
Nagyban üldögéltek,és nézelődtek,majd pár percre rá csatlakozott hozzájuk Silvi meg Georg….
…
-Na elhiszed már?-kérdezi Bill,egy rövidke történet elmesélése után
-Ugyan…ez nem is volt romantikus,egy gyertyafényes vacsit mindenki be tud szervezni.-Én
-Feladom.-Bill beletörödve a sorsába
-Ideje volt.-Én önelégülten
-Nem ülünk le egy kicsit?-Bill
-Elfáradtál?-Én
-El,de azt ne mondd hogy te nem.-Bill
-De…már szólni akartam.-mondtam és megcéloztuk a padot…
-Nóri te szeretsz hotelekben lenni?-Bill
-Igen,birom a szállodákat.miért?-Én
-És ha két héten át hotelekben kéne laknod,ahhoz mit szólnál?-Bill
-Élvezném….de hogy jön ez ide?-Én
-Semmi…csak kérdeztem.-vidult fel az arca
-Hm?-Én
-Nem lényeges,télleg csak egy hülye kérdés.-Bill
Kis csend
-Ma este megyünk vissza nem?-Én
-De….mármint…vagyis…nem egészen.-Bill
-Hogy hogy nem egészen?-Én
-Tudod…már akartam kérdezni…hogy nem akartok még hotelekben maradni?Mert hát…-Bill
-Térj a lényegre.-Én
-*sóhaj*…nekünk folytatnunk kell a koncerteket,nem mehetünk vissza.-Bill
-Mi?Nem jöttök vissza?-Én
-Nem…és Nóri,szeretnénk ha velünk jönnétek,minden meg van beszélve,tegnap elintéztük a producerrel,semmi akadája hogy velünk gyertek.-Bill elszántan
-Dehogyis,szó sem lehet róla.-Én
-De..de…miért? esik kétségbe Bill
-Csak zavarunk titeket…nem.-Én
-Ugyanmár,ne viccelj Nóri,gyertek el…kérlek.-fogja meg az egyik kezem
-2 hét nem a világ vége,mi széppen elleszünk,ti pedig ügyesen végigcsináljátok a fellépéseket.Aztán pedig megint minden a régi.-Én
-De ez igy nem jó…Nem,velünk jöttök és kész!-Bill
…
A limóban,vissza a hotelhez…
A lányok ujjongtak az ötlettől hogy menjünk a fiukkal.
7-1 re leszavaztak...igaz hogy végül énis beadtam a derekam,de még igyis kényelmetlenül éreztem magam,csak több kolonc vagyunk a nyakukon…van elég dolguk és bajuk igy is…
-Huhh ez tökre jó.-dől el Tom a kocsiban
-Mi is?-Lilla
-Hát hogy velünk jöttök,tudtam hogy vonzó egyéniség vagyok…de hogy egyszerre négy lány is velem akarjon lenni…hááát.-egózott Tom
-Ugyan,te meg a vonzó,két külön fogalom.-Lilla
-Nem,a vonzó és én rokonértelmű szavak,de mondhatok még többet és…mint például sexy,vadító,helyes,kedves,szeretnivaló….-sorolja Tom lelkesen a tulajdonságait-….hát igen,ez mind én vagyok.-mondja a végén
-Kifelejtetted a nagyképű,öntelt,gyerekes,és hülye szavakat.-egészíti ki Lilla
-Nem is vagyok hülye.-akadékoskodik
-A majmok értelmesebbek voltak mint te.-Lilla
-Na elég.-mondja Tom nevetve és mint mindig egy ujabb csatába kezdenek,leterítik egymást és bevetik a gyilkoló csikizés módszert.
-Ezek sose unják meg egymást.-fordul felém Bill
-Nem.-nevetek rajtuk
-Jó hogy ti is jöttök,Tom valószínű beleőrülne ha nem lenne kit szekálnia egész álló nap.-Bill
-Egyszer Lillánál is be fog telni a pohár.-Én
-Reméljük még nem most.-Bill
-Ja,akkor Tomnak annyi.-Én
-Ha csak félig tud olyan dühös lenni mint te ,máris nagyon rémísztő.-Bill
-Azt mondod rémisztő vagyok?-Én
-Ha mérges vagy..naná,ha összekapunk a szemeiddel acélt lehetne olvasztani-vigyorog
-Ohh dejó,te se vagy ám semmi.-vágok vissza
-Én még sose,egyszer se voltam mérges rád.-Bill
-De voltál.-Én
-Dehogy voltam,hát lehet rád haragudni?-mosolyog édesen
Kicsit meglepett…
-Igazad van…rám nem lehet.-Én
-Te kis buta.-fogja körül az egyik kezével a vállam,és magához húz.
Igy figyeljük tovább ahogy Tom és Lilla ”meggyilkolják” egymást…

Hát ilyen lett…folyt köv.
A folytatásban végre sor kerül arra a bizonyos részre