KERESZTAPA
                    Film és valóság                     

Generációk kedvenc gengszterfilmje lett a Puzzo regényéből készült Keresztapa-trilógia.
Francis Ford Coppola alkotása nem csak a filmértők tetszését nyerte el, maguk a maffiózók is elismerik: sok a hasonlóság a Corleone  család története és az igazi bűnözők világa között.

Az ellentmondásos erők, amelyek az Al Pacino által megformázott Michael Corleonét mozgatják – becsvágy, felelősség, család – a valódi maffiózók életében is megtalálhatók. A maffia kultúrájának alapvető része a patriarchális, régimódi hímsovinizmus. A filmben is a férfiak irányítottak, az asszonyok semmiféle önálló döntést nem hozhattak. Bár Michael Corleone házassága tönkrement, nem engedte feleségének, hogy a gyerekekkel elköltözzön. A maffiózókra jellemző, hogy a Cosa Nostra érdekeit előbbrevalónak tartják a saját rokonságukénál. Michael Corleone saját testvérét, Fredót gyilkoltatja meg, mert elárulta a famíliát. Alapelv, hogy a maffiafőnök szemmel tartja emberei magánéletét. Viselkedjenek tisztességesen a házasságban, mert egy sértett feleség óriási károkat okoz a családnak. Ez a momentum is megjelenik a Keresztapában, Sonnyt alaposan megfeddi apja, a Marlon Brando által megszemélyesített öreg Don.

Falcone törte át a hallgatás falát.

A maffia szigorú belső törvényeit, a szervezet felépítését elsőként a Cosa Nostra ellen haláláig küzdő Giovanni Falcone rendőrbíró térképezte fel.

Az ő hadjárata előtt is voltak elképzelések, értesülések a Cosa Nostra működéséről, neki azonban sikerült maffiózókat, a hallgatás fogadalmát (omerta) megszegő gengsztereket szóra bírnia.

Szicíliában az 1980-as évek elején nem egészen két év alatt ezer embert gyilkoltak meg, ez  volt a történelem legvéresebb maffiaháborúja, az elkövetők a corleonei vezérek köré csoportosultak, titkos halálbrigádjaikkal vadászták le ellenségeiket.

A mészárlás áldozatai között volt a befolyásos maffiózó, Tommaso Buscetta két fia, egy testvére, egy unokaöccse, egy sógora és egy veje. Buscettát a „két világ főnökének” nevezte a sajtó, mert az Atlanti-óceán mindkét partján voltak érdekeltségei. A mészárlás után Brazíliába menekült, ott tartóztatták le. Sztrichninnel próbált végezni magával, de nem sikerült. Elhatározta, hogy kitálal. Egyedül Giovanni Falcone bíróval és közvetlen munkatársával, Paolo Borsellinóval volt hajlandó beszélni.

Több száz bűnözőt csuktak le Buscetta vallomása után

Beszámolt a Cosa Nostra irányításáról: a közkatonák tíz-egynéhány fős csoportjait a capodecina (a tízek vezetője) ellenőrzi. Minden capodecina a helyi banda főnökének jelent, akinek van egy helyettese és egy tanácsadója (consiglieréje). Három szomszédos terület családjai alkotnak egy mandamentót (kerület). A mandamentók főnökei annak a bizottságnak a tagjai, amely a Cosa Nostra parlamentje Palermo tartományban.

Falcone 8600 oldalnyi bizonyítékot gyűjtött össze, ami alapján 1987-ben elindították a híres „csúcspert”, amelyet Palermóban, egy bombabiztos bunkerré kialakított teremben folytattak le. A bíróság 342 maffiózót talált bűnösnek és összesen 2665 évnyi börtönt szabott ki.

1992. május 23-án Capaci városkánál a maffia bombát robbantott Falcone konvoja mellett. A távirányító gombját egy Giovanni Brusca nevű bérgyilkos nyomta meg, a merényletben életét vesztette Falcone, a felesége és kíséretének három tagja. Olaszországban óriási felháborodást váltott ki a gyilkosság, ennek ellenére néhány héttel később a maffia végzett Falcone társával, Paolo Borsellinóval is.

„Tolvajok szektájából” alakult a Cosa Nostra

1864-ben egy szicíliai nemes, Turrisi Colonna kicsiny könyvet írt a sziget bűnözéséről, Közbiztonság Szicíliában címmel. A báró szavahihető ember hírében állt, aki az olasz parlament tagja lett. Így írt könyvében: Szicíliában létezik a tolvajoknak egy szektája, amelynek az egész szigeten vannak kapcsolatai… A szekta védelmez és őket is védelmezi mindenki… a rendőrségtől alig  vagy egyáltalán nem félnek… azzal büszkélkednek, hogy a tanúkra gyakorolt nyomás miatt  ritkán kerül elő terhelő bizonyíték. A Colonna által tolvajok szektájának nevezett bandák a feudális urak magánhadseregeinek nehézfiúiból alakultak.

Szicíliai színdarabból származik a maffiózó szó

A palermói tájszólásban a „mafioso” jelző eredetileg annyit jelentett: nyalka, merész, magabiztos. A maffiózó szó egy szicíliai tájszólásban írt, bombasikerű színdarab után kapott bűnös mellékzöngét. Az I mafiusi di la Vicaria (A Vicaria börtön maffiózói) című darabot 1863-ban mutatták be. A mafiusi a foglyok bandája a börtönben, szokásaik pedig hasonlóak a maffia szokásaihoz: van főnökük, beavatási szertartásuk, sok szó esik a „tiszteletről”. A darab szerzőjéről csak annyit lehet tudni, hogy egy vándorszínészcsoport tagja volt. A legendák szerint az I mafiusit olyan belső értesülések alapján írta, amelyet egy, a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló kocsmárostól kapott. A szó jelentése kiszivárgott a színpadról az utcákra.

Bizonyos mai szokások is a feudalizmus idejére nyúlnak vissza. A hűbéresek kezet csókoltak a hűbérúrnak, akárcsak a katonák a keresztapának, azaz a „donnak”. A don cím eredetileg a Szicíliát irányító spanyol nemeseknek járt, később a tekintélyes helybéliekre használták.

A „csizma” átrúgta gengsztereit az USA-ba

A maffia nemcsak Itáliában, hanem a tengerentúlon is gyökeret eresztett. 1901 és 1913 között 800 ezer szicíliai, a sziget népességének majdnem egynegyede vándorolt ki Amerikába. A New York Herald egy gyilkosság után így fogalmazott: a „csizma” (Olaszország) átrúgja az Egyesült Államokba bűnözőit. Az Elisabeth Street volt a New York-i szicílai közösség szíve, 1905-re 8200 olasz lakott itt, hamar ráragadt a Little Italy név. Az olasz maffia, a szervezett bűnözés legnagyobb üzletét az 1919-es szesztilalom bevezetése jelentette, amely a német származású sörfőzők ellen irányult, de közben a gengszterek meggazdagodásának nyitott utat. Olyan figurák emelkedtek fel, mint Frank Costello, Lucky Luciano vagy Al Capone.

A vasprefektus is kevés volt a maffia kiirtásához

A második világháború előtt sok maffiózó Cesare Mori, a vasprefektus elől menekült Amerikába. Mussolini megbízásából Mori valóságos hadjáratot indított a szicíliai maffia ellen.

A háború első felvonása Gangi város ostroma volt, 1926 januárjában. Kordont vontak a város köré, elvágták a telefon- és távíróvezetékeket, ötszáz bűnözőt tartóztattak le. Mori 1929-ig folytathatta hadjáratát, akkor Mussolini visszavonta megbízását.

A második világháború utáni években kezdte Cosa Nostra, azaz „a mi ügyünk” néven emlegetni magát a szicíliai maffia. A kifejezés valószínűleg amerikai import, az USA-ba kivándorolt szicíliai közösségben született, azért lett „a mi ügyünk”, mert a szervezet elzárkózott a más nemzetiségű csoportoktól.

Hírhedt maffiózók

Al Capone (1899–1947) agyvérzésben halt meg floridai birtokán.

Lucky Luciano (1896–1962) szívinfarktus végzett vele Nápolyban.

Frank Costello (1891–1973) Long Island-i otthonában halt meg

Vito Genovese (1897–1969) börtönkórházban halt meg szívinfarktusban

Tommaso Buscetta (1929–2000) a tanúvédelmi program keretében ismeretlen helyen tartózkodott halálakor

Bernardo Provenzano (1933–) körözik, évtizedek óta bujkál

Totó Riina (1930–) életfogytig tartó börtönbüntetését tölti