Az ajtóban Georg jelenik meg….
-Hello…Tudhattam volna hogy itt vagytok.-mászik be a sátorba
-Szia.-Gustav&Kitty
-Bocs,felkeltettelek titeket?-Georg
-Áhh dehogy már rég fenn vagyunk.-Kitty
-Akkor jó…na és miket csináltatok az este?-Georg kajánul vigyorogva
-Hülye.-Kitty,és nevetve hozzávágta a párnáját Georgnak
Már majdnem elkezdődött egy ujabb párnacsata,de Gustav idő előtt közbe lépett…
-Hé hé nyugi felkeltitek a népet,annak pedig nem lesz jó vége.-Gustav
-Hát jó…de addigis kéne valami elfoglaltság.-Georg
-Jó,de szerintem mennyünk ki mielőtt még felkeltsük őket.-Kitty
-Ja.-Gustav
Kimásztak a sátorból felmentek a dombtetőre.
Semmi említésreméltó nem történt…viszont a sátorban…
Kezdtem ébredezni…
-Áhhhh…-ásítottam
Körülnéztem,de Lilla,Tom és Bill még aludt…Gustav és Kitty már nem volt a helyén..Túl álmos voltam ahhoz hogy felkeljek,inkább csak feküdtem a földön…Lilla nem nagyon mocorgott,még mindig Tom karjaiban aludt,vagyis szorosan mellette.Tom is szunyókált,néha csámcsogott egy-kettőt álmában..Bill szétterülve aludt,a takaró már nem volt rajta,a haja összevissza állt…XD
Már kezdtem magamhoztérni,és kitaláltam,Bill ellen egy ujabb tervet…
Szépen lassan(gyorsan)összeszedtem a ruháit és kivittem őket,majd felakasztottam egy távolabbi bokorhoz.Találkoztam Kittyékkel,de olyan jól mulatak,hogy inkább visszamentem,Bill fenn van e már.
Bementem…fenn volt….
-Öhh helo.-Én
-Szia,hátte hol voltál,igy?-néz végig rajtam,pizsibe vagyokXD
-Én csak…izéé kimentem levegőzni …fájt a fejem.-Én
-Igen?És már jobb?-Bill
-Aha…-ülök le mellé
-Pedig nem vagy lázas.-teszi a kezét a homlokomra
-Nem vagyok beteg…csak kicsit fülledt volt a sátorban.-Én
-Hát jó.-Bill
-Wááááá!Fújj!-ugrok föl
-Miaz?-Bill
-Ott!-mutatok egy sarokba,ahol egy undorító nagy zöldesbarna bogár mászik fölfelé
-HajjNóri….csak egy bogár…-mondja
-De hát erre jön.-mondom és már a sátor másik felébe vagyok
-Öhh már mi ez a kiabálás,Nóri,valaki szerene aludni.-mondja Tom álmosan
-Neked is jóreggelt.-Én vigyorogva
Közbe Bill kidobta a bogarat.Hála az égnek…
-Min vigyorogsz?-Tom értetlenül
Cinkos mosollyal Lillára pillantottam.
-Öhmm izé,én nem csináltam semmit.-mentegetőzik
-Gondoltuk.-mosolyogtunk
Tom nézte pár pillanatig az alvó lányt,majd ujra felénk fordult.
-Most felébresszem?-kérdezi zavarban
-Hát ja,kiváncsi vagyok,hogy reagál.-Én
-Lilla öhh tudod fel kéne kellni meg minden meg amúgy is…na kelj már fel.-keltegeti Tom
-Haggyá Tom,ne cseszegess,aludni akarok.-Lilla és összehúzza magát
-De..hát..-Tom
-nincs de,kuss.-Lilla
-Hát jó,én élvezem.-Tom mostmár nevetve
-Mit?-nyiitja ki Lilla a szemét
Tom elégedetten vigyorog
-Ááá te mi a francot keresel itt?-ugrik fel Lilla
-Hát nem is emlékszem milyen csodálatos éjszakát töltötünk együtt?-vigyorog Tom kajánul
-Mi???-Lilla
-Nyugalom,csak vicc volt.-Tom
-Tssz…hát ez nemigaz,muszáj már reggel rámhozni a frászt?-Lilla
-Igen.-Tom
-Ahh…-ül le Lilla
Mi Billel dőlünk a nevetéstől…eltelhetett ezzel egy jó is idő,mert mire észbe kaptunk Tom meg Lilla már nem voltak a sátorba.
-Ezek meg?-Bill
-Asszem meguntak minket.-Én
-Már nekünk is ideje lenne kimenni.-Bill
-Ja,nem ártana.-Én és megindultam kifelé,Bill még maradt
-Nem jössz?-fordultam vissza
-Előbb felöltözök.-Bill
-Jah.öh oks.-n és kimentem(én már ruhába voltam oks?)
Pár méter után…
-Nóri!A jó éleetbe hol vannak a ruháim???-hallani Billt
Nevetve futottam tovább a többiek felé.
-Ez meg miért kiabál?-kérdezi Tom mikor odaértem
-Csak a ruháit keresi.-Én
-Vagy úgy.-Tom nevetve
-Jól kezdődik a napja.-KittyJ
-Ugyan…nem fog haragudni.-Gustav
Ekkor Bill közelit felénk…
Én már kezdenék futni….el is indulok,csak kb 2 lépés után
-Héj,Nóri!Add vissza a ruháimat!-Bill
-Ugyan miért?-Én
-Mert nagy baj lesz.-Bill
-Ohh igen?És mi?-Én

-Nóri,ne jácc a türelmemmel.-Bill
-Most félnem kéne?-Én
-Na várjcsak…-Bill
Mostmár elkezdett futni…bár énis,de nesok értelme volt,mivel fél perc se kellett,és elkapott,és ledöntött a földre.Háton feküdtem,ő pedig a füvön mellettem térdelt.
-Nóri,ha nem adod őket vissza,esküszöm hogy bedoblak a tóba.-Bill
Nem akartam a tóba kikötni,de látszott Billen hogy egyátalán nem ideges,vagy dühös,ő is csak nevetett.
-Nehéz téged komolyan venni.-Én
-Pedig kellene.-Bill
Már kezdené a gyilkos fegyvert..de inkább idő előtt feladom magam..
-Oké,várj inkább,ne kezdj csikizni!Ami a ruháidat illeti…ott vannak a tó mellett.-Én
-Na azért,most pedig gyere.-húz fel a fűről
megmutattam neki hol vannak a ruhái,még megvártam még felöltözik,és mikor vissza indultunk volna egy ismerős alakot pillantottam meg.Szerintem ő is észrevett,mert a kis csapatával felénk vette az irányt.
Ahogy közelebb értek tisztán ki lehetett venni hogy David az,meg gondolom pár haverja…
-Szia Nóri.-David
-Hello,hátte?-én
-E mellett a hely mellett döntöttünk,most körbenézünk ha már itt leszünk a nyáron.-David-Ja igen ők itt Bred(Bred),Chris(Krisz),és Adam(Edem).-mutat a háte mögött álló 3 fiura
-Sziasztok,örülök hogy megismerhetlek titeket.-Én
-Khm..Khmm…-Bill
-Ja igen,és ő itt Bill,egy barátom.-Én
-Hello.-David
-Csá…-Bill,majd keserűen kezetráztak…ajjajj ezek már most nem kedvelik egymást :S

-Nincs kedvetek velünk tartani,bemutatnánk a többieknek is.-Én
-De persze.-David
Elindultunk a többiek irányába…David addig magyarul kérdezgetett pár dolgot…
-Ti is azokba a házakba laktok?Ami itt van nemmessze?-David
-Igen,ott,mert?-Én
-Csak szomszédok leszünkJ-David
-J-Én
-És amúgy ez a Bill a pasid?-kérdezi miközben Bill felé bök
-Ááá nem,vele is itt ismerkedtünk össze,meg még 3 fiuval,de csak együtt lógunk…haverok vagyunk…semmi több.-Én
-Aha,értem.-David
És visszaértünk.
Gustav és Tom elég furán néztek ránk.
-Sziasztok.-Bred,David,Adam,Chris
-Hello,ti meg kik vagytok?-Tom
-Ők az uj szomszédok.-Georg
-Georg?-szólal meg Adam
-Szevasztok fiuk.-Georg
-Te honnan ismered őket?-Kitty
-Reggel már találkoztam velük,az uj szomszédok.-Georg
-Ja.-Kitty
A köszönések és bemutatkozások után mindannyian leültünk kicsit a fűbe…
Na azért elemzem őket…
David:Szőkésbarna haj,barna szemek,és az a cuki mosoly,amitől elolvadsz ha mosolyogJaranyos fiu, és qurvaaa helyes!
Chris:Olyan Us5 Richie-s…kicsit…Tom féle bevállalós hülyegyerekJDe nagyon jó ötletei vannak
Adam:barna haj+szem,+egy kis,de télleg csak egy kis kecskeszakáll.Irtó kockás hasa van,mivel imád sportolni
Bred:Barna haj,zöld szemek.Első látásra visszafogottnak tünik,talán még ő a legkomolyabb.Nagyon kedves,és lehet vele értelmesen beszélni,de ha akar tud ő hülye is lenniJ
Na kb ennyi :P…egyenlőre…;-)
A csajok is el voltak kicsit ájulva az uj társaságtól…Billék viszont nem nagyon kedvelték,és ezt próbálták velünk is éreztetni….
Néha néha mondtak olyanokat..aminek szinte az volt az értelme hogy”húzzatok már el hülye faszok…”persze nem ezekkel szavakkal..
Sokat megtudtunk róluk is…David ugye félig magyar,míg a többi 3 fiu,németek voltak…
Most még én is meséltem magamról…még énis melepődtem magamon…
1 óra körül a fiuk nagy unszolására hazamentünk,Davidék még viszont körbenéztek,szóval ők még maradtak.
A sátrat,még otthagytuk,csak a legfontosabbat hoztuk magunkkal…
Az uton…
-Bill miért kellett ilyen szemétnek lenni velük?-Én
-Mert.-Bill
-Mégis miért?-Én
-Met hülye beképzelt faszok,és nem birom a jelenlétüket…ez van.-Bill
-És még volt pofája azt mondani rám hogy ”rasztagyerek”…mi a francot képzel?-Tom
-Tom,csak viccelt.-Lilla
-Marha poénos volt,én nem töltöm ezekkel a nyarat.-Tom
-Nekem nem volt velük bajom….egészen addig amig el nem kezdte az egyik hogy mennyire utálja a rockzenét,aztán meg még gyorsan hozzátette hogy azé a THval nincs baja…aszthittem hogy beverem a képét.-dühöng Gustav
Fejcsóválva hallagattuk a fiuk egész utas magyarázását hogy rázzuk le azt a 4 szerencsétlent.Nem értem mi bajuk volt velük,tök kedvesek voltak velünk,és még velük is annak ellenére hogy Billék miket mondtak…
Mire hazaértünk már télleg elegünk lett a fiukból,és kedvesen próbáltunk célozni arra hogy unjuk őket,és menjenek haza…
Talán megértették mert kis idő mulva elmentek….
-Végre….-csukom be utánuk az ajtót
-Annyira untam már a szitkozódásaikat…Miért ilyen utálatosak velük?-ül le Kitty a fotelba
-Talán mert mostmár nem ők lesznek az egyelten pasik erre…és féltik a „helyüket”…-csatlakozik Lilla is a fotelba
-Azért majd remélem megszokják egymást,én személy szerint mind a 8ukat nagyon birom.-Én
-És énis.-Kitty
-Meg énis…-Lilla
-Na…akkor most….együnk.-állok fel
-Helyes.-bólogatnak hevesen és a kaja felé vesszük az irányt…
A fiuknál(Billéknél)
Nagyban tespednek a TV előtt…
-Miért kellett ezeknek ide jönniük?-Tom
-Csak rontsák a levegőt…-Gustav
-Fiuk,mi van már veletek?szerintem tök jó fejek.-Georg
-Georg,te most velük vagy?-Tom
-Nem,persze hogy veletek,de nem értem ti miért vagytok ellenük,még a csajok is hogy birják őket….-Georg
-Ezt ne is mondd…-Bill
-Miaz?Féltek hogy kiturnak a helyetekről?-Georg
-Na állj,minket soha nem túr ki senki,és nem is fog.-Tom
-Ugyan fiuk…ne legyetek féltékenyek…-áll föl Georg és elmegy
Pár pillanat múlva Tom szólal meg először…
-Mi…nem vagyunk azok.Miért lennénk?-kiabálja Georg után
-Áhh…-int Georg,és kilép a házból
 …
-Pfff…ez nagyon jó volt.-ül le Kitty a fotelba
-Az-az.-Lilla&Én
-És most mi legyen?-Kitty
-Szerintem ideje lenne visszahozni a cuccokat a rétről.-Én
-Igazad van…-Lilla
-Akkor essünk túl rajta.-Kitty
-Ja,gyerünk.-Én
Elmentünk a rétre,összeszedtük a cuccokat,a sátrat is lebontottuk,de mivel azt még nem birtuk el,ott hagytuk,igaz hogy az már csak egy plussz táska,nem is volt túl nagy,de nehéz volt…Mikor hazaértünk a sok cuccal,kicsit el is fáradtunk…már senkinek se volt kedve visszamenni…
-Na,csak nem maradhat ott.-Én
-De nekem már nincs erőm.-Lilla
-Leszakad a hátam.-Kitty
-És zsibbad a lábam.-Lilla
-Csak 1 táska még.-Én
-Akkor azt már te is elbirod.-Lilla
-Na kössz…-Én
-Ha elmész a tatyóért,átvállalom a mosogatást jó?-Kitty
-Igy már más,mindjárt jövök.-Én
Amúgy is volt kedvem még menni,egy kicsit sétálni,meg nem esett nehezemre…Már majdnem odaértem,láttam a rétet,a táskát, de valaki mást is…David…a réten állt és nézett a tó felé…
Közelebb értem…és felé mentem
-Szép ugye?-állok mellé
-Hm?-kapja oldalra a fejét-Ja,szia…igen tök jó a kilátás.
-Mit csinálsz itt egyedül?-Én
-Csak volt még kedvem kicsit maradni,te is egyedül vagy?-David
-Igen..csak kijöttem a sátorért.-Én
-Nincs kedved sétálni egyet?-David
-Hát…a lányok majd keresni fognak….-Én
-Majd hivnak ha kell valami..naaa csak tudnak nélkülözni pár órára.-David
-Hát akkor..talán…-Én
-Na?-néz a szemebe azokkal az édes bociszemekkel
-Oké-oké.-Én
-Nagyszerű,és merre menjünk?-David
-Mondjuk arra?-mutatok egy erdő felé
-Rendben.-mosolyog,és elindulunk…
Addig otthon…
Billék jönnek be…mint mindig,kopogás nélkül
-Sziasztok.-Bill,Tom,Gusti,Georg
-Hello…-Lilla&Kitty
-És Nóri?-Bill
-Öhh…csak sétálni ment.-Lilla
-Egyedül?-Bill
-Öhh igen…egyedül akart menni.-Lilla
-De Lilla,nem is…-kezdené Kitty,de Lilla idő előt elhalgatattja,még jó hogy magyarul beszélt…
-Kitty,gyere egy kicsit.-húzza ki Kittyt a nappaliból
-Most mivan?-Kitty
-Nóri irt eg sms-t hogy Daviddal sétál..-Lilla
-Ja,értem…-Kitty
-És mondta hogy ne mondjuk Bilék előtt,mert ők ugyis utálják őket.-Lilla
-Oké,persze,értehtő.-Kitty
-Na addig fedezni kéne.-Lilla
-Oks.-Kitty
És visszamennek.
-És merre ment sétálni?-Bill
-Bill,hagyd már egy kicsit…egyedül akart lenni.-Lilla
-Miért titkolóztok?-néz sejtően Bill
-Mi nem..-vonja meg a vállát Kitty
-De-de…valamit titkoltok,és Nóri is benne van,ti is jól tudjátok.-Bill
-Ugyan Bill rémeket látsz…-int Lilla
Egy óra múlva…
-Najó,mostmár télleg mondjátok el hogy hol van.-Bill
-Sé..-Lilla
-Ne mondd hogy csak sétálgat egyedül mert nem veszem be!-Bill
….
-Nem kéne még visszaindulni?-Én
-Vissza szeretnél menni?-David
-Nem,jó itt,csak kicsit messzire jöttünk el…-Én
-Hát ha akarod.-David
-Ne érts félre,…csak….-Én
-Semi,nemértem félre,de már nekem is kezd fájni a lábam,ettől a buckás vidéktől.-mosolyog David
-A fiuk tudják hol vagy?-Én
-Nem,de ez most mind1.-David
-Oké…te mióta vagy itt kint?-Én
-Ugy 11 éves korom óta.-David
-Dejó neked…-Én
-Hát hogy őszinte legyek Német sokkal jobb mint Magyar…itt mindig történik valami,megy és pezseg az élet,de ott....-David
-Nekem ne is mondd,halál unalmas.-Én
-Hát te nekem nem látszol unalmasnak.Inább olyan különlegesnek…-David
Na egy csöppet elpirutam…
-Bocs,nem akartalak zavarba hozni.-David
-Hát pedig sikerült.-Én
Már 6 óra…hogy megy az idő?David nagyon kedves fiu,néha túlzásba viszi a bókolást..de aztán mindig aranyosan nevet magán…
…..
-Lilla,kérlek mondjátok már,nem értitek hogy aggódom??-Bill
-Bill,semmi baja.-Lilla
-De hát miért nem mondod?Mi az  nagy titok?És hol van Nóri??-Bill
-Bill,sétál.-Lilla nyugodtan
-Ez nemigaz…több mint 4 órája elment,és azthiszed elhiszem hogy sétál??-Bill
Lilla faképnél hagyta Billt és csatlakozott a fotelben ülő Tomhoz,Gustavhoz,Georghoz,és Kittyhez…
-Na?-Kitty

-Nem hiszi el…ebből még lesz baja Nórának,viszont mostmár tényleg jöhetne.-Lilla
-Nem akartok beavatni végre?Nem mondjuk el Billnek ha nem akarjátok.-Gustav
-Nóri télleg csak sétál.-Kitty
-De miért?Valami baja van?Bill sík ideg,mondjatok már neki valamit.-Tom
-Nóri sétál,de nem egyedül…Daviddel,ezért nem akarjk hogy Bill megtudja.-sóhajt Lilla
-Ja,igy már érthető.-bólint Tom
-Ezt jobb ha tényleg nem mondjátok neki.-Gustav
-Na…asszem mostmár felhivom.-áll fel Lilla
….
-Igen?-szólok bele a telefonba
-Nóri,gyerre haza…most.-Lilla
-Mindjárt-mindjárt.-Én
-Nem,most elindulsz van 10 perced,szia.-Lilla
-Hhhh…Énis szeretlek….-rakom le
-Ki volt az?-David
-Lilla,már télleg mennem kell.Mennyi idő még visszaérünk?-Én
-negyed óra maximum.-David
-Siessünk.-Én
A sátorért már nem volt idő elmenni,mert levágtuk az utat…
….
-Na?felhivtad?-Kitty
-Igen…-Lilla
Tényleg csak negyed óra volt,míg visszaértünk,már a házakelőtt vagyunk…
-Hát jó volt ez a kis kiruccanás.-Én
-Megismételhetjük.Holnap?-David
-Áhh nemhiszem…Lilláék most ugyis ki lesznek rám bukva,Billről nem is beszélve…de majd ha van valami átjövök.De most mennem kell,na drukkolj…szia.-Én
-Rendben…szia.-David
Lassan lépkedtem az ajtó felé…tudtam hogy jól le fognak majd ugatni…legalábbis ezt gondoltam…
Mikor beléptem minden szem rám szegeződött…Mindeggyik,kivéve Bill. Ő nem volt ott.
-Sziasztok.-mondtam félve
-Tőlünk nem kell tartanod,Billnek magyarázd meg.-Lilla
-Most inkább kihagyom.-Én
-Nóri…-Lilla
-Miért kéne neki mindenről tudnia?Miért baj ha élem a saját életem?Mi köze van hozzá?-Én
Beindultam a szobába,de nemtudtam hogy ott már van valaki…