- Háló? - én (Klaudia)
- Jajj, de jó hogy végre felvetted, már vagy harmadjára hívlak! Mégis mi a francot csináltál eddig?? - a végére kicsit mérgesen mondja a telefonba Fanni, aki az egyik barátnőm
- Héé, ne legyél már ennyiért mérges! Inkább örülnöd kéne a jó hírnek! - én
- Mi? Milyen jó hírnek? - Fanni
- Hát annak hogy megvettem a két jegyet a TH koncira, tudod, ami egy hét múlva lesz, vagy talán már elfelejtetted... És mikor elmentem a telómat itthonhagytam, meg a sor is hosszú volt, szal neked nincs okod panaszra!! - én
15 másodpercig néma csend volt, azt hittem már lerakta vagy elájult, vagy mit tom én, ezért györsen meg is törtem a csendet.
- Na itt vagy még? - én
- Persze, csak még most fogom fel hogy megyünk a koncira... - Fanni
- Jajj te! Miért olyan nehéz ezt felfogni? Ha így haladsz, akkor mikor már megyünk be a stadionba és ha akár rájukpillantassz, el is fogsz ájulni... Szerintem maradj kicsit nyugisabb, ok?! - én
- Hát... megpróbálom :) - Fanni nevetve
- Amúgy miért hívtál? - én
- Ja, csak azért hogy ma nállatok aludhatnék? Mert hát marhára unatkozok otthon, hogy anyuék sincsenek itthon meg minden, és hát... - folytatta volna drágalátos barátnőm, de közbevágtam
- Persze hogy jöhetsz, te bármikor! - én
- Nem fogok zavarni? - Fanni
- De! Nagyon is zavarni fogsz! Azért gyere át hogy zavarjál! Jajj Fanni, dehogy zavarsz! Gyerecsak! - én
- Ok, akkor ottleszek egy 10 perc múlva. Na szia. - Fanni
- Hello! - én
És lettettük mindketten a telefont. Most Július 3-a van, és a TH konci 10-én lesz. Mindketten 15 évesek vagyunk, és nagyon imádjuk a Tokio Hotelt. Személyszerint én főlleg Billt, Fanni meg Tomot. Már nagyon várjuk a koncertet! Minden infót tudunk a 4 fiúról, amit csak lehet. Nincs olyan kérdés amire nem tudnánk válazolni a TH-val kapcsolatban. Persze mi nem őrült fanok akik ha meglátják őket egyből letepernék... Nem, nem, mi nem olyanok vagyunk, hanem csak normális fanok... Tehát értitek?! Ugye? Én úgy képzeléek egy őrült rajongót, hogy ha már meglátja őket akkor legszívesebben egyből ágyba bújna velük... Na gondolom így már értitek! És mi Fannival NEM olyanok vagyunk! :D
Gyorsan eltelt a 10 perc. Csengettek. Mivel emeletes házunk van, ezért még gyorsan lekellett mennem a lépcsőről és hát Fanni mint mindig, teljesen türelmetlen volt, szóval egyfojtában nyomta a csengőt.
Ja és még nem említettem hogy az én szüleim sincsenek itthon, ugyanis a fanni szüleivel mentek el 2 hétre kikapcsolódni. Eközben elértem az ajtóhoz.
Kinyitottam...
- Na végre! Mégis mi olyan nehéz abban hogy kinyisd az ajtót????? Már vagy egy húsz perce itt állok!! - mérgelődött Fanni
- Szia! Téged nem tanítottak meg köszönni?? Amúgy meg csak kb 1 perce állsz itt... na gyere be. - én szemforgatva
- Na oké. Most pedig beszélnünk kell... - Fanni
- Mégis miről? - én értetlenkedve
- Hát mindenről... -Fanni
- Mi tartozik bele abba a mindenbe? - játszottam a hülyét
- Hát a TH-ról, a koncertről meg minden - Fanni kicsit mérgesebben
- Idejön a TH koncertezni???? Hurrá!!!!!! - játszottam tovább a hülyét
- Neked most télleg valami hülye emlékezetkiesésed van, vagy csak játszod a hülye minjt mindig??? - Fanni ordíbálva
- XD - én
- Most meg min röhögsz? - barátnőm
- Rajtad! Hogy mindig sikerül az őrületbe kergetni... - én még mindig röhögve
- Hát ez marha vicces, de ha ezt így folytatod télleg a diliházban fogok kikötni és a végén nekem kell kihívnőm őket saját magamhoz... érted???? - Fanni ordít maximális hangján, de közben már nevet
- Na látod? Már te is nevetsz... Na, de akkor mostmár tényleg hagyjuk abba, már amúgy is régen beszéltem veled... őőő... komolyan.... - én komoly képet végva
- Komolyan???? az mikor volt??? - Fanni röhögve
- Na gyere már- húzom fel a lépcsőn ami a szobám felé vezet.
Na igen, a szobám. Nem volt kicsi, volt elég nagy hely benne. A fala olyan közepes árnyalatú kék volt, amihez illetek a bútorok is. Világoskék szekránysor, egy hatalmas, fehér franciaágy (minek nekem akkora ágy, még... XD) És még volt egy kék éjjeliszekrényem, ami igazából a szekránysorhoz tartozott. Volt az ablak alatt egy kis asztalka, amin szokott lenni üdítő meg valami kaja. A szoba másik végében, egy másik ablak alatt volt az íróasztalom, amin ott volt a vadonatúj laptomon.
Hát a fal... főlleg az ágyam fölött tele volt TH-s (főlleg Billes) poszterekkel. Volt néhány más sztárról is de nem sok (pl. Avril).
Fanni miután jól kürölnézett a szobámban, valami változást keresve, de nem változott meg semmi rajta, tegnap óta... XD Ezért leült az ágyra.
- Na akkor téma? - ültem le mellé
- Hát... szerinted? - Fanni nézett rám bociszemeivel és folytatta - hol vannak a koncis jegyek? - pattogott/toporzékolt, ahogy tetszik :)
- Ott van az éjjeli szekrényem fiókjában - válaszoltam kicsit lehangolva, ezt persze Fanni is észrevette. Elővette a két jegyét, jó alaposan megnézte és rámpillantott...
- Baj van? - kérdezte kicsit aggódva, de mosolyogva
... csend, amit mindig is nagyon utáltam
csend, csend, kb 3 perc csend után:
- Őő, nincs - én borúsan
- Látom... - Fanni
- Tudod..., olyan rég álmodtam arról hogy egyszer találkozok velük, Billel..., és..., ez most olyan hihetetlen..., vagyis......, - 10 másodperc csend - nem is találkozunk, csak élőben látom őket..., és olyan furi lesz, de jó... - és mosolyogtam újra, majd eldőltem az ágyon
Fanni is mellém dőlt.
- Tudom..., nekem is hihetetlen és...
- Na igen, a telefonálás erre bizonyíték, már azt hitem elájultál - mondom
- Hé én se szoltam közbe, akkor te se! - nézett rám mérgesen majd folytatta - ...és ha még előben is látjuk őket, az is nagyon jó lesz! egy koncert, előben... - Fanni álmodozva
Mindketten sóhajtottunk egy nagyot.
- Szerintem maradj itt addig amíg a szüleink nem jönnek haza... sokkal egyszerűbb mint mindennap átjönni és hazamenni, akkor már mindegy ha addig idejössz, nem?! - én
- Hááát, ha nem baj... Maradok, csak még holnap értemegyek a cuccomért! :D - Fanni
- Szupeeeeer!!!! - mondtam vagyis kiáltottam :D
Elérkezett az este.
Hajnali 2-ig csak beszélgettünk, főlleg a TH-ról, de a végén már nagyon álmosak voltunk, azért elhatároztuk hogy alszunk. Mihelyst becsuktuk a szemünket, el is aludtunk.
Reggel 10-kor keltünk. Kajáltunk valami Fineszes kabonapelyhet...
- Hmm, ez nem is olyan rossz... - Fanni miközben csak úgy tömi az üres hasába a kaját
- Hát igen, kicsit hiányolom belőlle a cukrot, de legalább ettől nem hízunk el... - mondtam nevetve
Mikor befejeztünk a reggelit együtt átmentünk Fanni cuccáért. Gyorsan összepakolt és jöttünk is visszafele.
- Na, jól áludtál? - kérdezem tőlle
... csend
- Fanni!!! Min gondolkozol - ráztam kicsit meg az elbambult Fannikámat, mire ő feleszmélt
- Mi? Hogy? mi van? - kérdezte  értetlenkedve
- Azt kérdeztem jól aludtál?
- Aha - mondta
- Min gondolkoztál? - én kíváncsi képet vágva
- Őőő... seeeemmi különösen, csak....
- csak mi? - én
- csak Tomon - mondta félénken, bár nem értetettem hogy miért
- És mit gonolkoztál Tomról? (milyen értelmes megfogalmazás XD) - mondtam újra kíváncsi képet vágva
- Csak hogy milyen jó lenne ha személyesen is találkoznék vele... - mondta miközben a fellegekben járt :D
- Hát hajrá - mondtam gúnyosan :)
- Héé, most mivan??? nem hiszem el hogy te még nem gondolkoztál azon hogy mi lenne ha találkoznál Billel, személyesen!!!?? - mondta visszavágóképpen
- nem és kértem hogy hidd el - mondtam majd továbbmentünk.
- Végre édes otthon, azok a hülye csomagjaid marha nehezek voltak! - dőlök le a kanapéra
De a nyugalmam nem tart sokáig, de hát mit is hittem... :S
- Ááááhhhhhhh...... nhhhheeeeeeee... Fahhnnniiiiii
Haaagy máááá abbaaaaa..... ááááhhhhhhh.... - ordibááltam miközben Fanni drága halálra csikizett.
- Na várj csak! - mondom ördögi vigyorral :D
Mikor abbahagyta felültem és elkaptam. Behúztam a szobámba és elővettem a TH-s jegyét. Úgy állítottam be mintha szét akarném tépni...
- Neee, légyszi!!! Bármit csak azt ne!!! - mondja idegesen
- Bármit??? - mondom édesen
- Igen... bármit...... - mondja már megnyugodva, mivel letettem a jegyét
- 1 teljesn hétig minden te csinálsz ebédet és te is mosogatsz el! :DDD - mondtam ajánlatomat
- Nem, nem és nem. - mondta és bevágta a durcit
- Okéé - vettem fel a jegyét - vagy amit az előbb mondtam, vagy a jegyed... válszthatsz! na látod milyen jószívű vagyok még választási lehetőséget is adok! - mondom újra ördögi vigyorral
- Na jó, de nem több, hanem 1 hét!!!!
- Szuper - tettem le a jegyét
- Huhh......- könnyebült meg
Aztán teltek múltak a napok. Eltelt 5 nap. Minden nap Fanni mosogatott és főzött, persze én jószívű létemre besegítettem neki... néha .... XD XD XD XD
Akkor eszméltünk csak fel, hogy holna este koncert...
- te jó ég!!!!!! - mondtam mint egy aki szellemet látott
- mivan? - ugrott fel Fanni az újságolvasásból
- holnap lesz a koncert!! este!!!!! 8-kor!!!!!
- te jó ég! teljesen kiment a fejünkből, nem is tudom hogyan..... akkor holnap jó lesz!! agész nap az estére fogunk készülődni! :) - mondja fanni mosolyogva
- jajj de jó lesz - mosolyogtam
Másnap reggel 8 órakor keltünk, hogy időben eltudjunk készülődni.

Hogy mi volt másnap, a kövi részből kiderül! :)
Lehet ez a rész uncsi volt, de a többi már nem ilyen lesz. Ez inkább olyan bevezető féle.
Folyt. köv.