Másnap reggel elég nyúzottan és bal lábbal keltünk. -Nekem nincs is kedvem az egész naphoz. -mondta Marcsi -nekem se! főleg h bill látni sem akar.. -mondta edi szomin -Nyugi.. beszélsz vele, beszélek vele és rádöbben h milyen hülye volt. Nah de menjünk reggelizni. -mondta Marcsi -hát én inkább kihagyom mert nincs étvágyam! -mondta edi -Biztos nem vagy éhes? -kérdezte Marcsi. -nem köszi! -mondta edi és közben felöltözött -Jól van. De nem baj ha én addig magadra hagylak és elmegyek enni. Bár lejöhetsz tv-t nézi. –mondta marcsi -nem baj! inkább most egyedül lennék! -mondta edi menj csak nyugodtan -Jól van:)-és Marcsi le is ment reggelizni. Bántotta barátnője bánata. Mielőbb meg akarta oldani a problémát, de csak úgy h Tommal ne találkozzon. Nem akart. Nagyon nem. Edina keresztbe feküdt az ágyon és mozdulatlanul bámulta a plafont. -szia kicsim! -köszön marcsi anyuja -na milyen volt az este -kérdezi -Hát...inkább ne beszéljünk róla. -mondta Marcsi egykedvűen és kedvtelenül elkezdte a reggelit. Eközben Edi elgondolkozott az elmúlt 3napon! És rátört a sírás... Marcsi gyorsan megreggelizett fölment a szobába és amikor látta hogy Edi sir nagyon elszomorodott. Nah Edi felöltözök és megoldjuk a problémád:)-mondta Marcsi Már az sem érdekelte h mi lesz Tommal, csak barátnőjén akar segíteni, nem szerette ha szomorú:( -jól van! -mondja edi! Marcsi felöltözött és elindultak a hotel felé. Nem akartak taxival menni. Gyalog jobb volt. Kiszelőztették a fejüket és elgondolkodtak azon mit fognak mondani. Hamar odaértek. Beszálltak a liftbe és a 483-as szoba előtt megálltak. Bátortalanok voltak, de meg kellett tenni. Marcsi bekopogott, hisz ő akart jönni. Bill nyitott ajtót. -hát ti mit kerestek itt? -kérdezi Ahogy meghallotta ezt tom ő is odament az ajtóhoz. -Köszi Bill rendes fogadtatás -mondta Marcsi. Bemehetnénk? Beszélnünk kell veled/tek-húzta el Marcsi a száját. -gyertek! -mondta bill unottan -egy cseppet sem érdekelte a magyarázkodásunk -Bill! -mondta Marcsi .-Neked muszáj beszélned Edivel. nagy félreértés történt. Legalább hallgasd meg. Ne legyél bunkó.-és egy szúros tekintetett vetett rá. -hát nem tudom.. -hezitált bill -még is mi értelme lenne? -Hát legalább megtudnád az igazat. Ha már nem is bocsátasz meg neki a semmiért, legalább megtudnád mi történt. Hisz te a felét nem láttad de máris ítélkezel-mondta Marcsi -oké! meggyőztél! de akkor te meg halgassd meg tom-ot, mert te sem láttad a felét! -mondja bill És ezzel edi+bill bementek a szobába. Marcsi nem akar Tommal beszélni. Meg se akarta hallgatni. Mi értelme lett volna? minek hallgassa a magyarázkodását. Tom elfordította a kulcsot az ajtóban! -pedig végig fogsz hallgatni -mondta tom -Minek? Minek hallgassalak végig? Ki keztél egy másik csajjal. Miért nem mész hozzá?!-mondta Marcsi már dühösen, és már majdnem sírt. -sajnálom a pia miatt volt, ne haragudj! én soha nem voltam még szerelmes de beléd az vok és erre tegnap este jöttem rá!:( -mondja tom -Persze-persze mindegyik lánynak ezt mondod? -kérdeztem tőle Ahogy ezt Marcsi kimondta Tom közel lépett hozzá. Egyre közelebb. -Nem! Ez nem igaz! Nem mondom ezt minden lánynak. –mondta Marcsi már meg sem tod szólalni. Gyökeret vert a lába és...és nem tudta mit tegyen. Ekkor Tom megcsókolta Őt. Tom és Marcsi kibékültek! Minden ujra a régi volt! Bill szobája felöl ordibálás hallatszott! -Nem hiszem el bill h ilyet feltételezel rólam! -mondja edi sírva -De hát mit feltételezzek mikor vixamegyek és te egy másik sráccal smárolsz? Mégis mit gondoljak? -kérdezi Bill kicsit hangosan Tom és Marcsi megindultak a szoba felé. Nem tetszett neki ez az ordibálás De bemenni nem tudtak mert Bill bezárta az ajtót maguk után, és csak tovább veszekedtek! -de nem érted h a csávó támadott le!? -mondja edi -Értem én, de amikor láttalak titeket nem úgy tűnt mintha tiltakoztál volna.-mondta Bill -na jól van bill! én nem magyarázkodok neked tovább elegem van már belőlled! –mondta Edi épp indult volna az ajtó felé mikor összeesett. és nem eszméletét vesztette. Bill nagyon megijedt. Gyorsan ki is nyitotta az ajtót és látta hogy Tom és Marcsi ott áll. Marcsi csak nézett Edire. -bill! Mi történt? Mit csináltál? –kérdezi marcsi én nem csináltam semmit! -mondta bill, csak..csak magától összeesett! -gyorsan vigyük az ágyra -mondta tom -de hát még ma nem is evett semmit! -mondta marcsi -kibékültetek? -kérdezi bill -Igen mi kibékültünk, de szerintem ti nem, pedig Edi igazán nem tehet róla hogy az a tahó letámadta-támadtam le Billt. Gyorsan odamentem Edihez. -Edi kelj fel! -ébresztgetett marcsi , de én nem válaszoltam -hozzatok neki vizet h megtörölgessük vele az ajkát. –mondta tom Bill szaladt is. Valószínű lelkiismeret furdalás lehetett. Marcsi tovább ébresztgette Edit. -Edi! Kelj fel! -már majdnem sírt -nyugi nem lesz semmi baj! -mondta tom , csak elájult mert nem evett semmit! -de miért? –kérdezi tom -hol van már a vizes ruha? kérdezi tom idegesen -itt van már! -mondja bill -Miért? Hát a kedves testvéred miatt. Mert még arra se képes hogy meghallgassa Őt.-Marcsi már sírt. Tom csöpögtetett edi szájára egy kis vizet, és már lassan kezdett magához térni. -Edi! -szólítgatta Marcsi. -Jól vagy. Minden rendben? -őő igen, hol vok? -kérdezi edi -bill szobájában! –mondja marcsi |