77 millió éves dinoszaurusz-múmia
A kacsacsőrű dinoszaurusz a Leonardo "névre hallgat". Külön érdekessége a dolognak, hogy a megkövült csontvázat lágy szövetek fedik (pl.: bőr, izomrost).
Ez a nagy ritkaság a paleontológiai leletek között, mivel Leonardo gyomrának tartalmából arra is fény derült, mit evett utoljára. A lelet ezért hatalmas kincset jelent a kutatóknak. A dinoszaurusz-csemete az egyike a legjobb állapotban megmaradt leleteknek, és ez az első még nem kifejlett példány.

Összesen négy dinoszauruszt találtak, amelyek a konzerválódott puha szöveteik miatt nevezhetők múmiáknak. Az első hármat a konzrválás legkezdetlegesebb idejében találták meg. A XX. Század elején. A negyedik dinoszaurusz, Leonardo titkát képesek a tudósok teljes egészében feltárni a modern technikai eszközeivel. A dinó-múmia nevét az észak-montanai ásatás helyszínén olvasható, "Leonard Webb és Geneva Jordan, 1917" feliratú falfirkáról kapta.

A nyilvánosság előtt először a Gerinces-paleontológiai társaság Oklahomában megrendezett ülésén jelent meg először október közepén. Leonardo halálakor kb. 2 tonna súlyú volt és 7 méter hosszú. A maradványokalapján kiderült, hogy hátán taréj volt. Pikkelyek fedték testét, ami azért érdekes, mert minden ezredik feltárt dinoszauruszon található. Bőrmaradványok a koponyán, a nyakon, a bordák fölött, a bal karon és lábain maradtak.

Megállapították, hogyidejében olyanpuha volt a bőre, mint az embernek. A gyomrának tartalmából  kiderült, hogy páfrányt, magnoliát, és tűlevelűeket evett. Ez segítséget nyújthat a kutatónak abban, hogy megfejthessék a 65-68 millió évvel ezelőtti dinoszauruszok étrendjét, mozgását, élőhelyét.