Még az nap a lány új társainak be kellett fejezniük egy ügyet addig pedig Shinkiró egyedül próbálgatta erejét.

-Húú félelmetes.-suttogta mikor az árnyékként megjelenő szörnykutyák semmivé lettek.-Ha ezekkel a szörnyű illúziókat be tudnám juttatni a gyilkosaim álmaiba.....felfoghatatlan kínokat tudnék okozni nekik.-mondja és kezét ökölbe szorítja.

Közben az idő gyorsan eltelt.Már este fél tíz van.Ai már elvitte a Pokolra szánt embert , Wanyuudouék pedig elindultak megkeresni Shinkirót.

-Hol lehet az a lány?!Csak így elkószál.-mondja kissé dühösen Honne-Onna.

-Még újonc nem tudja mik a szabályok.Majd beletanul.-nyugtatgatja Wanyuudou.

-Azt hiszem megvan.-szól közbe Ichimoku Ren.Shinkiró egy ház előtt az utcai lámpa alatt áll mozdulatlanul.

-Héé te meg mit művelsz?-kiállt rá Honne-Onna.Erre Shinkiró felnyitja szemei és hátrafordul.Abban a pillanatban egy sikítás hangzik fel a házból.

-Shinkiró itt volt!Bosszút akar állni.Bosszút!Bosszút.-üvölti a kétségbeesett hang.Olyan annyira kiabál ,hogy hangja eltorzul.Utánna már csak a szülők csitító hangja és egy levert polc durranása hangzik.

-Tehetséges az már biztos.-mondja Ren a lányra nézve.

-Tehetség?Ezt nevezed te tehetségnek?Ez csak az erőm egy szikrája.Bizonyára te egy béna selejt vagy.-mondja hidegen.Ren szemei összeszűkülnek.

-Kis taknyos kezdő.Az én képességeim olyanok amelyeket te fel sem tudsz fogni.

-Hagyd Ichimoku Ren.Csak hergelni akar.-teszi a fiú vállűára a kezét Honne-Onna.

-Jól tudom.Na gyere!-szól oda a lánynak és már indulnak is el.Shinkiró hangtalan léptekkel követi őket.

Hirtelen újra a vörös tájon találja magát a fa alatt.Ott áll Ai előtte könnyes szemű nő.

-Mi a neved?-kérdezi Ai

-Kinka Kaoru.

-Mit szeretnél?

-Bosszút állni a nővéremen.Ginka nem ért a ruhatervek készítéséhez de meg akarta nyerni a versenyt ,hogy a Pearcear Stúdió felvegye.Ellopta a vázlataimat amikkel én készültem a pályázatra.A sajátjaként adta be és megnyerte.Én pedig ........ -ekkor összeesett és zokogni kezdett.

-Wanyuudou!-szólal meg Ai.

-Igenis kisasszony.-Wanyuudou piros sálját átdobja nyakán majd fekete szalmabábuvá változik.Ai felveszi a földről és átnyújtja a lánynak.

-Ha valóban Pokolra akarod küldeni azt az embert akkor csak annyit kell tenned ,hogy meghúzod a piros madzagot.Ekkor hivatalos lesz az egyezség köztünk.De vigyázz!Mások fejére kimondott átok te rád is visszahull és halálod után te is a Pokolba jutsz.

-És szörnyű kínok között sínylődsz az idők végezetéig.-tette még hozzá Ren.

-Én is a Pokolra jutok?-kerekedtek ki szemei Kinkának.Ai bólintott majd a lány ismét ott találta magát a dolgozószobájában kezében a babával.Leült íróasztalához és hosszasan nézte a babát.Odakint a falhoz támaszkodva állt Ren mellette pedig Shinkiró álldogált.

-Most mi a fenét csinálunk itt?!-kérdezi kissé gúnyos hangon

-Figyeljük a nőt.

-De mégis mindek.Odaadtuk neki a babát már csak annyi van hátra ,hogy valamikor meghúzza azt a mandzagot és akkor mi szépen elintézzük az ellenségét.Mért kell közben még biztonsági őrt is játszani?

-Ez a kezdetektől fogva így ment.És most nem kívánunk rajta változtatni a te kedvedért.-mondja Ren komoly arccal.

-Hülye selyemfiú.-Ren vicsorít egyet dühében.

-Mért nem tudsz békén hagyni?Nem is tettem ellened semmit.akkor meg mért vagy ilyen?

-Mondjuk mert zsigerből utállak?-mondja és jeges pillantása mélyen elmerül Ren sárga szemeieben.

-Jó ideig együtt fogunk még dolgozni és el kell egymást viselnünk szóval jobb lesz ha nem undokoskodsz mert úgy jobb mindkettőnknek.-erre Shinkiró nem válaszol csak elfordul.

-Olyan furcsa ez a lány.-gondolja magában Ren de nem foglalkozik tovább a dologgal.

Másnak Kinka elindult az irodájába.Összeszedte vázlatait melyeket tenap este készített.Sietva lépkedett mert késésben volt.Ugyan olyan gyorsan követte őt Ren és Shinkiró.

-Jó reggelt!-köszönt mosolyogva a recepciós barátnőjének aki nem köszönt vissza hanem elfordította fejét .

-Kaoru kisasszony!Kérem jöjjön be az irodámba.Beszélni szeretnék magával.-szólt oda neki főnöke.

-Máris uram.

-Üljön csak le!-mondta neki a férfi és gondterhelten ő is helyet foglalt.-Tudja maga régen dolgozik nálunk és mindig hűséges is volt a céghez ,de sohasem néztem volna ki magából ,hogy a nővére terveit hozza be.-mikor ezt kimondta Kinkának elakadt a lélegzete és elsápadt.-A nővére most ,hogy megnyerte a pályázatot nagy nehezen ,zokogva elmondta ,hogy ön kényszerítette arra ,hogy csinálja meg a terveket és adja át ,hogy ezzel lépjen előlrébb a ranglétrákon és érjen el eredményeket a cégnél.

-De hát ez nem is igaz.A vázlatok,a tervek amikkel megnyerte a pályázatot az enyémek voltak csak ellopta.-tört ki belőle a sírás és üvöltve csapott a főnöke asztalára.

-Sajnálom de ilyeneket nem vagyunk hajlandók alkalmazni.Kaoru kisasszony .... el van bocsátva.

-Kirúg?!Kirúg engem?!Kérem... kérem neee.-ráborult az asztalra és csak sírt.

Az ajtó előtt áll Ren és Shinkiró.

-Szánalmas.Képes könyörögni és sírni.-mondja undorodva Shinkiró.

-Neki csak a munkája van.Az az élete.Ha elveszíti akkor magába zuhan.Többé nem marad semmije.-ekkor Kinka csapta ki az ajtót és zokogva rohant ki az épületből.

-Szerintem most fogja Pokolra küldeni a nővérét.

-Minden valószínűséggel igen.

-Nah gyere tökimöki.

-Tökimöki?!Én?-gondolja mérgesen Ren de azért a lány után megy.

Kinka hazaérve ledobta cuccait ahogy érte és rohant a babáért.Még arra sem figyelt ,hogy a lakása ajtaját is nyitva hagyta.Csak a bosszú járt a fejében.Az ,hogy a nővérének fájdalmat okozzon és romba döntse a csalással és mocskos ügyletekkel felépített hírnevét és sikereit.Felkapta a babát mely az asztalán hevert.Megragadta a vörös madzagot és gondolkozás nélkül megrántotta.Ekkor felzúgott valami és Wanyuudou hangja hallatszott.

-Kérésed meghallgattatott!-a baba semmivé lett csak a madzag lógott ujjai között.

Shinkiró megfordult és futva sietett ki az épületből.

-Héé várj már meg!Mit kell úgy rohanni?!-kiálltott utánna Ren.

-Most jön az édes bosszú és én jól meg akarom szorongatni azt a nőt.-kiálltotta vissza futtában a lány.

Wanyuudou ,Honna-Onna az irodaház előtt állt mikor Shinkiróék odaértek.

-Bocs a kis késésért de Ölelkezős Ren olyan lassú mint egy csiga.

-Ölelkezős Ren?-ismételi Honna-Onna értetlen arckifejezéssel.

-Jah.Általába ha csajt figyel meg a végén mindig az sül ki ,hogy megölelgeti. (ok: a Futakomoriban kétszer is megtörténik az ,hogy megöleli az álltala megfigyelt lányt,de persze annak mindig van oka )

-Nem is!Szálj már le rólam!-kiállt rá a fiú

-Nyugi te kis biszex.-ekkor Rennél betelt a pohár.Megragadta Shinkiró karját.

-Ereszd el a karom!-sziszegte a lány

-Te sem hagytad abba a gúnyolódást.

-Elég legyen!Most dolgunk van.-szól rájuk Wanyuudou.Ren erre elengedi a lány karját de szemeiben még mindig ég a düh lángja.

-Később ezt még befejezzük.

-Jön!-szólalt meg Honna-Onna.Az irodaház hatalmas üvegajtaja megnyílt és egy nő lépett ki rajta.Sütött róla ,hogy nem egy angyali lélek.Wanyuudouék követték míg egy elhagyatottabb utcarészhez értek.

-Micsoda?!Hogyhogy nem készítesz új vázlatokat?Azt nem teheted!Kinka!Kinka!Az a dög letette.-mondta dühösen Ginka és mobilját visszarakta táskájába.Ahogy felnézett megtorpant.Kinka ült előtte a földön arcát kezeibe rejtve.

-Kinka?Te szerencsétlen hülye liba.Mit keresel itt?Talán történt valami?-mondja gúnyos vogyorral.Ekkor Kinka felemeli a fejét és ránéz.Vagyis csak nézne ha lenne szeme.Mert a szemei helyén csak egy lyuk tátong melynek szélein húscafatok díszelegnek.Ginka felsikolt és elejtve táskáját elrohan.A következő utcafordulónál azonban újra szembe kerül testvérével.

-Mért menekülsz előlem nővérkééééééém.-mondja földöntúlian visszhangozva.Ginka újra sikít és menekülne de elbotlik.A lábát a betonból előtört csontkezek szorítják.

-Áááááá segítség!Segítsen valaki.-egy férfi fut oda hozzá és kiszabadítja a csontkezek bilincseiből.

-Köszönöm.-rebegi és a férfira néz.

-Nincs mit.....hisz úgyis pokolra jutsz.-majd gonosz kacaja betölti az utcát.Szájából csótányok serege tör elő és mászik rá Ginkára.A nő próbálja lesöpörni magáról de nem tudja.Eszeveszettül futni kezd.Gyorsan hagyja maga után az utcákat míg végül a lakásához nem ér.Előkapja a kulcsot , kinyitja az ajtót és berohan.Lábai előtt hullák hevernek melyeknek a bőrük le van nyúzva és csak a nedvedző hús látszik belőlük.

-Már belátod bűneidet?-kérdezi egy hang és Ginka előtt megjelenik Ichimoku Ren ,majd Wanyuudou ,Honne-Onna és Shinkiró is.

-Bűneim?Én nem követtem el semmit.-mentegetőzik a nő.-Kérlek ne bánts!Hisz néz milyen gyönge nő vagyok.-hízelegve közelebmegy Renhez kezeit a fiú mellkasára teszi és ragyogó szemekkel néz rá.Ekkor mögötte egy hulla felemelkedik és elkapja a nőt.Ren Shinkiróra néz de a lány nem viszonozza a pillantását.

-Ő mozgatta meg a hullát.De vajon miért?-gondolja Ren majd újra a sikítozó és könyörgő nőre néz aki süllyedni kezd.Lassan elmerül a hullák között és sikolya elhal.Mikor újra felnyitja szemei már a csónakban fekszik Ai pedig evez a Pokol felé.