Intrejú Nat-tel a Főnixről és Tonksról spanyolul.A magyar szöveg a videó alatt van
Az Afterlife (Médium- a túlvilág kalandorai) Mirrorball (Kristálygömb) c. epizódja, amelyben Nat Gemma, a kicsit őrült, kicsit nimfomániás lány szerepét játsza Sajnos csak angolul. És minimum 16-os karikával :)
Kérdés: Kérlek mond el hogyan kerültél a filmbe?
Nat: Hát… Tonks szerepére kerestek színésznőt. Ő egy új szereplő a könyvben és… az ügynököm hallott róla és elküldött. Elmentem a meghallgatásra …és most itt vagyok.
K.: Tényleg? Ilyen könnyen?
Nat: Nem! nem, nem. Amikor beléptem semmit sem tudtam Harry Potterről. Nem olvastam a könyveket és a filmeket sem láttam. Gőzöm se volt az egészről. Beléptem a terembe…és összesen annyit tudtam, hogy ez a boszorkány tudja változtatni a haját. Szóval beléptem és átestem egy széken. És Tonks nagyon ügyetlen!
Leültem és elkezdtem mondani a rendezőnek, hogy régebben rengeteget cserélgettem a frizurámat. Mikor boldogtalan voltam feketére festettem és magamnak vágtam le. Ha boldog voltam akkor narancssárga volt a hajam. Vagy csináltattam még egy piercing-et. Tudod! És mindig máshogy öltöztem. És a rendező valami ilyesmit mondott: „Ez a lány, ez Tonks!”
K.: Milyen volt megérkezni és beilleszkedni egy olyan helyre, ahol már mindenki ismerte egymást? Nem érezted egy kicsit kívülállónak magad az elején?
Nat: Nem, mert én áprilisban érkeztem és nem forgattam egy jelenetet sem csak próbáltam a jelmezt meg ilyenek. És lassacskán, mire az én jeleneteim jöttek már mindenkit megismertem. A családommal voltam. Szóval nem volt nehéz egyáltalán.
K.: Mikor veszik fel a te jeleneteidet a következő filmben?
Nat.: Nem tudom. Azt mondták hogy szeptemberben vagy októberben kezdenek forgatni, de én csak decemberben vagy januárban kezdek dolgozni. Mint legutóbb… nem tudom mikor. Azt hiszem még a forgatókönyv sincs kész szóval…
K.: És szerencsés vagy, hiszen ugyanazzal a rendezővel dolgozhatsz megint. Mi volt a legjobb a közös munkában vele?
Nat.: Oh, annyira aranyos egy rendező, a mikor belépsz a szobába rögtök kérdezi, hogy hogy vagy. Olyan mint egy gyerek, amikor izgatott, ugrál. Kedves és aranyos.
És sose láttam őt ordítozni és sosem volt rosszkedvű. Sok rendező, akivel dolgoztam ha rossz napja van vagy kedvtelen –és ugyanez van a színészekkel is- akkor dühös lesz a operatőrrel vagy a világosítóval. De ő mindig rendes mindenkivel, csodálatos ember!
K.: Melyik volt a kedvenc jeleneted?
Nat: Szerettem Umbridge jeleneteit, szerintem nagyon tehetséges és ahogy nevet! Tisztára elmebeteg! És a macskák a tányérjain! Annyira tetszett, tökéletes volt!
K.: És a saját jeleneteid közül melyik volt a kedvenced?
Nat: A seprűs. kétségtelenül
K.: Nyilvánvalóan tele vagy energiával, úgy értem most hogy látlak tökéletes vagy a szerepre. De azért vannak más terveid is, szerepek amiket eljátszanál…?
Nat: Aha. Hát amit a legjobban szeretek az a színház, azért szeretem mert el tudok veszni benne. Ott nincs kamera, ott nem vagy fontos, csak a közönség számít. Filmezni annyira más… nem érezni annyira a kapcsolatot. És tudod, a filmekben mindig… kis szerepeket kapok. Nincs elég tapasztalatom, hogy tudjam, milyen egy főszerep… talán más lenne, majd eljön az én időm is. Szeretnék egyszer egy csendes szerepet, szívesen játszanék egy olyan lányt aki nem szól semmit csak a körmét reszelgeti meg ilyesmi, olyat aki teljesen más mint én… mert én mindig vad lányokat játszom, mindig. Szeretnék egyszer én lenni az elnyomott lány.
AJÁNLOM AZ OLDALT
