Figyeltük, ahogy a repülők nyoma eltűnik a fejünk fölül
Olyan vakító volt, ahogy eltűntek és úgy sajnálom, hogy elengettük egymás kezét
Van egy elérhetetlen hely, mely még mindig oly messze van.
Oly messze, hogy csak bámuljuk egy eltitkolt vágyakozással
A gyerekek a nyári sínek mentén sétálnak.
Szárnyaló reményeket szorítva két kezükben
Kergettük és kergettük a repülő eltűnő nyomát
Semmi sem változott azóta, mióta azon a napon erre a helyre feljutottunk.
Maradjunk együtt örökre...
És akor biztos megőrizzük a tenger erejét. |