Fásultan
Nap-aszalta-csöndbe-hulló-virág vagyok Hiába noszogatsz,: semmit sem akarok.
Ajkam kedvesen, gyermekien csicsergett Miért nem akkor nyújtottad a kezedet?
Megdermedtem, sosem-omló sóhaj-szoborban, s dörmögésem engem döbbent meg legjobban.
Vagyok: (feléd!) fölemelt letiltó tábla, hogy értsd: ki éveket várt; az már nem vár ma…
|