Túl voltam egy fantasztikus délutánon, amelyen Jason Winter társaságában mélyedhettem el a sötét varázslatok kivédésének rejtelmeiben. Micsoda megtisztelés.
Tulajdonképpen nem volt semmi... nem bunkózott, de nem is volt túlzottan kedves.
Háromnegyed hat felé már kezdett elegem lenni az egészbõl.
-Korog a pocim. Nem megyünk enni? - kérdeztem
-De - bólintott - Még reggel szerettem volna mondani, hogy átértékeltem a dolgokat kettõnk közt, csak Hermione közbeszólt.
-Aha - mondtam halkan. Ez most mit akarhat jelenteni? De komolyan. Nem értem.
-És arra jutottam, hogy... túl bunkó voltam veled, és...
HÚHA? MI LESZ EBBÕL?
-Jasmine! - kiabált Benji.
Rohadt életbe. Nem hiszem el. Mindig a legrosszabb (vagy legjobb?) pillanatban lépnek közbe. Valaki nagyon nem akarhatja, hogy Jason elmondhassa, amit akar.
-Igen?
-Anita üzeni, hogy siess az evéssel, mert randitok lesz hétkor a hálóban.
-Mi?
Benji gyanúsan nézett Jasonre, és persze nekem minden egybõl leesett. Jó nagyot puffant.
-Jaaa tudom már - vigyorodtam el
-Újabban lányokkal is kezdesz? - kérdezte Jason
-Aha. Kell egy kis változatosság. Túl nagyot csalódtam a pasikban - mondtam negédesen
-Akkor legalább ebben egyezünk.
-Te is csalódtál a pasikban?
-Nem. Csak a csalódás egyezik - mosolyodott el és beértünk az ebédlõbe.
Ezt megkaptam. És fájt. De megérdemlem.
Leültem Hermione mellé.
-Este hétkor a hálóban Anita és te elbeszélgettek Parvatiékkal - mosolygott rám
-Már alig várom - dörzsöltem össze a tenyerem gonoszul
Kaja után hiperszupergyorsasággal vágtattam fel a hálóba. Anita, Parvati, és Levander már ott volt.
-Á, végre itt vagy. Azt hittem nélküled kell elkezdenem - mosolygott rám
-Ezt sosem hagynám ki.
-Bejöhetek? - nyitott be Abby
-Persze - bólintottam
-Mi van most? - kérdezte Levander
-Nos aranyom... ha errõl a beszélgetésrõl akárkinek is mesélni próbálsz kicsinállak - kezdte el Anita
-Mi van? - pislogott bután Parvati
-Csak annyi így elöljáróban, hogy tudd, kivel, hol és mirõl pletyizel - vigyorogtam - Ha be mered köpni McGalagonynak, hogy Jason és Draco ma kiszökik, megismerkedhetsz az öklömmel.
-Beteg vagy, Jasmine? Mi közöd neked Jason szülinapjához? - kérdezte Parvati
-Ha te azt tudnád...
-Na csajok, az a helyzet, hogy azt hiszem egyenként kell elbeszélgetnünk veletek. Elõször Parvatival szeretnék beszélni - mondta Anita
-De... - kezdte el Levander
-P.B.F.K.
-Mi? - nézett értetlenül „kedvenc barátnõm”
-Pofád Befogod, Felállsz, Kimész. Jasmine, légy szíves menj ki vele.
-O.Ó.H.A - vigyorogtam
-He?
-Oké Ó Hatalmas Anita
-Hülye vagy - sóhajtott fel - Menjetek már!
Kimentem Levanderrel.
-Mi folyik itt? - kérdezte
-Hol? Én nem látok semmit FOLYNI - néztem körül
-Ne tettesd a hülyét, légyszi.
-Nem tettetem.
-Mi az, hogy hallgatózol, hogy mi mit beszélünk? - kérdezte
-Mi az, hogy el akarod rontani a bulit?
-Jason az én pasim, azt csinálok vele, amit akarok, nem tartozom beszámolóval senkinek.
-Jaaj Levander, Levander, nem érdekel a pasid - legyintettem
-Pedig nem úgy néz ki. Tudom, hogy minden szabad percedben rá gondolsz.
-Beteg vagy? - kérdeztem
Tudjátok, mi a legrosszabb az egészben? Hogy IGAZA VOLT!
-Nem. Csak tudom, hogy még mindig bele vagy zúgva.
-Kac-kac Levander. Ha beköpöd Jasont és Dracot elkérem Seamus acélbetétes bakancsát, és szilánkosra rúgom vele a segged. Három napig garantáltan nem tudsz majd leülni.
-Jasmine, bejöhettek - nyitotta ki az ajtót Abby
-Örvendetes - mosolyogtam és visszamentünk a hálóba - Ne megvolt a beöntés? - kérdeztem
-Jaja - bólogatott Anita - Beszélgettél valamit Levander kisasszonnyal? - gügyögte
-Aha. De szerintem vedd kezelésbe te is. Nekem öltözködnöm kell.
-Miért hova mész?- kérdezte Levander
-El.
Elõrángattam egy farmert és egy narancssárga felsõt a szekrénybõl. Megpróbáltam nem odafigyelni Anitáék beszélgetésére, valahogy nem volt kedvem hallgatni. Fél hétkor drága barátnõm még mindig okított, én pedig lementem a klubhelységbe.
-Mikor indulunk? - kérdeztem Benjit
-Háromnegyedkor. Dracoék pedig egészkor.
Lecsüccsentem mellé a kanapéra és sóhajtottam egy bazinagyot.
-Mi a baj? - kérdezte
-Semmi.
-Na itt vagyok, indulhatunk? - jött le Anita - A ribik meg megkapták a magukét.
-Hermione és a többiek? - kérdeztem
-Az elõcsarnokban vannak.
Öt perc múlva már a fúriafûz alatti alagútban mentünk a Szellemszállás felé.
-Ajándékok nálam, kulcs nálam, csajok elintézve - sorolta Hermione
-Mit mondtál nekik? - kérdeztem Anitát
-Azt, hogy meg lesznek verveeeeeee - énekelte
Azt hittem hosszabb lesz az út, de viszonylag hamar eljutottunk Roxmortsba.
-Merre? - kérdeztem már az utcán
-A Hárpm Seprû különtermét béreltük ki.
-De Madame Rosmerta és Dumbledore jó barátok, nem?
-De azok. De Madam Rosmerta és Ginny Weasley is jóban vannak.
-Jaaaaa - világosodtam meg
A terem szépen fel volt díszítve, már szólt a zene, az ajándékok egy halomban voltak, és persze volt minimum 50 liter vajsör és más pia is.
-Na jó, ezeket honnan szereztétek? Nem hiszem, hogy csak úgy megengedik - ráncoltam a homlokom
-Hát nem is. Megbûvöltem, úgy, hogy aki elmúlt huszonöt, gyümölcslének lássa - mosolygott Hermione
-Büszke vagyok rád - simogattam meg a buksiját
-Én is magamra.
-Itt vannak! - kiáltotta el magát Ron.
Gyorsan lekapcsoltuk a lámpákat és elbújtunk az asztal mögé.
-... de nem értem, hogy miért nem maradhatunk, ott elöl, amikor... - hallottam Jason hangját.
-Nyugi - mondta Draco és bejöttek a terembe
-És ráadásul még sötét is van...
-MEGLEPETÉS! - üvöltöttük
-Meglepõdtem - mondta mosolyogva Jason egy kis hatásszünet után
-Boldog szülinapot! - mentünk oda hozzá
-Gyerekek, nem kellett volna! Akkor ezért voltatok ma olyan furák.
Mindenkit körbepuszilt. Én maradtam utolsónak (nem meglepõ)
-Tudom már, hogy miért voltunk ma a könyvtárban - mosolygott rám, és megölelt
Most Jason meghülyült, vagy valaki fejbe vágta egy féltéglával, és most még zizi egy picit?
-Bocsi, de ki kellett találnom valamit - mosolyogtam vissza
Adott két puszit. Ciki lenne, ha hazaugranék a Roxfortba lázmérõért meg gyógyszerekért? Esetleg idehozhatnám Madame Pomfreyt, hogy analizája Jasont. Á, nem, inkább majd a buli után.
-Bontsd ki az ajándékaidat! - mondta Hermione
Örült nekik. Amikor a whiskyhez ért felröhögött és felajánlotta, hogy majd segíthetnék neki meginni. Ez beteg. Tuti. Hívja valaki a Szent Mungot!
-Hányra hívtad a többieket? - kérdeztem Dracot
-Kilencre.
-Milyen többieket? - kérdezte Jason
-Azt hitted, hogy csak ennyien leszünk?
-Aha. Ki jön még?
-Hát a fél Roxfort! - mondta Draco - De ez magáról értetõdik!
-De izé... Nem fog feltûnni a tanároknak, hogy üres a fél suli?
-Á, dehogy, ilyenkor már õk is a szobáikban vannak.
Kilencig már nem volt túl sok idõ, addig poénkodtunk. Aztán megjöttek a többiek. Tizenegyre a fél banda seggrészegen fetrengett a padlón. Én nem.
-Szi...zijja hergenõcskécske - integetett nekem Zabini
-Helóka. Mennyit ittál? - kérdeztem
-Nem zsokat. Csakegyicipici koortyocskát - mutatta a kezével azt az „icipict”
-Jól van.
-Jajén úgy zeresselek téged. Járnék is veled, ha nem...nemlennékbuzi.
Hogy mik ki nem deülnek!
-Zabini. Be vagy baszva. Holnap majd elmondom neked miket mondtál, jó?
-Jó - mondta és a piáspult felé vette az irányt.
-Na mi a helyzet? - kérdezte Gerard
-Semmi extra - mosolyogtam
-Délelõtt még azt hangoztattad, hogy berúgsz.
-Még éjfél sincs. Minek siessek annyira? Tudod, ami késik, nem múlik - kacsintottam rá
Körülnéztem, hogy ki mit csinál.
Hermione és Draco a kanapén smároltak. Hát izé. Hermione is többet ivott a kelleténél, még sosem láttam ennyire „vadnak”. Több, mint valószínû, hogy Draco már igen. Benji és Abby Ginnyvel beszélgetett, a többiek táncoltak, Jason pedig felém közeledett.
-Szió. Whiskyt? - kérdezte
-Aha - bólintottam
-Szóval - nyomott a kezembe egy poharat - Tudod, van valami, amit már egész nap el akartam mondani - öntött piát a poharamba - arról, hogy átértékeltem a kapcsolatunkat.
-Aha - bólintottam, és éreztem, hogy kezd fölmenni a pulzusom
-Az van, hogy... rájöttem, hogy egy kicsit bunkóbb voltam a kelleténél, mert hát az ember részegen nem mindig tudja, mit csinál...
MONDD AZT, HOGY MEGBOCSÁTASZ! LÉGYSZI!
-Nekem mondod...
-...és arra jutottam, hogy akár barátok is lehetnénk.
Bumm.
Mindent vártam, de EZT nem. Mi az, hogy barátok? Ha tudja, hogy nem voltam magamnál, amikor smároltam Benjivel, akkor miért csak barát akar lenni? Most közöljem vele, hogy én több akarok lenni neki, mint barát?
-Oké - nyögtem
-Igyunk! - csapott hátba Benji
-Igyunk! - kiabáltam én is és a kezembe nyomott egy üveget - Mi van benne? -kérdeztem
-Nem tudom. De finom.
Tényleg az volt. Fél üveg után már kezdtem magam jobban érezni. Szóval Jason csak barát akar velem lenni? Ez gonosz dolog tõle. Akkor már nincs is értelme epekednem utána, igaz?
-Nincs kedved táncolni? -jött oda Gerard
-De van - vontam meg a vállam
Táncoltunk, és az arca valahogy minden pillanatban egyre közelebb volt. Aztán megcsókolt. Én meg vissza. Jaj nekem.

40. fejezet