Másnap kiengedtek minket. Nem tudom, hogy örülnöm kellene e neki, vagy sem, mert a gyengélkedõn Jason folyton piszkált, viszint a tudat, hogy a mellettem lévõ ágyban fekszik... Azt hittem, hogy megátkozom. Én persze nem szóltam hozzá egy szót se.
-Miss Reynolds, Mr. Winter, kérem fáradjanak az irodámba - jött Fel a klubhelységbe McGalagony prof.
-Ajjaj, bünti - mondtam Ronnak és Hermionének akik éppen sakkoztak.
-Sok sikert - mosolygott Ron bátorítóanés követtem McGalagonyt és Jasont a folyosóra.
-A büntetõmunkájuk a bagolyházban lesz. Varázslás nélkül kell kitakarítaniuk, és elhordani a bagolyürüléket és bagolyköpetet.
Nagyon jó. Szóval baglyokat fogok ganézni. Ráadásul Jasonnel. Igazi felüdülés lesz. Elindultunk a bagolyház felé.
-Hé, Reynolds, értékelném a dolgot, ha megvárnál - mondta Jason. Ránéztem. Olyan gonoszul ahogy csak tudtam.
-Húha szépségem, ha a pillantással gyilkolni lehetne ebben a pillanatban holtan esnék össze - mondta cinikusan - Soha többé nem fogsz hozzám szólni ugye?
Bólintottam.
-Jó tisztában lenni a jövõmmel.
Ennek örültem. Miután végeztünk a munkával fáradtan mentünk be a klubhelységbe. Lehuppantam Harry, Ron, és Hermione mellé.
-Ne is kérdezzétek - mondtam, még mielõtt megszólalhattak volna.
-Ugye tudod, hogy holnapután bál van? - kérdezte Hermione.
Basszus. Tényleg. Teljesen kiment e fejembõl. Háremhölgynek öltözve fogom riszálni magam. Jaj ne. Akkor már inkább a tehenészlány
-Ja persze - hazudtam
-És akkor elmegyünk holnap ruhát venni Roxmortsba? - kérdezte szeretett unokatesóm.
-Persze. De nem beöltözõs cucc lesz?
-Öööö a tûzijáték után át kell öltözni - mondta Hermione - Szegény te, nagyon kész lehetsz, ha már ezt is elfelejtetted.
-Ne is mondd, én is sajnálom magam - jegyeztem meg magamnak.
Másnap délután vidáman indultunk Roxmortsba.
-És tudod már ki a pasi, aki elhívott? - kérdeztem kíváncsian Hermionét.
-Nem. De ma kaptam egy új levelet. Valami olyasmit írt, hogy Legyél a Júliám holnap este!, aláírás a te Rómeód.
-De édi - mondtam epésen. Sosem rajongtam az ilyen levelekért.
-Jaj olyan vagy. De vajon ki lehet az? Végülis holnap majd kiderül... Remélem jó pasi.
-Fekete hajat akarok - jelentettem ki. Elsõ utunk egy fodrászhoz vezetett. A hajam fekete lett, és még tépettebb, mint azelõtt.
-Szép vagy - mondta Hermione.
-Köszi. Már a gyengélkedõn elhatároztam, hogy átfestetem a hajam, mert Jason folyton Piroskának hívott.
Hermione artikulátlan hangon elkezdett visítozni. Vagyis röhögni. Potyogtak a könnyei.
-Kösz ez együttérzést - mondtam.
Bementünk egy ruhásboltba, ahol estélyi ruhákat árultak. Én már elõre kinéztem magamnak egyet, de azért megvártam, míg Hermione feltúrja az összes ruhát és mindent felpróbál. Végül vett magának egy sötétzöld estélyit, ami bokáig ért, és fel volt sliccelve... hát... eléggé. Nyakbaakasztós volt. Vett magának hozzá egy zöld stólát, meg a hajába ugyanolyan zöld szalagot.
-Megérkezett Hermione, a spárga - mondta, miután felvette a ruhát és a kiegészítõket.
-Szerintem nagyon szép vagy - mondtam. Tényleg nagyon jól nézett ki
-Kösz. De most te jössz - mutatott a próbafülkére
Fogtam a ruhát ( rózsaszín, pánt és ujj nélküli volt, selyembõl, fölül jó passzos, az alja pedig szétállt, térdig ért, nekem nagyon tetszett), választottam magamnak egy ugyanolyan pink virágot a hajamba, és bevonultam az öltözõbe. Felszenvedtem magamra a ruhát, és utána nem mertem belenézni a tükörbe.
-Kész vagy? - dugta be a fejét Hermione a függönyön - Aszta. Nagyon... bjutiful vagy.
-Tényleg?
-Aha.
Szépen óvatosan belenéztem a tükörbe és... nem volt olyan szar a látvány... sõt, egész elviselhetõ volt.
-Fizessünk. Még cipõt is kell venni -sürgetett Hermione. Levettem a ruhát, és kifizettük. Vettünk magunknak cipõt (persze a ruhával harmonizáló színût, mindezt Hermione vezényletével, mert nekem már kezdett nagyon elegem lenni a vásárlásból) és bementünk a Három Seprûbe.
-Mondanom kell valamit - kezdett bele Hermione
-Mondjad bogaram, hallgatlak.
-Ron beléd van zúgva.
Egy héten belül már másodszor terítettem be mindent valamilyen itallal. Hermione megforgatta a szemét, és egy suhintással eltüntette a vajsört.
-Ezt még egyszer ne csináld - mondta
-Jó bocs. Csak meglepõdtem.
-Jó, de azt hittem észrevetted.
-Öööö tudod hülye vagyok a pasikhoz, és nem vettem észre. Ron mindig ilyen volt...
-Mióta ismered.
-Ja.
-Elsõ látásra beléd zúgott.
-Hülye vagy - mondta Hermionének.
-Õ mondta nekem. Megkérte, hogy ne mondjam el... de nem bírtam ki. Neked bejön Ron?
-Hát öööö izé. Nem. Tudod épp bele vagyok zúgva Jasonbe.
-Egy icike picikét sem?
-Hát... egy icike picikét... talán... - hazudtam. Miért kell nekem mindig hazudni? Egyszer ez lesz a vesztem.
-Tényleg? - ragyogott fel Hermione szeme
-Nem - mondtam
-Gondoltam - sóhajtott - De egy próbárt megért. Ne mondd neki, hogy tudod jó?
-Hát szoktam én pletyizni?
Fizettünk és elmentünk haza. A klubhelységben állt a bál. Szó szerint. Mindenki felpróbálta a jelmezét. Voltak karibi táncosok, királylányok, meg minden. Jason az egyik sarokban ült és nézett maga elé.
-Mi baja - mentem oda Ronhoz.
-Nem tudjuk. Szerintem transzban van - mondta
-Lehet. De késõ van. Megyek aludni.
-Jó éjt - köszönt el és megölelt. Most már, hogy tudtam, hogy ez nem csak baráti közeledés egy kicsit nehezemre esett visszaölelni, de azért sikerült. Átöltöztem. Befeküdtem az ágyba, és elkezdtek folyni a könnyeim. Ne kérdezzétek, hogy miért, én sem tudom.

7. fejezet