3. fejezet
2007.06.26. 18:12
Szeptember 2, ebédszünet, idegbetegen a folyosón fetrengve
NEM HISZEM EL! Mr. Tökély nem tud találni maga mellé egy Mrs. Tökélyt? Na jó elmesélem az elejéről.
Minden a reggelinél kezdődött, amikor is Jade (vagyis én... jajj megint skizo vagyok) csajt keresett gőzerővel. Blaise is segített, ő persze egyből a suli cicababáit emelte ki a tömegből, de Draconak nem olyan csaj kell, hanem olyan, akibe belezúghat. Okos, szép, kedves, aranyos, értelmes, türelmes. - Szerinted olyan van? - kérdezte Blaise nagy értelmesen. - Kell, hogy legyen. Muszáj! - mondtam kétségbeesetten, majd műzokogva a karjába vetettem magam. - Beszélek vele, jó? - kérdezte miközben eltolt magától. - Jó. Bár nem hiszem, hogy többre jutnál vele, mint én. - Fogadjunk? - kérdezte. - Rendben. Miben? - Ha nyerek, kérek egy őőő... nem tudom mit. Estére megmondom. - Rendben - mosolyogtam. Tovább pásztáztam a tömeget. A mardekáros lányok rondák (velem egyetemben, de én nem számítok). Draco meg nem fog akárkivel járni. Maximum, ha valami nagyon jó ötlettel rukkolok elő.
INTERJÚ DRACO MALFOYJAL EBÉDSZÜNETBEN
Jade: Draco mondj meg nekem valamit... Draco: Mondjad... nincs sok időm. J: Szőke, barna, vörös, vagy fekete? D: Mi bajod van? J: Oké. Szóval. Ha van egy csaj. Álomcsaj. Milyen legyen a haja? *szemöldökráncolás* D: *szemforgatás* Jaj Jade muszáj ezt? J: Igen. D: Jól van. De csak azért, mert nincs jobb dolgom. Barna. J: *jegyzetel* Rendben. Rövid, hosszú, egyenes, göndör, kopasz, punk, taraj, izé, bigyó? D: Te tényleg nem vagy normális. Hosszú barna. Nem érdekel, hogy göndör-e vagy egyenes. J: Oké. Szemszín? D: Barna. J: Tényleg igaz *sóhajt* D: Mi? J: Az, hogy izé... a barna hajú és szemű egyéneknek szőkék és kék szeműek jönnek be, és fordítva. Az ellentétek. *idvezült vigyor* D: Te ilyeneken szoktál filozofálgatni? J: Itt én kérdezek. D: Nekem te ne feleselj. J: Mert ha igen, akkor mi lesz? D: Megmutassam? *előkapja a varázspálcáját* J: Hajjaj *menekül* D: Na nem vagy kíváncsi? *gonosz vigyor* J: *elrohan*
Most épp ezt a futást szuszogom ki. Elegem van. Feladom.
17:34, tópart, polipetetés közben Délutáni órák után ide menekültem. Persze egész végig azon kattogott az agyhelyem, ki lenne a megfelelő csaj. Nincs ilyen. Hiába szenvedek. Feladom. Később is ráérek ezen gondolkozni.
17:53, tópart, csurom vizesen, félig megfulladva Elegem van! Utálom Zabinit! Miért mindig akkor kell jönnie, amikor kényelmesen elhelyezkedek és a gondolataimba mélyedve bambulom a közeledő esőfelhőket? És egyáltalán... miért ijeszt meg?
...nagyban álmodoztam a tóparton az el nem jövő szőke hercegemről, romantikus szerelmi vallomásokról meg ilyenekről. Elkapott a romantikus-rózsaszín-csillivilli-jajdeszeretlek-hangulat. Egy reccsenést, majd egy sebzett vadkan üvöltéséhez hasonló hangot hallottam magam mögül, aztán valaki (vagy valami?) rám vetette magát. Visítozva küzdöttem levegőért, de elkezdtünk gurulni egyenesen a tó felé, majd egy placcsanás kíséretében a vízben kötöttünk ki. - Te nem vagy normális! - prüszköltem, miközben kievickéltem a partra. Zabini jött utánam, majd egy elégedett vigyor kíséretében leszedett egy darab hínárt a fejemről. - Gondolod? - kérdezte. - Biztos vagyok benne. - De jó neked - röhögte el magát, majd hatalmasat dörrent az ég, és elkezdett szakadni az eső. - Fantasztikus. Mi jöhet még? - néztem fel az égre. - Potter, Weasley és Granger. - Hol? - néztem körül ijedten. - Ott mennek a félóriáshoz - bökött fejével a trió felé. - Folyik rólam a víz, fázom, éhes vagyok, itt vannak Potterék és és és még mindig a sokkhatás alatt vagyok amit te okoztál. Bemegyek a kastélyba - mondtam. - Várj megyek veled - kiabált utánam, mikor elindultam.
19:52, klubhelység, nagy bögre forró lötyivel a kézben, köhögve Tudtam. Előre tudtam, hogy beteg leszek. Vacsi után elkezdett fájni a torkom. Nott szerint a hatalmas adag vaníliafagyi az oka, amit desszertnek benyomtam, de én tudom, hogy az eső meg a fürdőzés miatt vagyok ilyen állapotban.
20:03, ugyanott, leforrázva Már épp kezdtem elbambulni, amikor a mardis fiúbanda egyik része (Draco, Crack és Monstro) levetődött mellém a kanapéra, aminek köszönhetően a forró lötyi nagy része a combomon landolt. - Semmi probléma, csak nyugodtan - szisszentem fel. - Bocs - nyögte be Draco, és egy pálcasuhintás kíséretében eltűntette a lötyit. - Kösz. - Jaj képzeljétek el - robogott be Ms. Róka Parkinson - Párbaj van. - Ki párbajozik? - kérdeztem. - Blaise és Weasley.
23:45, klubhelysdég, elég felzaklatott állapotban Kirohantam a többiekkel a folyosóra, majd fel a lépcsőn és a végén a bűbájtan-tanterem előtti tömeg állított meg. - Nem vagytok normálisak - sipítozott valaki. Közelebb furakodtam a tömeghez, lés pont amikor megtaláltam a megfelelő látóhelyet belém csapódott valami...vagy valaki. - Jade jól vagy? - ráncigálta le rólam Weasleyt Nott. - Fantasztikusan - nyögtem és feltápászkodtam a földről. - Weasley, Zabini, Collins, Nott, ide hozzám - hallottam McGalagony hangját. - Na már csak ez hiányzott - duruzsolta Nott. - Tíz pont a Mardekártól. Mindent hallok - jelentette ki a tanárnő. Egyenesen az igazgatói irodába mentünk, ahol Blaise Nottot és engem is sikeresen kimagyarázott. Most azt várom, hogy ő is visszajöjjön, és elmondja mi volt, mert szétidegeskedem magam.
03:12, klubhelység - Jade! - rázogatta valaki a vállam. - Mmmm - nyögtem álmosan. - Hé kelj fel! - rázott meg jobban Zabini. Egy hatalmas ásítás kíséretében felültem. - Na mi volt? - kérdeztem, miközben megpróbáltam a fiú arcára fókuszálni azon a két kis résen keresztül, amik pár órája még a szemeim voltak. - Reggel megtudod. Megkezdődik Dumbledore Házösszehozó Programja. - Mi? - Majd reggel megtudod. Szörnyű lesz. - Rosszul hangzik - húztam a szám. - Mi lesz benne? Együtt fogok Grangerrel és Parkinsonnal pompomlánykodni a suli kviddicsjátékosaiból összeszedett csapat meccsén, vagy mi? - kérdeztem. - Hülye lány - csóválta meg a fejét. - Amúgy valami ilyesmi. És büntit is kaptam. Én leszek az egyik főszervező. Már csak ez hiányzott.
4. fejezet
|