MSN-ezés... Jó olvasást!

Félvér Herceg üzenete:

Jó estét!

Hermione üzenete:

Itt ülök a szomszéd szobában… Miért nem hív ki?

Félvér Herceg üzenete:

Így kisebb az esélye, hogy két perc alatt felidegesít…

Hermione üzenete:

Ellenben ebben maga még írásban is őstehetség…

Félvér Herceg üzenete:

Csupán szeretném felszólítani, hogy a laboromban tartózkodjon a heves mozdulatoktól.

Hermione üzenete:

Maga meg tartózkodjon a sértésektől…

Félvér Herceg üzenete:

És ne próbáljon meg még egyszer megütni…

Hermione üzenete:

Ne szorítsa úgy meg a kezem… Még most is fáj!

Félvér Herceg üzenete:

Rendben, kezdjük újra: megpróbálom mellőzni a külsejére vonatkozó megjegyzéseimet, maga pedig kontrollálja a mozdulatait.

Hermione üzenete:

Akkor ne közölje velem munka közben, hogy ágyba vitt engem… Elárulná, hogy pontosan mi történt tegnap este?

Félvér Herceg üzenete:

Kissé sok bort ivott a vacsorához, ezért az ölembe telepedett, majd csókolgatni kezdett, és közben elaludt. Így végül én vittem be az ágyába.

Hermione üzenete:

TESSÉK?

Félvér Herceg üzenete:

Gondolja, hogy ha valóban ez történt volna, hagynám, hogy még itt legyen? Szimplán elaludt vacsora közben, és nem akartam felébreszteni. De milyen furcsa, hogy ennyire komolyan vett… Talán fordult már elő magával ilyesmi?

Hermione üzenete:

Ez egy aljas tréfa volt…

Félvér Herceg üzenete:

De a kérdésemre nem felelt, vagyis…

Hermione üzenete:

Természetesen soha nem történt velem ilyen! Csak ritkán iszom alkoholt, és akkor is csak mértékkel!

Félvér Herceg üzenete:

Hát persze, maga még ebben is tökéletes… Az eminens iskolaelsőnek természetesen egy hibája sincs…

Hermione üzenete:

Soha nem állítottam magamról, hogy tökéletes vagyok! Mindenkinek vannak hibái!

Félvér Herceg üzenete:

És mik a maga hibái?

Hermione üzenete:

Túl könnyen hagyom magam felidegesíteni, túlságosan érdekel mások véleménye… És a maga hibái?

Félvér Herceg üzenete:

Én nem mondtam, hogy nem vagyok tökéletes…

Hermione üzenete:

Maga javíthatatlan!

Félvér Herceg üzenete:

Nem kértem, hogy megjavítson… Ellenben itt az ideje, hogy nyugovóra térjen!

Hermione üzenete:

Nem tudtam, hogy itt takarodó is lesz… Ha jól emlékszem, abban állapodtunk meg, hogy egyenrangúak vagyunk…

Félvér Herceg üzenete:

Ellenben ha holnap a fáradtságtól tönkreteszi a munkámat, darabokra átkozom az egyenjogúságával együtt!

Hermione üzenete:

Akkor maga is feküdjön le!

Félvér Herceg üzenete:

Én előbb még közelebbről megismerkedem Madam Rosmerta mézborának egy üvegével…

Hermione üzenete:

Engem is megkínálhatna…

***

Félvér Herceg üzenete:

Csak nem kedve támadt alkoholizálni?

Hermione üzenete:

Csupán szeretem a jó borokat... Mint már említettem, képes vagyok mértékkel fogyasztani...

Félvér Herceg üzenete:

Való igaz, remek ez az ital... Nem néztem volna ki magából, hogy ilyen évezeteknek hódol...

Hermione üzenete:

Az édesapámnak a borászat volt a hobbija, így a vacsorához én is kaptam mindig pár kortyot... Szóval, csatlakozhatom?

Hermione nem várta meg a választ, inkább kiment a nappaliba. Piton sem ült már a számítógép előtt, hanem elterpeszkedett az egyik kényelmes fotelben. A lány nem zavartatta magát, helyet foglalt a férfival szemben, majd türelmesen megvárta, amíg ő is kapott az italból. Már el is felejtette, milyen fantasztikus Madam Rosmerta leghíresebb terméke, lassan kortyolgatta, hogy minél tovább élvezhesse. Az első pohár kiürítése alatt csendben voltak, némán nézegették egymást.

"Nem néztem volna ki Pitonból, hogy ennyire kedveli a kényelmet... Ez a pizsama nem lehetett olcsó darab, talán hernyóselyem... Természetesen fekete... Hé, a felső részt nem gombolta be teljesen, szinte az egész felsőteste fedetlen... Hmmm, nem hittem volna, hogy ilyen jól karbantartja magát..."

"Nem is vártam volna mást Grangertől... Persze, hogy macis pizsamát hord... Legalább annyi esze lett volna, hogy nem ilyen ujjatlan, rövidnapdrágos hálóruhát hoz magával, amikor nagyon jól tudja, hogy a pincében kell aludnia... Csupa libabőr..."

- Kér még egy pohárral? Az majd felmelegíti...

- Köszönöm... Ilyen finomat még életemben nem ittam!

- Ez a legjobb évjárat. Ha megitta, menjen aludni, és takarózzon be jól, mert mindjárt megfagy...

- Nem fázok, jó így...

Piton azonban nem foglalkozott vele, besétált a hálószobájába, és kihozta a takarójét, majd a lány kezébe nyomta.

- Nem szeretném, ha a tüdőgyulladása miatt meg kéne szakítanunk a munkát...

- Köszönöm, így tényleg kényelmesebb... Nem hittem volna, hogy ilyen kedves is tud lenni... Miért olyan mogorva mindig?

- Nem vagyok mogorva, csak könnyedén felidegesítenek a diákok, és az ostoba kérdéseik... Meg az okoskodás is...

- Megpróblok nem okoskodni...

- Jól teszi, a legtöbb férfi nehezen viseli, ha egy nő okosabb nála, ezért elkerülik az ilyeneket... Még a végén vénlány marad...

- Nem különösebben érdekel... Ha valaki szeret, az fogadjon el olyannak, amilyen vagyok...

- Ezek szerint jelenleg nincs partnere...

- Nincs, és valójában még nem is volt... De minek mondom ezt el magának? Én sem vagyok már teljesen normális...

Ezután egy rövid ideig nem szólaltak meg, végül Piton törte meg a csendet.

- Nem lehet, hogy az a problémája, hogy nem jár emberek közé? Nehéz így ismerkedni...

- Úgy mondja, mintha maga olyan nagy társasági ember lenne... Ha tehetné, ki sem mozdulna a laborjából...

- Most nem rólam van szó...

- Mindig ilyen volt? Vagy régebben kedvelte az embereket? Volt komolyabb kapcsolata?

- Nem hiszem, hogy ehhez köze lenne...

- Ki az, akire emlékeztettem a bálon? Egy olyan nő, akire nagyon haragszik...

- Mondtam már, hogy nem magára tartozik. Próbálja meg végre lefogadni, hogy nem kell mindent tudnia! Most már menjen aludni...

- Inkább igyunk még egy pohár bort...

- Nem! Azt mondta, képes mértéket tartani... Jó éjszakát!

Hermione felállt a fotelból, lassan odasétált a férfihez, visszaadta a takaróját és megpuszilta.

- Jó éjszakát, professzor!  Azzal bevonult a szobájába, Piton pedig még jódarabig bámult utána meglepetten.

 11. fejezet