Ez egy nem éppen kiskorúaknak való olvasmány, így csak 18 éven felülieknek ajánlom! Az alkotásában hatással volt rám az Avalon által fordított Tabu című regény, ami jelenleg az egyik kedvencem. Remélem elnyeri a tetszéseteket, örülnék, ha megosztanátok velem a véleményeteket!
A hetedévesek bájitaltan órája ugyanolyan nyomasztó hangulatban telt el, mint addig bármikor, főleg a griffendélesek számára. Mindannyian igyekeztek észrevétlenek maradni rettegett professzoruk előtt, pedig tudták, hogy ha a tanár kiszemelte az aktuális áldozatát, akkor az már nem menekülhet, jobb, ha beletörődik a sorsába. Ezen az órán Neville Longbottomnak, és Hermione Grangernek kellett a legtöbb sértést elviselnie. A fiú nehezen viselte a kritikát, a teljesítménye még pocsékabb volt, mint amit már megszoktak tőle. Hermionénak az utóbbi időkben volt alkalma megszokni a durva modort, hiszen Piton legtöbbször rajta köszörülte a nyelvét, mióta a tanév elkezdődött. Eleinte csodálkozott rajta, hogy miért viselkedik vele így a férfi, hiszen egész nyáron együtt éltek a rend főhadiszállásán, és ott egész elviselhetően bánt vele a professzor. Talán az együtt töltött idő okozta azokat az ostoba gondolatait, amiket azóta is igyekezett kitörölni a fejéből. Régebben soha nem jutott eszébe, hogy a tanárára férfiként nézzen, de nyáron gyakran látta talár nélkül, reggelenként néha csak egy köntöst viselt, amiből kilátszódott az izmos mellkasa. Hermione azóta is zavarba jött, amikor eszébe jutott, hogy mennyit bámulta Pitont, de még mostanában sem tudta könnyedén levenni róla a szemét. Mióta visszatértek az iskolába, szinte minden éjszaka vele álmodott, így a tanórákon már rá sem mert nézni a férfira, mert még ilyenkor is megkísértették őt a vágyai.
Valószínűleg bele is halt volna a szégyenbe, ha megtudja, hogy Piton hetek óta olvas a gondolataiban. A férfinek már az első órán gyanús volt, hogy amikor hirtelen szólította fel a stréber prefektuslányt, az a feje búbjáig elvörösödött, de akkor még nem próbálkozott a legilimenciával, tartott tőle, hogy a lány megérezne. Onnantól kezdve viszont minden órán beférkőzött Hermione gondolataiba, míg az a feladatával volt elfoglalva. Eleinte semmi érdekeset nem észlelt, aztán amikor már az utolsó lépéseket hajtotta végre a főzet elkészítésében, Granger gondolatai igencsak elkalandoztak. Első döbbenetében majdnem ráordított a lányra, de eszébe jutott, hogy nem egészen szabályos legilimenciát alkalmazni a diákokkal szemben. Még talán valamilyen paragrafus is tiltotta, de Perselus Piton nem az az ember volt, akit érdekeltek olyan apróságok, mint a törvények. Így aztán rendszeresen kutakodott Granger fejében, anélkül, hogy ő észrevette volna. Eleinte dühítette a lány merészsége, amiért róla ábrándozik, de később egyre jobban élvezte a szituációt. Tetszett neki, hogy kínozhatja a lányt, igyekezett minél kétértelműbb dolgokat mondani neki, vagy esetleg olyan mozdulatokat tenni, amelyeket Hermione képzeletében hajtott végre. Örömét lelte abban, hogy Granger már attól is zavarba jött, ha a professzora párszor a tanári asztalhoz lökte a csípőjét.
Már két hónapja tartott a tanév, és Hermione számára egyre elviselhetetlenebbek lettek a bájitaltanórák. Eleinte jó megoldásnak tűnt, hogy párszor randizott egy-két évfolyamtársával, de a fiúk közül egy se mozgatta meg a fantáziáját annyira, mint a mogorva professzor. A mai tanóra is kész rémálom volt a számára, hiszen Piton egy ideje a háta mögött állt, és onnan figyelte a főzetét. Aztán hirtelen közelebb lépett hozzá, és miközben az üst fölé hajolt, a testük egy pillanatra összeért, aminek hatására a lány megremegett. Eszébe sem jutott, hogy a professzor direkt csinálta ezt, gondolatban inkább
önmagát szidta le, amiért ennyire hevesen reagált egy ilyen véletlenre. Mivel a férfi még mindig a háta mögött állt, nem láthatta a gonosz vigyort, ami a tanár arcára kiült. Piton végül elunta ezt a játékot, és újra járőrözni kezdett a padok között, közben pedig elmerengett azon, hogy lehet ilyen formás feneke egy ilyen strébernek. Egy hirtelen ötlettől vezérelve Neville üstje mellé lépett.
- Longbottom! Mi ez már megint? A főzetnek pirosnak kéne lennie, a magáé pedig egyértelműen narancssárga! Ha nem javítja ki óra végéig, két héten keresztül minden estéjét kénytelen lesz büntetőmunkán tölteni.
Elégedetten szemlélte a kövér fiú arcára kiülő rémületet, majd úgy tett, mintha a többi diák munkájával foglalkozna. Meg sem lepődött, amikor fél perc múlva észrevette, hogy Granger máris magyarázni kezd a mellette ülő szerencsétlenségnek, hogyan hozhatná helyre a bájitalát. Piton pontosan erre számított, minden a terv szerint alakult…
Neville hangosan felsóhajtott, amikor végre kész lett a főzete, ami pontosan úgy nézett ki, mint a többieké. Vidáman vitte ki a tanári asztalhoz a munkáját, teljesen biztos volt benne, hogy ezúttal megússza a büntetést.
- Nahát Longbottom, ez igazi remekmű! Kár, hogy nem maga készítette…
- De…
- Ne nézzenek teljesen hülyének! Láttam, hogy Granger végig segített magának! Nyilvánvalóan a segítőkész kisasszony a büntetőmunkát is szívesen átvállalja magától… Különben minek súgott volna, úgyis tudja, hogy nem vagyok süket… Granger, este 8-kor várom az irodámban!
Hermione nem mert ránézni a férfira, hiszen arca olyan vörös volt, mint az elkészített bájital. Előző éjszaka pont azt álmodta, hogy Piton irodájában vannak, és nem éppen üstöket kellett pucolnia… Már előre rettegett az estétől, fogalma sem volt róla, hogy fogja kibírni a többórás összezártságot. Egész nap szótlan volt, a barátai sem zaklatták, hiszen mindannyian együttéreztek vele, tudták, hogy milyen borzalmas büntetéseket tud kitalálni Piton. A vacsoránál is csak pár falatot tudott lenyelni, végül háromnegyed 8-kor reszketve indult el a pince felé, ahol a professzor irodája volt.
- Jöjjön be, Granger, kezdheti is a munkát! Egy főzet ráborult az íróasztalomra, azt kell letakarítania mugli módszerekkel. Biztos van benne gyakorlata…
Hermione szó nélkül munkához látott, dühösen dörzsölni kezdte a kikészített tisztítószeres szivaccsal a gusztustalan ragacsot, és közben magában szidalmazta a férfit. Így fordulhatott elő, hogy nem hallotta meg a szoba zárjának kattanását. Piton az ajtóban állt, és hátulról figyelte a lány munkálkodását. Hermione az asztal fölé hajolt, így a tanárnak tökéletes rálátása volt a fenekére, amit csak a farmernadrág takart, hiszen esténként a diákok már nem viselték egyentalárjukat. A férfi hosszú percekig bámulta a lányt, majd óvatosan beférkőzött az elméjébe. Eleinte csak Granger dühös gondolatait érzékelte, majd miután a lány lecsillapodott, fantáziája újra működésbe kezdett, akaratlanul is felidézte magában az előző éjszakai álmát. Piton elvigyorodott, amikor a lánynak az íróasztallal kapcsolatban támadtak pajzán gondolatai, azt is látta, hogy Granger teste megremeg, és a lábait gyorsan összezárja. Ez már a mindig hűvös és rideg Pitont is beindította.
Halkan a lány háta mögé lépett, és kezeit Granger vékony derekára tette. Hermione abban a pillanatban megdermedt, és abbahagyta az asztal sikálását, de nem mozdult meg. Piton még jobban hozzásimult, jobb kezét pedig felcsúsztatta a lány mellére. A vékony felsőn keresztül azonnal megérezte, hogy a megérintett mellbimbó megkeményedik. Ez még inkább feltüzelte a férfit, és erőszakosan masszírozni kezdte Granger mellét. Ez magához
térítette a lányt, és gyorsan elhúzódott a tanárától, majd szembefordult vele. Eltávolodni nem tudott tőle, hiszen ebben az asztal akadályozta, de védekezően maga elé tartotta a kezét.
- Professzor, mégis mit művel?
- Ne játssza meg az ártatlan kislányt… Emlékeztetném, hogy a legilimencia mestere vagyok…
Hermione elvörösödött, és arcát elfordította, de a kezét még mindig nem eresztette le. Piton újra közelebb ment hozzá, és könnyedén leszorította a kezeit, amiket - miután a férfi elengedte – a lány nem emelt fel újra. Ezután a tanár erőszakosan maga felé fordította Granger arcát, és mélyen a szemébe nézett.
- Tudom, hogy mit akar, és sejtheti, hogy én mit akarok… - azzal durván rátapasztotta a száját a lány ajkaira, amik hamarosan szét is nyíltak, utat engedve a férfi nyelvének. Kezei eközben felfedezőútra indultak Hermione testén, az egyikkel a hajába túrt bele, a másikkal a fenekét markolta meg. A hosszú és szenvedélyes csók után elengedte a lányt, és egy kicsit hátrébb lépett.
- Vetkőzz le!
- Én… Ne, kérem…
- Ha nem akarod, akkor tűnj el innen!
Hermione nem mozdult, tétovázva nézett a férfira, és nem úgy nézett ki, mint aki ki akarja használni a lehetőséget a menekülésre.
- Vetkőzz le! – szólt rá újra türelmetlenül Piton, de a lány még mindig kétségbeesetten nézett rá.
A tanár megelégelte a várakozást, odalépett a lányhoz, és durván letépte róla az ingét, ezzel újra megijesztve őt. Hermione újra maga elé kapta a kezét, és próbálta eltakarni a sokat sejtető melltartóját. Piton újra magához szorította, és az ajkait kezdte harapdálni, így a lány óvatosan átkarolta professzora nyakát. A férfi kihasználta a helyzetet, gyorsan kikapcsolta a zavaró ruhadarabot, és messzire elhajította. Élvezte, ahogy a megkeményedett bimbók a mellkasához nyomultak, és az élvezet fokozása érdekében ő is megszabadult talárjától és ingétől. Hermione végigsimított az izmos felsőtesten, majd újra hagyta, hogy Piton az ajkaival kényeztesse őt, és már az ellen sem tiltakozott, amikor a férfi a farmerjét kezdte el kigombolni. Hamarosan egy szál bugyiban állt a tanára előtt. Hogy zavarát leplezze, most ő közelített a férfihoz, gyorsan megszabadította a nadrágjától, majd óvatosan megérintette a szűk alsónadrágot, és végigsimított a kemény hímvesszőn.
Piton úgy érezte, hogy nem bírja tovább, fel fog robbanni, így az utolsó ruhadarabot is lehúzta magáról.
- Térdelj le! – mordult rá az elpiruló lányra, aki rögtön engedelmeskedett is neki. Hermione óvatosan a kezébe vette a merev férfiasságot, majd lassan simogatni kezdte. Egy ideig csak a kezével kényeztette, majd finoman megérintette az ajkaival, aminek hatására Piton hangosan felsóhajtott. A lány megkönnyebbült, hiszen a tanár egyértelműen élvezte, amit csinált vele, így újra felbátorodott. Csókjaival beborította a vastag péniszt, majd óvatosan a szájába vette a makkot. Kissé elbizonytalanodott, hiszen életében először csinált ilyet, így a férfi is megérezte a zavarát. Piton újra beletúrt az előtte térdelő lány hajába, majd lassan közelebb húzta a fejét az ágyékához, majd segített neki a helyes ritmus megtalálásában. Hamarosan Hermione is ráérzett a megfelelő tempóra, már nem volt szüksége a tanár irányítására. Piton egy idő után egyre hangosabban sóhajtozott, az ajkát gyakori nyögések hagyták el. A lány gyorsított a mozgásán, végül hirtelen a férfi teste megfeszült, és hátrarántotta a lány fejét, majd a mellére élvezett. Pár másodperc múlva
abbahagyta a remegést, és felhúzta a földről Hermionét. Egyik kezével a lány mellkasát simogatta, bőrébe masszírozva a nedvét, a másikkal pedig felemelte a pálcáját, és egy bűbájjal mindent eltűntetett az asztalról.
Felemelte Grangert, majd gyengéden az asztalra fektette. Kezeivel szétfeszítette a lány combjait, majd a vékony bugyin keresztül simogatni kezdte. Hermione már az első érintéstől libabőrös lett, és halkan nyöszörögni kezdett. Piton hamarosan lehúzta róla a fehérneműt, majd újra kényeztetni kezdte őt. Először csak a szeméremajkakat érintette meg, majd lassan széthúzta őket. A nyelvével gyorsan megnedvesítette az ujjait, majd egyre durvábban hatolt velük a lány testébe. A férfi lassan letérdelt, és csókjaival borította be Hermione combjának belső oldalát, majd nyelvével kezdte el kényeztetni a lányt. Először a hüvelyében mozgatta ki-be, majd finoman szívogatni kezdte a csiklóját. Hermione teste ettől teljesen megfeszült, és hangosan nyögdécselni kezdett.
- Még… kérem… folytassa!
Piton nem akart kapkodni, minél tovább el akarta nyújtani a lány élvezetét, ezért újra a hüvelyével kezdett foglalkozni. Sejtette, hogy Granger még nem volt férfival, hiszen a bejárat olyan szűk volt, hogy még a nyelvével is nehezen hatolt belé. Felizgatta a gondolat, hogy ő lesz az első, akinek a lány odaadja magát, és nem akart neki a túlzott fájdalommal csalódást okozni. Újra a kezével kezdte kényeztetni őt, először csak a mutatóujját nyomta be a szűk nyílásba, aztán amikor érezte, hogy Granger kezd ellazulni, a középsővel is beléhatolt. A lány felszisszent a hirtelen fájdalomtól, de az lassan enyhülni kezdett, így Piton óvatosan mozgatni kezdte a kezét, hogy a behatolás előtt minél jobban kitágítsa a hüvelyét.
Az izgató látvány az ő hormonjait is beindította, az erekciója szinte szétfeszítette a testét, és érezte, hogy már nem bírja sokáig visszafogni magát. Felegyenesedett, majd óvatosan a lányba hatolt. Hermione teste megfeszült a hirtelen fájdalomtól, még a könnye is kicsordult. Piton igyekezett minél gyengédebben mozogni, de tudta, hogy az eltúlzott óvatosságtól sem fogja jobban érezni magát Granger, így ütemesen mozgott a lány testében. Egy kis idő elteltével már Hermione is érezte, hogy elmúlik a kellemetlenül feszítő érzés, így végre ő is átadhatta magát az élvezetnek. Piton fantasztikus szeretőnek bizonyult, ezalatt a rövid idő alatt tökéletesen kiismerte partnere testét, könnyedén rátalált az érzékeny pontokra, amelyeket korábban még Hermione sem fedezett fel magán. A tanár többször érezte, hogy Granger nagyon közel kerül a csúcshoz, de az utolsó pillanatban mindig lassított a tempón, hiszen minél tovább akarta nyújtani az együttlétet. A kielégülésre vágyó lány hamarosan már öntudatlanul sóhajtozott, szinte könyörgött a professzorának.
- Ne hagyd abba, kérlek… Perselus…
Miután eléggé kiélvezte uralmát Hermione fölött, megkegyelmezett neki, és hagyta, hogy a lány az ő nevét sikítva elélvezzen. Ez már a férfira is elég nagy hatással volt, így pár lökés után ő is követte partnerét a csúcsra, majd zihálva ráborult a fiatal, törékeny testre.
Hosszú percekig pihegtek egymáshoz simulva, Hermione még mindig az átélt gyönyör hatása alatt volt. Miután Piton összeszedte magát, felegyenesedett, és magára rángatta a ruháit, aztán a lány szétszaggatott holmijait és rendbe hozta egy gyors varázsigével, majd rámordult a döbbent Hermionéra.
- Öltözzön fel… - De… - A fiatal nőben egy világ omlott össze, hiszen rájött, hogy a tanára csak kihasználta. El akarta mondani a véleményét a férfinak, de képtelen volt megszólalni,
ráadásul Piton is hátat fordított neki, éppen az aktusuk nyomait takarította el. Végül a lány csendben magára húzta a ruháit, és zavartan ácsorgott az asztalnak támaszkodva. Hirtelen a férfi elindult felé, és ő már reménykedni kezdett, hogy talán meg akarja csókolni, de a tanár csak egy üvegcsét nyomott a kezébe.
- Igya meg!
- Mi ez?
- Fogamzásgátló elixír…
Hermione szó nélkül lenyelte a keserű italt, majd távozni készült a szobából, de a tanár hirtelen megragadta a karját, és maga felé fordította. A lány ijedten vette észre, hogy a férfi rászegezi a pálcáját, de ahhoz sem volt ereje, hogy védeni próbálja magát.
- Ugye nem gondolta komolyan, hogy így elengedem? Exmemoriam!
Perselus Pitont nem véletlenül tartották hatalmas varázslónak, képes volt egy mozdulattal kitörölni a lány emlékeit, és újakat elhelyezni az elméjében, így Hermione meg volt róla győződve, hogy egész este Piton íróasztalát sikálta.
- Miss Granger, holnap este 8 órakor ugyanitt várom. A késésért természetesen pontlevonásra számíthat. A tanár szemében volt valami furcsa, amit a lány képtelen volt megfejteni, ezért gyorsan menekülőre fogta a dolgot. Mikor ő Harryéknek panaszkodott arról, hogy mennyire kifárasztotta a büntetőmunka, Piton elégedetten hunyta le a szemét azzal a biztos tudattal, hogy remek két hét áll előtte… |
AJÁNLOM AZ OLDALT
