Testbeszéd

vtizedekkel ezelőtt felfigyeltek már arra a viselkedéskutatók, hogy milyen jól tudunk "beszélgetni" idegen ajkúakkal csupán a gesztikulációk útján.
Innen már csak egy lépés volt megfigyelni különböző népcsoportok kifejezésmódját, ahogy szavak nélkül "beszélgetnek" egymással.
Ugye ismerik a kifejezéseket: "hűvös angolok", "forróvérű spanyolok" és "mindig udvarias japánok"? Hát persze! Mindannyian azonnal fel tudjuk idézni őket a tartózkodó kimértségükkel vagy a hatalmas gesztikulációjukkal vagy akár a mindig mosolygós meghajlásukkal, pedig csak a testbeszédjük alapjait értelmezzük.
Az egymástól jelentősen eltérő kultúrákban megfigyelhető, hogy mennyire különböző távolságra állnak egymástól a beszélgető felek, Japánban például, ahol nagyobb a népsűrűség, teljesen természetes, hogy az emberek csekély 40-50 cm-re egymástól állva kommunikálnak, míg ugyanez a távolság Ausztráliában egy kívülálló megfigyelő számára a bizalmas kapcsolat egyik jele lehet.

 

Figyeljünk a lábra!

gyakorlott  testbeszédolvasó számára minden mozdulat mesél valamit. Tudhatja, hogy ha valaki, egy kérdésre válaszolva, kerüli a tekintetét, vagy picit megrándul az arca, vagy a szája előtt elhúzza a kezét - talán nem őszinte.
Felmérheti az igazi figyelmet, ha valakivel szemben állva észreveszi, hogy a beszélgető teljes testével felé fordul, lábfejeit is feléje tartja. De fel is hívhatja beszélgetőtársa elkalandozó figyelmét egy megfelelő vállérintéssel. (Próbálták már? Nagyon hatásos!)
A lábakkal legalább olyan jól lehet kommunikálni, mint a kezeinkkel! Mindenki igyekszik leplezni az idegességét. Sokan rájöttek már arra, hogy ilyenkor a kezüket kell nyugodtan tartaniuk, tehát nem dobolnak az asztalon, nem tördelik az ujjaikat, hogy mások ne észlelhessék stresszes állapotukat, de a lábukról általában elfelejtkeznek! Ha a láb és a lábfej folyamatosan mozog, ha himbáló a lábfejtartás, vagy éppen a beszélgető lábai folyamatosan az ajtó felé fordulnak, akkor rejtett stresszel állunk szemben.
Ha az egész test mondanivalójára odafigyelünk, nem fordulhat elő velünk, hogy félreértünk valamit, esetleg zárt kapukat döngetünk. A testünkkel kommunikálni külön művészet!

Tanuljunk "testbeszédül"!

int minden új elsajátításakor, így a testbeszéd esetében is a szemlélődés az első, amit meg kell tanulnunk. Erre a legalkalmasabbak a nagyobb bevásárló áruházak pihenőhelyei, ahol az emberek megfáradván, kicsit elfelejtenek "viselkedni", és így könnyű megfigyelni, ki hogyan "testbeszél", ha úgy gondolja, hogy senki sem figyeli. Testtartásból, a mozdulatok hirtelenségéből vagy éppen a lassúságból, a szem játékából (ez a legárulkodóbb!) hamarosan pontos következtetéseket vonhatunk le.
Ha a zárkózottság, elutasítás jeleit szeretnénk megismerni, akkor válasszuk a zsúfolt tömegközlekedési eszközöket vagy a szűk lifteket. Ilyenkor ugyanis igyekszünk elszigetelődni a többiektől, és az is nagyon jellemző lehet egy-egy emberre, hogy ezt milyen módon teszi.

Figyeljünk az apró jelekre!

ilvánvalóan ismerik a testbeszéd fontosságát mindazok, akik különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy emberek tömegei felfigyeljenek a mondanivalójukra, és hitelesnek tartsák, elismerjék őket. Ilyen, kifejezetten kommunikatív pálya a politikusoké, a televíziós sztároké és a színészeké is.
A közélet szereplőinek kell igazán elsajátítaniuk a testbeszéd pozitív mozzanatait. Nyilvánvalóan tudják, hogy ellenérzést váltana ki a tömegből, ha görnyedt testtartással, ökölbe szorított kezekkel és természetes szemkontaktus tartása nélkül mondanánk beszédet.
Vannak apró jelek, amelyekből már az is lemérhető, hogy az előadó mennyire figyel a testével is sugalmazott információkra. Ilyen például ha ujjait egymással összeillesztve, szinte gömböt formálva velük, koncentrál egy-egy kérdés megválaszolása előtt. Ez jó benyomást kelthet, az előadó megfontolt embernek tűnhet. És tudnunk kell azt, hogy létezik egy "varázslat" is: ez pedig a mosoly.
Előfordul, hogy olykor mást tapasztalunk a közéleti szereplésre vállalkozóknál, és kialakul bennünk a "Valamiért nem bízom meg benne"-érzés. Szinte megfogalmazhatatlan, hogy miért merül fel ez bennünk. Ha valaki beszélgetés közben hirtelen a szája elé, az ajkához emeli a kezét, bármilyen szimpatikus az illető, legyen az politikus, előadó vagy éppen televíziós sztár, azt tanácsolom, figyeljenek oda jobban a kapott válasz valóságtartalmára. De vigyázat! Több jellemző testmozdulatot is számításba kell venni a testbeszéd értékelésénél, hiszen a kéz szájhoz emelése jelezheti a döntésképtelenséget, a bizonytalanságot is.
A közélet aktív résztvevői szorgalmasan tanulják a testbeszédet, önfegyelemmel alakíthatják, fejleszthetik, és mozdulataik is egyre tudatosabbak lehetnek, ám ha az nem az egyéniségükből fakad, akkor arra hosszú távon fény derül. Az apró jelekből megérezhető a jellem és a viselkedés közötti ellentmondás - ha valóban figyelünk embertársunkra.
Aki a testbeszédet tökéletesen el akarja sajátítani, annak azt ajánljuk, figyelje meg az 5-6 év körüli gyerekeket. Ők még rendkívül nyíltak, és náluk összhangban van az érzelem és a testbeszéd.

A nagy titok

alójában a legegyszerűbb módja a testbeszéd tökéletes alkalmazásának, ha az ember azt mondja, amit gondol! Ha gondolataink formálják kimondott véleményünket (nem pedig mást mondunk, mint amit gondolunk), akkor velünk született adottságként kezdjük el jól használni a természetes gesztikulációt, az meg külön ajándék; ha tükörbe nézve van kedvünk magunkra mosolyogni!

A testbeszéd tanulása

int minden új elsajátításakor, így a testbeszéd esetében is a szemlélődés az első, amit meg kell tanulnunk. Erre a legalkalmasabbak a nagyobb bevásárló áruházak pihenőhelyei, ahol az emberek megfáradván, kicsit elfelejtenek „viselkedni”, és így könnyű megfigyelni, ki hogyan „testbeszél”, ha úgy gondolja, hogy senki sem figyeli. Testtartásból, a mozdulatok hirtelenségéből vagy éppen a lassúságból, a szem játékából (ez a legárulkodóbb!) hamarosan pontos következtetéseket vonhatunk le.

a a zárkózottság, elutasítás jeleit szeretnénk megismerni, akkor válasszuk a zsúfolt tömegközlekedési eszközöket vagy a szűk lifteket. Ilyenkor ugyanis igyekszünk elszigetelődni a többiektől, és az is nagyon jellemző lehet egy-egy emberre, hogy ezt milyen módon teszi.

gy, ezernyi kis kockából lassan összerakva, képesek lehetünk embertársaink verbális kommunikáció nélküli jelzéseit jól értelmezni és megsejteni, hogy a másik vajon mire gondolhat, mit érezhet. A nekünk feltett kérdésekre pedig a legmegfelelőbben válaszolhatunk, a verbális és nem verbális kommunikációs eszközök tudatos használatával.

ki a testbeszédet tökéletesen el akarja sajátítani, annak azt ajánljuk, figyelje meg az 5-6 év körüli gyerekeket. Ők még rendkívül nyíltak, és náluk összhangban van az érzelem és a testbeszéd. Figyeljük a kéz- és karmozdulatokat, testhelyzeteket, arcmimikát, szemkontaktust, légzést. A testbeszéd minden formája különböző jelentéssel bír, csak fel kell ismernünk a helyzetet és a hely jelentőségét.

A gyermekekről ily módon szerzett sok-sok tapasztalat megszerzése rengeteg új információval lát el bennünket és általuk egy új, gazdagabb, mély kapcsolat nyílik meg előttünk. Szépségét az adja ezen új ismereteinknek, hogy gyermekeink még tisztán tükrözik érzéseiket és jó érzésünket az teszi teljessé, hogy központjában szeretett gyermekeink állnak.

A testbeszéd ismerete segíthet bennünket annak eldöntésében, hogy felismerjük, hogy:

• igazat mond-e a másik, vagy sem;
• barátságosan közelít-e hozzánk a másik, vagy sem;
• a megtévesztés céljával küldött, hamis jeleket és küldőjük igazi üzenetét.

Hogyan ismerjük fel, hogy a másik igazat mond-e, vagy sem? Ennek többféle módja lehet:

• Szájeltakarás: kisgyermekeknél megfigyelhetjük, ha hazudnak, eltakarják szájukat kezükkel. A felnőtt már megpróbálja elfolytani ezt a gesztust: a kéz elindul a száj felé, de megtorpan és elterelődik, mintha pl. csak legyet hessentettünk volna el, megigazítottuk volna ruhánkat, stb.
• Tenyérgesztusok. Hazugság esetén kevésbé szembeszökőek, a kéz egésze takart, illetve a tenyér ritkán látható.
• A szem-kontaktus kerülése. Félrenézés, esetleg a szem takarása, pl. szemdörzsöléssel.
• Gallérhúzogatás. Mivel a hazugság közben a bőr fiziológiai állapota megváltozhat, sok esetben több levegő kell, illetve meg kell érintenie a hazudónak a nyaktáját a kellemetlen érzés mérséklésére. Erre a jelre is igaz persze az, ami a többire is: más szituációk (pl. düh, csalódás) is kiválthatják.
• Mikrojelek: pl. a szemöldök apró felvonása, a száj szögletének apró rándulása, a pupilla apró beszűkülése. E jelek többnyire csak igen közel állva vehetők észre.

arátságos, bizalomgerjesztő, bizalmat sugárzó közeledésre a nyitott tenyér, mosoly, kedves pillantás, a nem karbatett, nyitott kéz, a nem összekulcsolt láb, a laza ruhaviselet és az ellazult izomzat jellemző. A partner be-belép a személyes szférába (kb. 15-45 cm), majd visszavonul onnan.

Miből ismerhetjük fel a megtévesztés céljával küldött, hamis jeleket és mi ezek igazi üzenete? A legfontosabb jel a küldött jelek koherenciájának, integritásának hiánya. Mindig lesz egy, vagy több olyan jel, amelyik ellentmond a többinek, vagy erőteljesen eltúlzott a többihez képest. Pl.: a verbális állításoknak a non-verbális jelek egy része ellentmond. Ha ilyet tapasztalunk, a „kilógó” jelet, illetve jeleket tettenérve közel kerülhetünk a valódi üzenethez is.

Gesztus szótár

Fej

Bólintás: egyetértés, bátorítás
Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés
Fej félredöntése: érdeklődés
Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés
Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás
Fejtámasztás: fáradtság, unalom

Haj

Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális felhívás
Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség
Hajcsavargatás: idegesség
Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció

Szemek

Szem meresztése: meglepetés vagy sokk
Minimális szemkontaktus: becstelenség vagy félénkség
Tekintet elfordítása: unalom, hazugság
Pislogás: idegesség
Szem megérintése: kétségek, bizonytalanság, hazugság
Bámulás: dominancia, álmodozás
Szempillák alóli leskelődés: szerénység, félénkség, flörtölés

Száj

Nyitott száj: meglepetés, sokk
Kéz a száj előtt: hazugság
Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség
Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság

Áll

Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat
Áll dörzsölgetése: kétségek
Álltámasztás: mély gondolkodás
Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés
Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány

Karok és kezek

Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság
Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió
Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom
Kezek a fej mögött: magabiztonság, arrogancia
Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság
Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség

Lábak

Lábak keresztezése a térdnél: védekezés, negatív gondolatok
lábak keresztezése álló helyzetben: védekezés, negatív gondolatok
Lábdörzsölgetés: idegesség, kényelmetlenség
Vigyázállás: alárendeltség, nagyfokú tisztelet
Lábfejek valakire mutatnak: érdeklődés a személy iránt

Íme néhány fontos jelzés, melyek sokat elárulnak az emberről:

Haj

Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális felhívás
Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség
Hajcsavargatás: idegesség
Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció

Fej

Bólintás: egyetértés, bátorítás
Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés
Fej félredöntése: érdeklődés
Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés
Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás
Fejtámasztás: fáradtság, unalom

Szemek

Szem meresztése: meglepetés vagy sokk
Minimális szemkontaktus: becstelenség vagy félénkség
Tekintet elfordítása: unalom, hazugság
Pislogás: idegesség
Szem megérintése: kétségek, bizonytalanság, hazugság
Bámulás: dominancia, álmodozás
Szempillák alóli leskelődés: szerénység, félénkség, flörtölés

Áll

Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat
Áll dörzsölgetése: kétségek
Álltámasztás: mély gondolkodás
Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés
Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány

Lábak

Lábak keresztezése a térdnél: védekezés, negatív gondolatok
Álló helyzetben: védekezés, negatív gondolatok Lábdörzsölgetés: idegesség, kényelmetlenség Vigyázzállás: alárendeltség, nagyfokú tisztelet Lábfejek valakire mutatnak: érdeklődés a személy iránt

Karok és kezek

Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság
Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió
Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom
Kezek a fej mögött: magabiztosság, arrogancia
Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság
Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás

Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség

Száj

Nyitott száj: meglepetés, sokk
Kéz a száj előtt: hazugság
Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség
Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság

Forrás:  testbeszéd.lap.hu