53.sz. FCI Standard

SZÁRMAZÁS: Magyarország

FELHASZNÁLÁS: Pásztorkutya

FCI-BESOROLÁS: I. fajtacsoport: Őrző és terelőkutyák (a svájci havasi kutyák kivételével)
1. szekció Juhászkutyák. Munkavizsga nélkül.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: Nagytestű és erős felépítésű. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Természeténél fogva nem kedveskedő. Robosztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos, gubancos, dús, hosszú szőrzet fedi. Törzse és végtagjai oldalról nézve a négyzettől csak kis mértékben eltérő, fekvő téglalapformát mutatnak. Feje a hát síkja fölé emelkedő, dús szőrzetu. A farka lelógó, vége csaknem a vízszinteshez hajló. Szőrzete csontfehér színű.

Komoly, visszahúzódó viselkedése és nagy teste méltóságot ébreszt. A komondor arányos és homogén, a heterogén összbenyomás súlyos hiba. Súlyos hiba továbbá az izomszegény laza szervezet, könnyű vékony csontozat, előtérbe helyezendő az erős, masszív, szilárd, erőteljes robosztus felépítés. Ez nem tévesztendő össze a marmagasság szélsőségeivel (egy 70 cm-es lehet erőteljesebb, mint egy 80 cm-es).

FONTOS TESTMÉRETEK: A törzshossz kis mértékben meghaladja a marmagasságot. A mellkasmélység kb. a marmagasság fele. A fang kissé rövidebb, mint a fejhossz fele.

A komondor fő arányai, (ahol a marmagasság a 100 %):

Testtáj megnevezése	Optimális	Gyakorlatban elfogadható
Törzshossz: (marmagasság=100%)	104%	100-108%
Mellkasmélység: (marmagasság=100%)	45%	50-56%
Mellkasszélesség: (marmagasság=100%)	28%	30%
Övméret: (marmagasság=100%)	116%
Fejhossz: (marmagasság=100%)	41%
Orrhossz: (fejhossz= 100%)	42%
Fülhossz: (fejhossz= 100%)	60%

VISELKEDÉS ÉS JELLEM: A gazdasági haszonállatok, a vagyontárgyak, a ház orzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat. Hang nélkül, vakmeroen támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élolényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetu. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenorizni tudja. Éjjel éberen figyelve orködik.

Környezetébol kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. Osi természetébol adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetoen nyugodt természetu, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok orzésé kiválóan alkalmas.

FEJ: Feje széles, a testtel arányos. A dús, ernyoszeru szorzet sem teszi aránytalanná.

A komondor legtetszetosebb testrésze. Súlyos hiba a durva, vagy kicsi fej, az elhegyesedo, megnyúlt arcorri rész és súlyos hiba az ernyoszeru fejszorzet hiánya. A fej csontozata határozott áttapintás után véleményezheto.

AGYKOPONYA:
Koponya: Domború. Szemboltívek jól fejlettek.
Stop: Jól érzékelheto, de nem túl meredek.

ARCKOPONYA: az agykoponyánál valamivel rövidebb.
Orrtükör: Derékszögben metszett és fekete.

Az orr az arcorri szélességhez viszonyítva elég széles, az orrnyílás tág. A palaszürke orrtükör és a fekete a kívánatos. Ma már igen ritkán fordul elo a barna szín. A sérült, ledörzsölt bort természetesen nem tekintjük hibának a tenyészminosítéskor, kiállításon esztétikailag igen. A pigment bírálatakor nem szabad megragadni az orrpigmentnél, más borfelületeket is figyelembe kell venni. A váltóorr tenyésztésnél nem kizáró ok ha más komoly pigmenthiányossággal nem párosul. Kiállításon gyoztes cím odaítélésénél komoly esztétikai hiányosságnak számít.

Fang: Nem hegyesedik el. Az orrnyereg egyenes.

Az arányok vizsgálatánál figyelni kell arra, hogy a komondor feje nem úgynevezett mackós fej, bár ez a fejtípus tetszetos, de kifejezetten hiba a fajtánál.

Ajkak: Mélyen pigmentáltak. Feszesen simulnak a fogsorhoz; a szájzugok cafrangosak.

Amennyiben az ajkak nem feszesek, lógnak, súlyos hibának számítanak.

Állkapocs/fogak: Nagyon gazdagon izmolt, eros és nagy állkapocs, szabályos, a fogképletnek megfelelo teljes fogazat, ollós harapás.

A felső állcsont és alsó állkapocs eroteljes, egyforma nagyságú. A foghiány nem megengedett. Elofordul az állományban a harapófogó-szeru záródás, másnéven tétre-harapás, ami súlyos hiba. Ezalól kivételt képez, ha idos állatról van szó, s az egyébként szabályos záródás kopás következtében nem ollós harapást mutat. Oseink kutyáitól örökölve a fajta hordozza az alsófogsorbeli rendezetlenséget. E rendezetlenség mértéke addig a szintig engedélyezett (úgy tenyésztésben mint kiállításon), míg az alsó fogsorból az I1-esek, és csakis az I1-esek tétre harapnak. Ez az állapot körülbelül 3 éves kor után megváltozhat abba az irányba, hogy a két I1-es kis mértékben a felso fogsor elé ér. Még elfogadható, ha nem haladja meg a 2- 3 mm-t.

Pofa: Széles és középhosszú.

Szemek: Egyenes vágásúak, sötétbarna színuek. A mélyen pigmentált szemhéjszélek, feszesen simulnak a szemgolyóra.

A kívánatos a sötétbarna, ám gyakori a középbarna, a kívántnál világosabb szemszín. A világos és sárga szemek nem megengedettek. A szemhéjszélek feketék, vagy palaszürke színuek. Hiba a laza szemhéjszél, nagyon komoly a tenyésztésbol kizárandó hiba a kifelé forduló szemhéjszél ectropium és a befelé forduló szemhéjszél az entropium, mely a tapasztalatok alapján stabilan öröklodik. A szemhéjszélek sem kifelé sem befelé nem fordulhatnak, azoknak feszesen kell simulniuk a szemgolyóra. Az ectropium a fajtára nem jellemzo, az entropium sajnos elofordul. Ezt a rendellenességet mutéttel lehet javítani, amely a kutya érdekében súlyos esetekben elengedhetetlen. Az ilyen egyedek tenyésztésbe vonása (annak ellenére, hogy mutét után nehezen észreveheto,) mindenképpen az állomány rovására történik.

Fülek: A domború fejtetohöz középmagasan tuzöttek, egyenesen és határozottan lefelé irányulóak, V vagy U alakúak. Sem figyelo, sem támadó helyzetben nem emeli felfelé.

A fülek a fej oldalához simulnak. A szorrel gazdagon borított fejen úgy kell, hogy tunjön, mintha egyáltalán nem is volna füle a komondornak. Soha nem emeli meg, nem mozgatja, sem, figyeléskor, sem nyugalmi állapotban. A fülek hosszúságát akkor tartjuk megfelelonek, ha a szemek alatt a stoppvonalon összeérnek.

TEST:

Nyak: Igen jól izmolt. A vízszintessel 35 fokos szöget alkot. Nyugalmi helyzetben és közömbös viselkedés esetén csaknem a hátvonal folytatásában tartja. Inkább rövid, mint középhosszú. Sem lebernyeg, sem szornyakörv nem található rajta.

testhez viszonyítva a nyak középhosszú. Eroteljes és nagyon izmolt. A törzstol mérsékelt ívben hajlik elore. A fej mögött szornyakörv, a nyak alsórészén lebernyeg nem lehet.

Felso vonal: A felso vonalat alkotó testrészek szélesek és gazdagon izmoltak.

Mar: Elég hosszú, elől magasabb.

A törzs felso vonalának kezdetén kifejezett hosszú és széles mar található, emiatt a hát rövid. A süppedt mar, laza vállak, súlyos hiba.

Hát: Rövid.

Egyenes, széles, izmos, átmenet nélkül kapcsolódik az ágyékhoz. A nyerges hát, a pontyhát súlyos hiba.

Ágyék: Középhosszú.

Gazdagon izmolt és széles. Ez elengedhetetlen feltétele a küzdoképességnek és a könnyed energikus mozgásnak, ami fajta meghatározó tulajdonság a nagy területek orzéséhez szükséges mozgáshoz.

Far: Széles, középhosszú, enyhén csapott.

A far izomzata tömeges. Szukáknál a szüloút szélessége miatt igen fontos a széles far, kanoknál pedig, a tömegesebb szervezet miatt megkövetelendo. A kissé túlnott far fiatal egyedeknél megengedett, felnott komondoroknál hiba.

Mellkas: Közepesen mély, széles, hosszú. Erosen izmolt.

Jól dongázott. A szügy mély és széles, szintén erosen izmolt. Az üres szívtájék, szuk mellkas súlyos hiba. Történelmi fajta leírások többször említik, a komondort szembol vizsgálva teste egy hordó képét formálja

Has: Kissé felhúzott.

A testhez viszonyítva elég terjedelmes. Nem ereszkedik a mellkas vonala alá.

FAROK: Alacsonyan tuzött, határozottan lógó, vége a vízszinteshez közelíto enyhe görbületet mutat. Izgalmi állapotban legfeljebb a hátvonal magasságáig emeli. Kívánatos a csánkig éro farok.

Kívánatos a csánkig éro farok, ami akár 1-2 cm- rel túlérhet. A csánk fölött 2-3 cm-nél rövidebb farok kizáró hiba. A komondor faroktartás bírálatánál a farok emelése addig a szintig engedélyezett, míg teljes terjedelmével hátvonala fölé nem emeli. E hátvonal feletti faroktartás akár kunkorodva vagy zászlósan áll nem kívánatos, esztétikailag elrontja a kutya összképét. Nem kívánatos az az állapot sem ha a komondor lába közé húzza a farkát. A faroktartás elbírálásánál szintén nem kívánatos az élettelennek tuno, mozdulatlan faroktartás.

VÉGTAGOK:

ELÜLSO RÉSZ: A végtagok értékelését a gubancos szorzet nagymértékben akadályozza. Az elülso végtagok oszlopszeruek, párhuzamosak, elolrol és oldalról nézve függolegesek. A szügy széles, ami széles, vastag és szabadon mozgó végtagokat eredményez. A végtagok szorosan fuzodnek a testhez. A csontozat eros és tömeges. Az izületek terjedelmesek.

A laza váll, a törzstol elálló könyök, és a süppedt mar a szervezeti lazaságot tükrözi, ez lehet genetikai eredetu, ám nagymértékben hozzájárulhat a mozgáshiány is. Ezek a hibák az elülso végtagok bírálatakor igen szembetunok. A kis mellkasú egyedeknél a szív, a tüdo és a nagyerek muködése nem megfelelo. A szuk lábállás a komondornál súlyos hiba. A keskeny alátámasztás a komondornál, mint robusztus fajtánál csökkenti a stabilitást. Súlyos hiba a vékony csontozat, francia állás, X-, O láb, kifelé, befelé forduló, puha, laza mancsok.

Vállak: A lapocka kissé meredek.

Az elülso végtagok a vállizülettol indulva merolegesen haladnak lefelé. Az izomszegény laza vállak súlyos hiba.

Mancsok: Nagyok, zártak, szorosan egymás mellett elhelyezkedo lábujjakkal. A talppárnák palaszürkék, teltek és rugalmasak. A karmok szürkék.

A puha és a túl meredek csud túl terjedelmes mancsokat eredményez, ezért azok lazák lesznek. Az elülso mancsok gömbölyuek. Kívánatos a minél sötétebb tónusú talppárna.

HÁTULSÓ RÉSZ: A hátulsó végtagok állása viszonylag meredek szögellésekkel támasztja alá a törzset. A középhosszú far folytatásában széles és erosen izmolt végtagok kívánatosak.

Súlyos hiba a vékony csontozat, tehén vagy gacsos állás, hordó állás, kardállás. A puha laza, kifelé vagy befelé forduló mancsok, mind állásban mind mozgásban egyaránt nem kívánatosak.

Comb: Eroteljesen izmolt, terjedelmes.

Mancsok: A hátulsó mancsok hosszabbak az elülsoknél. A fattyúkarmok eltávolítandók.

MOZGÁS: Könnyed és kimért. Lépése nyújtott, tértölelo.

A hatalmas test ellenére a komondor mozgása harmonikus, könnyed. A mozgásban megjeleno hibákat súlyosnak kell tekinteni.

BŐR: Sok festékanyagot tartalmaz, palaszürke színu. Elonyös, ha a fogíny és a szájpadlás is sötéten pigmentált. A csökkent pigmentu és rózsaszín boru egyedek nem kívánatosak.

A szabad borfelületek pigmentálságát együtt kell vizsgálni. Gyakran elofordul az orron kopott orrpigment, nem hiba, mint ahogy a váltóorr sem, ha az ajakszélek, szemhéjszélek megfeleloen pigmentáltak. A szabad borfelületek általános pigmenthiánya, a rózsaszín szemhéjszélek súlyos hiba.

SZŐRZET:

SZŐR: Az egész testet hosszú szor fedi. Szorzete durvább felszorbol és finomabb pehelyszálakból áll. A felszor és a pehelyszál aránya szabja meg a bunda jellegét. A gubancos, nemezesedésre hajlamos szorzet alapkövetelmény. Akad azonban egyenletesen suru, hullámos lefutású, zsinóros jellegu szorzet is. Ennek apróbb tincsei kevésbé, vagy egyáltalán nem nemezesednek. A szorzet a faron, az ágyékon, a comb hátulsó oldalán a leghosszabb (legalább 20-27 cm), középhosszú a háton, a mellkas oldalán, a lapocka tájékán (legalább 15-22 m), ennél rövidebb a pofákon, a szemboltíveken, a fejteton, a füleken, a nyakon és a végtagokon (10-18 cm) legrövidebb az ajkakon és alul a végtagokon (9-11 cm). A kifésült és a teljesen gondozatlan szor egyaránt nem kívánatos.

A szorköntös vizsgálatakor nem csak a szor hosszúságát, hanem elsosorban a minoségét kell figyelembe venni. Megengedett az életkorból, vagy kölykezést követoen az úgynevezett tépett szorzet, abban az esetben, ha az egyértelmuen látszik, hogy egyébként a kutya megfelelo szorminoséggel rendelkezett. Az aljszorzet mennyisége és minosége igen fontos. A jellegzetes komondorszorzettol való mindennemu eltérés súlyos hiba. Kiállításon az egyöntetu homogén szorköntös jelenti a komondor ideális megjelenését.

SZÍN: Csontfehér.

A fehér árnyalataitól való minden eltérés súlyos hiba. Fajtából kizáró ok!

NAGYSÁG ÉS SÚLY:

Marmagasság:
Kanok: legalább 70 cm.
Szukák: legalább 65 cm.

Testsúly:
Kanok: 50-60 kg.
Szukák: 40-50 kg.

Fontos, hogy a komondor, mint nagytestu pásztorkutya méreteit megorizzük. Nem szabad törekedni a marmagasság ésszerutlen növelésére, mert az általában a homogenitás széteséséhez vezet.

A fajta kevés típushibát mutat, nagymértékben egyöntetu, mivel kezdettol fogva azonos tenyésztési céllal tenyésztették.

HIBÁK: Az elobb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendo, a hiba minosítésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

- Hiányos pigmentáltság az orrtükrön, a szemhéjon és a szemhéjszélen.
- Laza szemhéjszélek.
- Kunkorodó farok.

KIZÁRÓ HIBÁK:

- Erőtlen izomszegény testfelépítés.
- Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás.
- Entrópium, ectrópium.
- Felálló, könnyu fül.
- Rövid farok (3 cm-rel a csánk fölött).
- Nehéz végtagok és mozgás hibák
- Színes szorzet tarkázottság
- A standard- ben rögzített mérettol való eltérés.

Megjegyzés:

A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedo, normálisan kifejlodött, tapintható herékkel kell rendelkezniük.

Forrás: komondorklub.hu  http://www.balihazikomondor.eu/