Hol zsírjaink domborulnak...

Az utóbbi évtizedekben életmódunk, ezzel együtt táplálkozási szokásaink jelentősen megváltoztak. A magas zsírtartalmú és főleg a telített zsírokban gazdag étrendet kimondottan veszélyeztető tényezőnek tartják a szakemberek, számos betegség forrásaként megnevezve. Vérzsírok Évtizedek óta nagy figyelem kíséri a vérzsírok, ezen belül is elsősorban a koleszterin témakörét, és talán a mai napig az egyik legvitatottabb kérdése a táplálkozástudománynak. A koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírféleség. Számos életfontosságú hormon alapanyaga, a sejtfal alkotóeleme, belőle alakul ki a D-vitamin, és szintén belőle képződnek az emésztésben részt vevő epesavak. Szerepet játszik az agy és az idegszövet felépítésében is. Miután ilyen sokrétű feladattal látta el a természet, gondoskodott arról is, hogy a szervezet megtermelje magának a szükséges mennyiséget. Koleszterinhez azonban más úton is hozzájuthatunk, mégpedig állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával. A szervezetbe került koleszterin vízben nem oldódó lévén, speciális fehérjékhez kötődve jut el a sejtekhez, amelyeket lipoproteineknek nevezünk. A koleszterint szállító fehérjéket fizikokémiai tulajdonságuk alapján nagy sűrűségű HDL-koleszterinnek, kis sűrűségű LDL-koleszterinnek és nagyon kis sűrűségű VLDL-koleszterinnek nevezzük. Nem minden koleszterinfajta jelent azonban veszélyt az erek számára. Az LDL-koleszterin valóban káros, hiszen az erek falában lerakódva merevvé teszi azokat. Ebbe az érfalszakaszba rakódik le a kalcium, trombózis, szívinfarktus vagy agyvérzés kialakulásának rizikófaktorává válva. A lerakódott rögök ugyanis egyfelől szűkítik az érfal keresztmetszetét, másfelől erről a betüremkedésről leszakadhatnak kisebb rögök, amelyek a vér útján kisebb erekhez eljutva elzárhatják azokat, visszafordíthatatlan károsodásokat okozva. A HDL-koleszterint azonban éppen ellenkezőleg, az erek utcaseprőjének tartják, hiszen az erekből szinte kitakarítja a lerakódott koleszterint, visszaszállítja a májba, ahol epesavvá alakul, majd a bélrendszerbe kerül, ezért ezt a köznyelv "jó" koleszterinnek is szokta nevezni. A zsíranyagcserét a vér koleszterinszintjén kívül még egy paraméter jellemzi, mégpedig a vér trigliceridszintje. A triglicerid ugyancsak egy zsírfajta, amely a táplálékban található zsírban is benne van, de a szervezet cukorból és alkoholból maga is elő tudja állítani. A koleszterinhez hasonlóan a triglicerid is képes lerakódni az erekben, ily módon növelve az érelmeszesedés kockázatát. Mi tehát a teendő? Néhány évvel ezelőtt igen drasztikus diétát javasoltak a magas koleszterinszint csökkentésére és megelőzésére, mára azonban jó néhány tiltó listás élelmiszert rehabilitáltak, köztük például szerencsére a tojást is. Kiderült ugyanis a legújabb vizsgálatokból, hogy a vér zsírszintjét elsősorban génjeink befolyásolják, és csak kisebb mértékben az ételekkel elfogyasztott koleszterin mennyisége. Akiknek tehát jó a zsíranyagcseréje, azok gyakorlatilag ehetnek, amit csak akarnak, akiknek azonban kevésbé ideális, azok hiába diétáznak, mégis produkálhatnak magas vérzsírszintet. Más azonban a helyzet a vér trigliceridszintjével, amelyet kimondottan jól lehet befolyásolni helyes táplálkozással. Miután triglicerid bőségesen található zsíros ételekben, valamint a szervezet cukorból és alkoholból részben trigliceridet termel, így zsírszegény táplálkozással, az alkohol fogyasztásának mellőzésével, valamint finomított szénhidrátokban bővelkedő élelmiszerek és magas cukortartalmú gyümölcsök fogyasztásának csökkentésével mérsékelhető a vér trigliceridszintje. Visszatérve azonban a koleszterinre: függetlenül a genetikai adottságoktól, a helyes életmód mindenképpen jót tesz a vér zsírszintjének, még ha koleszterinről van is szó. Bizonyított tény, hogy például a dohányzás csökkenti a "jó" koleszterin, vagyis a HDL szintjét, ugyanakkor a káros zsír mennyiségét emeli a vérben. Éppen ellenkezőleg hat a rendszeres testedzés, a mozgás. Célszerű a szárnyashúsokat választani bőrüktől megfosztva, esetleg alkalmanként a sovány vöröshúsokat, és kerülni a zsíros, cupákos falatokat, valamint a belsőségeket. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak kifejezetten előnyösen alakítják a vér zsírszintjét, ezek közül is elsősorban az omega-3-zsírsavak, amelyeknek kiváló forrásai a sovány hideg vízi halak, a lazac, a makréla vagy akár a hazánkban kedvező áron megvásárolható busa. Az olajos magvak, ezen belül is kifejezetten a dió magas omega-3-zsírsav-tartalma révén szintén csökkenti az LDL- és növeli a HDL-koleszterin mennyiségét a vérben. További csökkenés érhető el magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztásával, hiszen a vízoldékony rostok (zabliszt, zabpehely, magas pektintartalmú gyümölcsök) megkötik a koleszterin egy részét.